1.035.516

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szülőföldünk, a Tiszántúl I-II.

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 786 oldal
Sorozatcím: Szülőföldünk
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-17-8550-5
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 8086/I-II.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Bőségével, hitelességével, mindvégig fordulatos előadásmódjával kötetünk érdekes és értékes része a Szülőföldünk... sorozatnak. Szemelvényei a Tiszántúl északi részének világába nyitnak ablakot. Szembeszökő sajátossága és értéke a kötetnek a hitelesség mellett az a magas érzelmi hőfok, amely már a könyv kinyitásakor megcsapja olvasóit. Szülőföldünk nagy fiai, történeti korszakai nemcsak egy tájhoz - az egész országhoz kötődnek. Múltunk tanúi, a megóvott műemlékek országhatárokon túli stíluskapcsolatának és a hozzájuk fűződő országos eseményeknek ismertetésével nemzeti tudatunk és önismeretünk alakítói.
Könyvünk lapjain a meglepetések közül néhány: a bátorligeti jégkorszaki eredetű lápvidék, az őshalmok a mi piramisaink, az ördögárok, egy város díszítő jelzői félezer éven át, lakodalom egy ostromlott várban, városfalak helyett hajdúpalánkok, kun nyelvemlék a Nagykunságból, egy karcagi huszártiszt az észak-amerikai függetlenségi háborúban, a Csittvári krónika diákköltőinek üldözött... Tovább

Fülszöveg

Bőségével, hitelességével, mindvégig fordulatos előadásmódjával kötetünk érdekes és értékes része a Szülőföldünk... sorozatnak. Szemelvényei a Tiszántúl északi részének világába nyitnak ablakot. Szembeszökő sajátossága és értéke a kötetnek a hitelesség mellett az a magas érzelmi hőfok, amely már a könyv kinyitásakor megcsapja olvasóit. Szülőföldünk nagy fiai, történeti korszakai nemcsak egy tájhoz - az egész országhoz kötődnek. Múltunk tanúi, a megóvott műemlékek országhatárokon túli stíluskapcsolatának és a hozzájuk fűződő országos eseményeknek ismertetésével nemzeti tudatunk és önismeretünk alakítói.
Könyvünk lapjain a meglepetések közül néhány: a bátorligeti jégkorszaki eredetű lápvidék, az őshalmok a mi piramisaink, az ördögárok, egy város díszítő jelzői félezer éven át, lakodalom egy ostromlott várban, városfalak helyett hajdúpalánkok, kun nyelvemlék a Nagykunságból, egy karcagi huszártiszt az észak-amerikai függetlenségi háborúban, a Csittvári krónika diákköltőinek üldözött versei, régi diákmuzsika, mely hanglemezen is megszerezhető, szénvegyületek a világűrből, első nemzeti parkunk féltve őrzött kincsei, az órát ókori eredetű csillagászati időmérő eszközzel meghatározó pásztor.
A felfedezés erejével ható, továbbgondolásra is ösztönző szemelvényeket művészi fényképek, gondosan szerkesztett térképek és kották egészítik ki. Vissza

Tartalom

I. kötet
Üdvözlet az Olvasónak. Masits László5
Himnusz. A magyar nép zivataros századaiból. Kölcsey Ferenc7
A bátorligeti ősláp jégkorszaki tanúival. Nagy Sándor nyomán10
Melyik volt névadó népe? Kálmán Béla (A nevek világa)12
Az Ecsedi-láp, Borsy Zoltán13
"Őrhalmok, testhalmok" Ecsedy István. Angolból fordította Csapó József (A gödörsíros kurgánok népe Kelet-Magyarországon)15
Aranykincsek a nyírségi homokból. Németh Péter18
Ördögárok. Patay Pál18
A herpályi pajzsdudor gepida fejedelmi sírból. László Gyula (A népvándorláskor művészete Magyarországon)22
A honfoglalásról és a Nyírség meghódításáról. Anonymus. Latinból fordította Pais Dezső25
Monostor a gyepűvonalon. Magyar Kálmán26
A szabolcsi földvár és a monostor. Mező András - Németh Péter27
Varadinum - Várad vára, Balogh Jolán29
Zounuk - Szónok - Szolnok. Győrffy György (István király és műve)30
Hajfonatdíszek női sírból, Rakamazról. Dienes István (A honfoglaló magyarok)31
Évezredeken át napjainkig. Méri István (Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és túrkeve-mórici ásatások eredményeiről)32
Igrici, Teszár, Fedémes, Daróc. Mező András - Németh Péter (szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára)34
A kunok betörése Magyarországra. Thuróczy János. Latinból fordította Horváth János (A magyarok krónikája)38
Tüzes vas hordozása. A Váradi Regestrum 209. sz. esete. Latinból fordította Balogh István39
A Váradi Regestrum. Solymosi László41
"...Magyarország királya...kun szolgáimat...a jövőben ne tartsd magadnál..." Batu tatár nyelvű levele IV. Bélához, Julianus jelentéséből. Latinból fordította Győrffy György (A tatárjárás emlékezete)42
"Miképpen vívták meg a tatárok Várad városát..." Rogerius mester. Latinból fordította Mészöly Gedeon43
Csaroda román kori temploma. Gilyén Nándor (A Felső-Tiszavidék népi építészete)44
A kőrösszegi vár 700 éves lakótornya. Irinyi Sándor45
Ez több, mint miniatúra. Kristó Gyula (História és kortörténet a Képes Krónikában)48
Szent László hermája. László Gyula49
Ének Szent László királyról (Részletek) (Bibliotheca Historica)52
A nagyváradi sír koronája. H. Kolba Judit nyomán53
Parasztkirályok az országban. Thuróczy János. Latinból fordította Horváth János (A magyarok krónikája)54
"...két része a folyónak víz, a harmada pedig hal" Marzio Galeotto. Latinból fordította Kazinczy Gábor61
A kenyérmezei győzelem. Antonio Bonfini. Latinból fordította Geréb László61
Báthori István vajda, a kenyérmezei hős síremléke. Entz Géza (Nyírbátor, Református templom)63
Veres Jóska. Elmondta öreg Kiss János. Gyűjtötte Keszi-Kovács László66
Firenzei mester faragta Nyírbátor számára. Entz Géza68
Sokféle részögösről (Részletek). Tinódi Sebestyén 71
A halhatatlan főnix városa. Szeremley Sámuel Debrecen címeréről (Részletek)73
A város jellemzése. Masits László74
A "mi iskolánk". Balogh István (A cívisek világa)78
Az Alma Mater könyvtára. Fekete Csaba nyomán (Tanulmányok a Kolllégioumi Nagykönyvtár történetéből)83
A nyomda négy évszázada. Bán Imre nyomán. (A debreceni könyv 1561-1972)85
Az híres-neves tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história (Részletek). Ilosvai Selymes Péter88
Vásárütés. Takáts Sándor (Rajzok a török világból I.)90
Lagzi az ostrom alá fogott Ecsed várában. Szirmay Lajos91
"...a hajdut a bordósip az hajdu tánczra hija és indéttia". Réthei Prikkel Marián - Kaposi Edit nyomán92
A kisvárdai vár. Koroknay Gyula93
Az első magyar verselő nő egy levelének verses részlete. Telegdi Kata95
Katonák üdvözlete Bocskay Istvánhoz (Részletek). Debreczeni S. János99
Bocskai német nyelvű röpirata. Németből fordította Pálfi Ferenc101
"...őfelségét énnekem el kelle hagynom". Ecsedi Báthori István102
Bocskai királyi koronái. Homonnai Drugeth Bálint103
A hazátlan, szabad hajdúk honfoglalásának okmánya. Benda Kálmán közlése107
Pro Deo et Patria. Masits László (Kismarja XVII. századi ezüst pecsétnyomója)109
Bocskay István testamentomi rendelése (Magyar gondolkodók. 17. század)110
Bocskai István. Erdélyből az önálló Magyarországért. Benda Kálmán nyomán110
"...gyermekségünktől fogva szablyánkkal esszük kenyerünket". Balogh István113
A párduc és a páncélos lovas élethalálharca. Marjai Márton116
"Adjad, hogy felebarátomat szeressem..." Pázmány Péter117
Magyarország panasza. Bethlen Gábor119
Címerek adományozása kulturális érdemekért. Zolnay László122
A Piac utcai nagyhíd. Zoltai Lajos123
A háromszáz éves hortobágyi ménes. Balogh István124
Kádár István éneke (Részletek). Ködi Farkas János125
"Az hajdúvárosoknak Szejdi passa által való elpusztíttatások." Szalárdi János126
"Jaj a legyőzötteknek!" Szűcs István (Szabad királyi Debreczen város törénelme)128
Egy hajdú anya kisfiával új szállást keres. Németből fordította Marjai Márton129
Kocsord a tétek, de Mezopotámia a szultáné! Népmonda. Feldolgozta Lengyel Dénes130
Török dícséret Debrecenről. Evlia Cselebi. Törökből fordította Karácson Imre131
Kállai kettős. Nyárády Mihály - Szilágyi Szabolcs nyomán132
"Eladott" nép. Kele József. Latinból fordította Hild victor133
"...hol az a nehézség, amelyet a bátorság és a jóakarat ne tenne könnyűvé?" II. rákóczi ferenc. Franciából fordította Vas István1345
A szegénylegények éneke (Részletek)137
Tarpai Esze Tamás. Esze Tamás történész nyomán138
A szatmári béke. Bánkúti Imre140
Vay Ádám. Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes141
Rákóczi búcsúja. Nagyecsed. Gyűjtötte Dancs Lajos142
A vajai várkastély. Korokna y Gyula143
Szabolcs megye címere. Bél Mátyás. Latinból fordította Balogh István144
"Rettenetes utolsó szempillantás..." Halotti búcsúztató146
A "fekete halál". Kiss Géza147
A kun Miatyánk. Mándoky István148
Nagy professzorok. Bajkó Mátyás nyomán 150
"Szalmakalap, lement a nap". Igmándy József152
Könyvek elkobzása a pusztán. Balogh István (A múlt keresztyén respublikái)155
Ördögi mersterség. Elmondta idős Fazekas István155
Segner János András. Akinek a nevét a Hold térképére írták. Pap János157
Kun tánc. Gönyey sándor158
Kováts Mihály ezredes, két nép hőse. Póka-Pivny aladár - Zachar József nyomán (Az amerikai függetlenségi háború magyar hőse)160
A Tiszának reggeli gyönyörűsége. Bessenyei György162
"Láthatártalan ingó vízország". Kiss Lajos (A Rétköz)163
Egy falausi nótáriusnak budai utazása (Részletek). Gvadányi József166
Makvetésből tölgyerdő. Penyigey Dénes168
A Navyhortobágyi csárda. Masits László (Hortobágyi hármashatár)169
A nagykun férfiviselet a XVIII. században. Győrffy István171
Kúnkapitány. Viski Károly (Arany-szók)173
Földi János. Nagy sándor nyomán175
"Te szabad légy!" Csokonai Vitéz Mihály176
Nagy költő nagy műveltsége. Csokonay Mihály176
Költők találkozása. Tóth Béla (A magyar anekdotakincs)178
Visszajövetel az Alföldről (Részletek) Csokonai Vitéz Mihály179
"...Egekig csapkod már a nagy tűznek lángja..." Balogh István (Debrecen)181
A debreceni református Nagytemplom. Genthon István - Dercsényi Dezső184
A pusztakovácsi "csend". Bessenyei György187
"...teremteni meg nem szűnő nap". Csokonay Mihály188
"Az emberi ítéletet nem rettegem..." Bessenyei György189
A testőr (Részletek). Nadányi Zoltán192
Főhadnagy Fazekas "hadizsákmánya". Julow viktor193
Lúdas Matyi évezredei. Julow viktor nyomán194
Lúdas Matyi (Részletek). Fazekas Mihály198
Teknősbékák veszte. Ecsedi István (Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken)200
A karcagi Zádor-híd. Bellon Tibor202
Kisszántói Pethe Ferenc. Süle Sándor nyomán203
A pacséri kirajzás 1786-ban. Kiss Géza206
Parasztok Decretuma! Közli Rácz István207
Egy katona feleségének folyamodványa. Közli Antal Árpád2108
Hortobágyi dal (Részletek). Fazekas Mihály209
A Csittvári krónika. Jókai Mór210
"...ha valami hazait látok..." Széchenyi István (Napló)214
Simonyi József óbester. "A legvitézebb huszár". Boldisár Kálmán nyomán215
Milyen ülés esik a császári trónban! Jókai Mór217
"...eszméim itt is a végtelenbe nyújtózhatnak..." Széchenyi István219
"...egy tizennégy esztendős legényke...önbecsét ismeri". Kazinczy Ferenc220
Aki erre ment Jeruzsálembe. A. Joseph Krickel (Útikalandok a régi Magyarországon)221
Egy disznótorba az A, E, I, O, U, Ö, Ü vokálisokbul. Kocsi Sebestyén Gábor222
"Kilenc lyukra van állítva". gáll Imre - Lósy-Schmidt Ede nyomán (A Hortobágyi kőhíd építése)223
Versbe szedett földrajz (Részletek). Losontzi István225
A mester (Részletek). Szerentsi János227
"...nem bánják, ha az egész ország immoralitásba sűlyed..." Kölcsey Ferenc229
Irinyi János, a "zaj nélkül gyulladó gyufa" felfedezője. Siró András 231
Nyíregyháza szabadalmas mezőváros. Kiváltságlevél233
Parainesis Kölcsey Kálmánhoz. Kölcsey Ferenc235
Kölcsey. Vörösmarty Mihály237
"...meg-meglátogattam a szent sírt..." Petőfi Sándor237
Nemzeti zarándokhely. Masits László (Az álmosdi Kölcsey-kúria)239
Emberarcú fejfák szatmárcsekén. Erdész Sándor241
A Tisza eredete. Monda242
Hortobágyot özön borítá. Kuthy Lajos243
"Magyar Ország...jobban lesz". Széchenyi István (A debreceni Református Kollégium vendégkönyvéből)244
"...azon tájra fordítom figyelmemet...hol...sínlik a hon..." Széchenyi István (Antal Árpád összeállításából)245
"Minden kő..." Kölcsey Ferenc (Mohács)245
Vásárhelyi Pál sírkövére. Vörösmarty Mihály246
"A Tiszavölgy fajtánk bölcsője". Frisnyák Sándor nyomán246
A Tisza. Petőfi Sándor248
A rápolti vízimalom. Sőregi János251
Utazás az alföldön. Petőfi Sándor 252
Hazai rejtelmek. Kuthy Lajos254
Egy színész élményeiből. Fütty. színészdal. Petőfi sándor256
Nemzeti kincsünk menekítése (A korona kilenc évszázada). Válogatta Katona Tamás258
"...ahol tenni kell, ott fanatizmussal küzd..." Jókai Mór (Emléksorok. Napló 1848-49-ből)260
Vasvári Pál260
Érdemendek kiosztása. Jókai Mór262
Pest és Debreczen. Jókai Mór262
A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata. Sajtó alá rendezte Barta István265
Ütközet Debrecennél, 1849-ben. Gleich Richárd268
Szilágyi Dániel, a konstantinápolyi terdsümán. É. Kiss sándor nyomán269
Az ó torony. Arany János272
"...2 szilárd könyvkereskedő is találtatik..." Fényes elek (Magyarország geographiai szótára)272
"...el nem merül, ki nem lyukad, föl nem dűl". Eötvös Károly275
A Tisza virágzása. Andrássy Manó279
Túzokvadászat. Andrássy Manó280
Korányi Frigyes. Antall József nyomán283
A "Tiszavidéki vasút" (I. Debrecen Szabad kir. Város)284
A kabai meteorit. Sztrókay Kálmán - Tolnay Vera - Földváryné Vogl Mária285
Jósa András, a "nyíri kuruc". Rákos Sándor nyomán287
Délibáb - tündérjáték. Jókai Mór291
Sárga rózsa. Jókai Mór291
Ficfás Tiszaháton, ahol gyermek voltam. Móricz Zsigmond293
Emberpróba. Szűcs sándor (Régi magyar vízivilág)295
Pásztordal (Részlet). Nádudvar. Gyűjtötte Bencze Lászlóné296
A pásztorok rangja. Sárkány Mihály297
"Szilaj pásztor és szilaj jószág nem lesz többé soha!" Győrffy István (Nagykunsági krónika)298
"...ma már csak az emberek emlékezetében, szavajárásában él". Papp Zoltán Sándor300
Aesculap az Alföldön. Mikszáth Kál,mán301
Lúra csikós, lúra... (Részlet). Hajdúszoboszló. Gyűjtötte Ecsedi István302
Hőgyes Endre, a "magyar Pasteur". Alföldy Zoltán - Sós József nyomán303
Falucsúfolók. szendrey Zsigmond305
A Délibáb üzenete. Ady Endre306
Móricz Zsigmond. Ady Endre308
Lírai dal (Részlet). Kőröstárkány (Bihar). Gyűjtötte Bartók Béla309
Ököritó. Móricz Zsigmond310
"...villám vakító fénye szeretnék lenni". Veres Péter (Falusi krónika)313
Két lépéssel a jelen előtt. Móricz Zsigmond (Debrecen)316
"...ismerem én ezeket a neveket..." Balázs Lajos - Hoppál Mihály317
Egy nemzedék, "...amelyet a háború elpusztított, - ...még akkor is, ha a gránátok megkímélték". M. Zsigmond319
Polgár nagyközség "ázsiai nyomora". Kazár Iván320
Zalka Máté. Földes Péter nyomán322
Légy jó mindhalálig. Móricz Zsigmond323
Erdő (Részlet) Tóth Árpád326
"...legjobb emlékművünk". Fülep Lajos (Izsó Miklós)327
Pávai Vajna Ferenc. Juhász Imre328
A föld drága ajándéka. Papp Ferenc (Magyarország ásvány- és gyógyvíz-előfordulásai)330
Első utazás röpülőgéppel a Nyírségbe. Krúdy Gyula331
Elismerés először Debrecenben. Németh László334
"Fűben-fában van orvosság". Ecsedi István336
Kabay János, a hazai morfingyártás megalapítója. Fazekas Árpád nyomán337
Mielőtt a mezsgyék eltűntek. Zilahy Lajos340
A kenyér a legfontosabb étele a tiszántúli embernek. Ecsedi István341
Öhön. Ecsedi István (A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása)342
Például Nagykálló. Nagy Lajos345
Kincsásó-história. Elmondta Csorba János (buday-Ortutay: Nyíri és rétközi parasztmesék)347
A dohány neve. Elmondta Fedics Mihály348
Kiégett a Hortobágy. Móricz Zsigmond349
Szabolcs-Szatmár kincse - az ország egészsége. Boros László (Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága)349
Életünk mozgóképeken. Móricz Zsigmond levele Ecsedi Istvánhoz350
Debrecen, ó-kikötő. Gulyás Pál353
A magyar szűr. Győrffi István355
Úri mód vagy élethivatás? Medgyessy Ferenc357
Medgyessy Ferenc, "...a legjobb magyar szobrász". László Gyula359
A kis kondás. Veres Péter (Számadás)361
A pásztoróra. Benedekfalvi Luby Margit (Fogyó legelőkön)361
Káplár Miklós, Masits László363
Győrffy István, "...a magyar nép lett tudóssá benne". Illyés Gyula 365
Anyám balladát táncol. Sinka István (Balladáskönyv)367
Emberfajták változatossága és szépsége. Kiszelyi István (A mai magyarság embertani képe)369
Hídi vásár (Részletek). Illyés Gyula370
A hattyú és a holló. Szanszkritból fordította Molnár István372
történelmünk mostohagyermekei? Erdész Sándor373
A Hortobágy tavaszi lélekzete. Móricz Zsigmond374
"Also auf zum Kampf, Soldaten, bis aufs Messer!" Ölvedi Ignác (Nyíregyháza és vidékének felszabadítása)376
"...az állomás területe még tűz alatt áll..." Gorondi Sándor377
Mi van a faluban? Veres Péter (Az ország útján)379
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben383
"...az első földosztás Magyarországon", Rákos Sándor385
A reformáció genfi emlékműve előtt (Részletek) Illyés Gyula (Konok kikelet)386
Az ígéret városa. (Részletek) szabó Lőrinc (Tücsökzene)388
"Kétoldalú szerződés." Kodály Zoltán389
Fehérgyarmati kéklő szilvaerdők... Képes Géza (A nagy árnyék)390
Egy országrész megmentése. Kormány Gyula392
Számadatok tükrében (Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságai)399
Az atom titkainak debreceni kutatói. Kovách Ádám nyomán399
"Minden... műemlék... történet-könyvünknek egy-egy lapja..." Angyal László400
"Milyen szabadon lélekzem, mint tágul keblem!" Petőfi Sándor401
A Hortobágyi Nemzeti Park. Fintha István - Salamon Ferenc nyomán403
Talán általuk van Európa! Jean-Luc Moreau. Franciából fordította Maghy Zsolt406
Én nem mehetek el innen. Veres Péter406
Felhasznált és javasolt irodalom409
Fényképek, térképek, kották jegyzéke415
II. kötet
Előszó5
Természeti viszonyok, természeti értékek7
Ó, szülőföld. Ladányi Mihály9
Tisza. Tóth Béla10
Tisza partján elaludtam... Népdal11
A Dékelet-Alföld domborzatának kialakulása és mai képe. Andó Mihály12
A szökevény. Kőrös. Simai Mihály15
Kép a Sárrétről. Móricz Zsigmond15
A Kis-Sárrét vízimadarai. Marián Miklós17
A Sárrét jelenlegi növénytakarója. Bodrogközy György18
A kardoskúti puszta élő múzeumában. Sterbetz István20
Túzokvédelmi terület Békés megyében. Réthy Zsigmond23
A régészeti koroktól a török hódoltság végéig25
Kőkorszaki kincsek Röszkén. Trogmayer Ottó27
A Kőrös-kultúra elterjedése. Ecsedy István29
A tiszai kultúra. Ifj. Kürti Béla31
Bronzkori női viselet. Horváth Ferenc32
A népvándorlás kora. László Gyula és Ferenczy Endre nyomán33
Az avarok. Zsilinszky Mihály34
Honfoglaló magyarok a Kőrös mentén. Kristó Gyula - Anonymus35
Ajtony lázadása. Kristó Gyula - Anonymus37
Gellért származása. Borovszky Samu38
Vata lázadása. Kálti Márk39
Tatárdúlás. Kristó Gyula - Rogerius42
Kunok telepítése. Kristó Gyula - Árpád-kori törvények43
Mit találtam a cirokföldön. Móra Ferenc44
Zsigmond király adományleveléből. Kristó Gyula46
Hunyadi János és Csanád vármegye. Borovszky Soma48
Mátyás-monda. Bálint Sándor nyomán50
Gyula város kiváltságlevele. Kristó Gyula51
A gyulai vásárok. Dankó Imre52
Dózsa György serege átvonul Békés megyén. Kristó Gyula53
Az apátfalvi ütközet. Borovszky Samu54
Dózsa György feje Szegeden. Oltvai Ferenc55
Dózsa feje. Juhász Gyula58
Kis Kampó története. Mikszáth Kálmán59
Zsoldhiány Gyulán. Kristó Gyula - Makk Ferenc61
Vitézekről való szép ének. Ismeretlen szerző63
Kamber bég és Makó meghódolása. Borovszky Samu66
Gyula elfoglalása. Kristó Gyula68
A törökök alatti életről. Ifj. Palugyai Imre68
A szőregi malmok. Móra Ferenc69
Gyula leírása. Kristó Gyula - Evlia Cselebi72
Szolga Bálint Ványára menekült jobbágy levele. Molnár Ambrus75
A sarkadi és szalontai hajdúk vetélkedése. Népmonda77
Az újratelepüléstől 1848-ig78
II. Rákóczi Ferenc Szegeden. II. Rákóczi Ferenc81
Gyula kuruc ostroma. Bánkuti Imre82
Szegedinác Péter. tóth Béla84
Részlet a vásárhelyi lázadó, Pető Ferenc kihallgatásából Páhi Ferenc - Schneider Miklós86
A magyar helységek újratelepülése. Implom József87
Nemzetiségek Békés vármegyében. Implom József88
A szlovákok letelepedése a Délkelet-Alföldön. Krupa András nyomán90
A kondorosi csárda. Rindó József93
Jobbágyélet. Implom József95
A robot. Implom József96
Vásárhelyi jellemzése. Szőnyi Benjámin97
Az első Békés megyei földrajzkönyvből. Petik Ambrus98
Békés-Csanád-Csongrád megye. Implom József99
A Tisza áradásai. Zsilinszky Mihály99
Falusi építkezés. Implom József100
Ménesbirtok Mezőhegyesen. Borbás Lajos102
A szülőföld színei közelről. Tóth Béla104
Vízi élet. Bálint Sándor106
A kereskedelem Csongrádban a XVIII. század derekán. Zsilinszky Mihály108
Csuba Ferenc és a ványai juhbehajtás. Szűcs Sándor109
A szegedi boszorkányok. Juhász Gyula111
Szegénylegény-szánás. Szűcs Sándor111
A szögedi hármas határ... Népdal113
Az öreg koldus. Veszelkáné Gémes Eszter114
Rózsa Sándor. Népballada119
Visszaemlékezések. Haán Lajos120
Terült, abrosz! Népmese122
Régi magyar mesterségek. Bálint Sándor nyomán125
Hiedelemvilág. Bálint Sándor128
A Tisza-híd építésének gondolata. Oltvai Ferenc130
A Duna a Tiszán. Móra Ferenc131
Tessedik Sámuel iskolája. Tessedik Sámuel138
Jeles mondások. Dugonics andrás140
Erkel Ferenc: Szerdahelyi István141
Orlai Petrics Soma és Petőfi barátsága. Irányi István145
Petőfi Sándor első látogatása Mezőberényben. Orlai Petrics soma146
Vörösmarty és a szegedi népnyelv. Bálint Sándor147
A szabadságharctól az őszirózsás forradalomig151
A forradalom és a szabadságharc küszöbén. Implom József153
A parasztok földet követelnek 1848-ban. Darvas József154
Ragadjunk fegyvert az árulók ellen. Kossuth Lajos156
Petőfi Bemhez indul. Irányi István157
Egy hő helytállása az 1848-49-es szabadságharcban. Borbás Lajos158
Arany János Geszten. Sáfrán Györgyi160
Domokos napra. Arany János162
Az asztalosinas Munkácsy. Munkácsy Mihály164
Munkácsy Mihály Reök Istvánhoz. Munkácsy Mihály166
Vén falum, aludj már. Sinka István167
A kubikos. Kiss Lajos168
Paprika Jancsi. Népmese171
Békési búza. Ifj. Palugyai Imre173
Első vót a magyar búza... Szabó József175
Kiskaszás aratás. Tóth Béla177
Justh Zsigmond parasztszínháza. Szabó Ferenc180
A hamis tanú. Arany János184
A szocialista munkásmozgalom előzményei és kezdetei Békés megyében. Szabó Ferenc186
A három viharsarki megmozdulás 1891-ben. Szabó Ferenc188
Szántó Kovács János a bíróság előtt. Jegyzőkönyv192
Ady Endre és Áchim L. András barátsága. Király István196
Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai. Ifj. Bartók Béla201
Bartók Béla édesanyjának levele Branyai Gyulánénak202
Bartók Béla Békésben. Fasang Árpád204
A népdalok Bartók munkájában. Fasang Árpád206
Elindultam szép hazámbul... Népdal209
Tanácsköztársaság, Horthy-korszak, II. világháború213
A vadregényes gerendási akció. Szabó Ferenc215
Fehérterror Endrődön és Gyomán 1919-ben. Hunya István216
Milyen volt egy kiskondás élete? Szélpál Mária219
"Ti vagytok az enyémek: fiatalság". Balázs Mihály221
Makói idill. Juhász Gyula225
József Attila Makón és Mezőhegyese. Szabolcsi Miklós226
Előszó József Attila első verseskötetéhez. Juhász Gyula228
Ez a magyar kultúra. Móricz Zsigmond229
Ismeretlen szülővárosom. Balázs Béla232
Táj. Radnóti Miklós233
Szegedi évek. Ortutay Gyula234
Kulich Gyula. Bakó Ágnes236
Egy kubikos falu helyzete a nagybirtok árnyékában. Féja Géza239
Kétkézi munkások. Tömörkény István242
"...kiállni és kiáltani érettük!" Balázs Mihály251
Gyermekéveimből. Darvas József259
Gyermekjátékok Vásárhelyen. Kiss Lajos257
Gólya, gólya, gilice... Népi mondóka259
Elindult szeptemberben. Darvas József259
Nagy a vásárhelyi puszta... Népdal261
A hódmezővásárhelyi szegény asszony. Kiss Lajos262
Pásztorgyerek. Ladányi Mihály265
A "bánkúti búzák atyja". Pintér János267
"Otthon..." Móra Ferenc268
Móra Ferencnek. Juhász Gyula268
A Viharsarok felszabadulása és mai élete271
Felszabadulás Biharugrán. Szabó Pál273
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontra szerep vár. Délmagyarország275
A második honfoglalás. Trogmayer Ottó - Zombori István276
A szentesi zöldség. Erdei Ferenc277
A makói hagyma. Erdei Ferenc279
Ahol a világhírű "gyulai" és "csabai" kolbász készül. Csiki József280
Pletykaház és haluska. Krupa András282
Vásárhely ipara. Erdei Ferenc285
Németh László Vásárhelyen. Grezsa Ferenc286
"...a legszembetűnőbb emlék a szülőföldről: a beszéd". Szabó József290
Ma is élő utcanevek Csongrádon. Gát László293
Szeged. Juhász Gyula294
A nagy tiszai árvíz 1970-ben. Erdei Ferenc295
A körmenet. Simai Mihály298
A Szegedi Szabadtéri Játékok. Horváth Mihály nyomán300
A Kazinczy-díjas Melis György. Erőss Ágota303
Kőolaj és földgáz. Dank Viktor308
Elégia. Simonyi Imre311
A magyar üvegipar legnagyobb gyára Orosházán. Ambrus Pál313
Kner Nyomda: a szép könyvek műhelye. Malatyinszki József314
Békés megyei természetvédelmi területek316
Vallomások Szegedről. Baróti Dezső - Kovácsné Vészits Márta - Szalma Ferenc - Sőtér István318
Kút és galamb. Marsall László332
"Lépkedek haza, hazának..." Szokolay Sándor333
Felhasznált és javasolt irodalom339
Képek térképek és kották jegyzéke347

Masits László

Masits László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Masits László könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Szülőföldünk, a Tiszántúl I-II. Szülőföldünk, a Tiszántúl I-II. Szülőföldünk, a Tiszántúl I-II. Szülőföldünk, a Tiszántúl I-II.
Állapot:
1.980 ,-Ft
16 pont kapható
Kosárba
konyv