Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Évkönyve 1966

Előszó

Immár hagyománynak teszünk eleget, amikor közrebocsátjuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1965. évi tudományos ülésszakának egyik önálló részét. Hazánk felszabadulása kiemelkedő évfordulóinak alkalmából az egyetem tudományos ülésszakokon méri fel tapasztalatait, az oktató-nevelő munka gyakorlata, a tudományos kutatás és az ideológiai tevékenység egysége alapján kialakult eredményeit, a társadalomfejlődésből adódó feladatait. Már az 1955. évi központi és kari ülésszakok anyagát is évkönyvben tárta az egyetem az ország közvéleménye elé. 1965-ben a felszabadulás 20 éves évfordulója tiszteletére - az egyetem iránt megnövekedett társadalmi igénynek és érdeklődésnek megfelelően - tematikus tervezés alapján négy ülésszakot rendezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanácsa és pártbizottsága: a szocialista demokrácia, a szocialista realizmus, a természettudományok és a termelés kapcsolatai, valamint a nemzeti ideológia múltja és jelene tárgyköréből, amelyet elsőként teszünk közzé ebben a kötetben. Mindenekelőtt a magyar közvélemény és a szakemberek figyelmére számítunk, de legalább vázlatosan lehetővé kívántuk tenni a megértést a külföldi olvasók számára is.
Az elmúlt évek történész vitái már sokat tettek a nacionalizmus elleni harc elmélyítése, tudományos megalapozása tekintetében; viták folytak a nemzetfejlődés osztályösszefüggéseiről, az uralkodó osztály és a parasztság ezekben vitt szerepéről. Egyetemünk oktatói ezeknek a vitáknak, előadás- és cikksorozatoknak kezdeményezésében, előkészítésében és lebonyolításában tevékeny részt vállaltak. Ennyiben ezeket a máig le nem zárt vitákat is a jelen kötet előzményeiként tartjuk számon. Míg a korábbi viták történész szakemberek eszmecseréi voltak, most az egyetem összetett jellegét, egyik legfőbb sajátosságát, a tudományok komplex együttesét véve figyelembe, a történészek mellett a filozófia, jogtudomány, nyelvtudomány és a tudományos szocializmus szakemberei is részt vettek az ülésszak munkájában, így sokoldalúbban lehetett a bonyolult és máig ki nem merített témát elmélyíteni. Az ülésszakot gazdagították azok az egyetemen kívüli történész kutatók is, akik fontos tudományos eredményeikről számoltak be és akiknek közreműködéséért ezúton is köszönetet mondunk.
Legfőképpen azonban abban látjuk az ülésszak jelentőségét, s ezért tartjuk szükségesnek - a hagyomány kötelező erejétől függetlenül is - a kötet közrebocsátását, mivel megítélésünk szerint az ülésszak egy nem jelentéktelen lépéssel tovább ment a korábbi tárgyalásmódon, nem az egyetem valamely elvont tudományos eredménye, hanem a magyar társadalom fejlődésének elemzése alapján, amelyben benne élünk, amelynek az egyetem szerves része. Vissza