Keszthely

Előszó

Keszthely város csaknem 24.000 állandó lakosával a Balaton-part legnépesebb, hagyományokban gazdag települése, méltán tart igényt a Balaton fővárosa címre. A Balaton többszáz millió éves fejlődés, változás után nyerte el mai arculatát. A területet többször borította tenger, így a földtörténeti ókor és középkor elején. Ez utóbbi üledéke a Keszthelyi-hegység túlnyomó többségét alkotó dolomit, ami sokkal később, - a pleisztocén korban - mintegy 2 millió évvel ezelőtt emelkedett ki környezetéből. Közben azonban a középső kréta és a miocén korban sivatagos volt ez a táj, illetve a felső kréta időszakban a nedvesebbé vált éghajlat hatására mocsárrá alakult a sivatag. A pliocén korban - 5,5 -1,8 millió évvel ezelőtt - a Pannon-tenger borította területünket, amelynek üledéke a Keszthelyi hegység nyugati peremén található csillámos, lemezes homokkő, majd az időszak végén vulkáni tevékenység következtében létrejöttek a Balaton-felvidék látványát meghatározó bazalthegyek. A Keszthelyi-hegység felszínén észak-dél irányú mozgások nyomán törések kereltkeztek. Ezek mentén alakultak ki azok a völgyek, amelyek oly változatossá teszik a hegységet. Egykor majdnem teljes egészében erdő borította. Az emberi tevékenység azonban jelentős változásokat eredményezett. A domboldalakon ma többnyire szőkőket találunk. A megmaradt erdők zömét cser és kocsánytalan tölgy alkotja. A kiirtott fák helyére, a száraz dolomittalajra utólag telepítették az eredeti növénytakaróra kedvezőtlenül ható fekete-fenyőt. A jövőben területét már nem növelik. Vissza