1.035.586

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A bányászat mechanikai rendszere 1-2.

A kőzetmechanika anyagszerkezeti és reológiai alapjai/Kőzetkontinuumok mechanikája

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága-Sportpropaganda Vállalat
Kiadás helye: Veszprém-Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 867 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-7121-131-7
Megjegyzés: Megjelent 1000 példányban. Az 1. kötetet 1980-ban adták ki. Fekete-fehér ábrákkal. Angol nyelvű tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyvsorozat célja a bányászati tevékenység által a földkéregben létrehozott változások, fizikai folyamatok egységes rendszerben történő ismertetése, a kiváltó okok magyarázata, hogy a folyamatok a természettörvények ismeretében - a bányászat céljainak megfelelően - kézben tarthatók, szabályozhatók legyenek.
Az első kötet a kőzetmechanikai feladatok szempontjából alapvetőnek tekinthető anyagszerkezeti és reológiai ismeretanyagot foglalja össze, tehát mindazokat az alapismereteket, amelyek a következő kötetek megértéséhez nélkülözhetetlenek. Ez a kötet két összetartozó, de általában külön-külön művelt tudományág szintézisét is példázza.
A kötet első része annak a kőzetmodellnek a megfogalmazását és vizsgálati rendszerbe illesztését adja, amely a geológia törvényszerűségeit felhasználva alapját képezi a földkéregben lejátszódó folyamatok mechanikai értelmezésének. E fejezetekben a korszerű kőzettani, kőzetfizikai, kőzetmechanikai és mérnökgeológiai szemlélet ötvöződik egységbe.... Tovább

Fülszöveg

A könyvsorozat célja a bányászati tevékenység által a földkéregben létrehozott változások, fizikai folyamatok egységes rendszerben történő ismertetése, a kiváltó okok magyarázata, hogy a folyamatok a természettörvények ismeretében - a bányászat céljainak megfelelően - kézben tarthatók, szabályozhatók legyenek.
Az első kötet a kőzetmechanikai feladatok szempontjából alapvetőnek tekinthető anyagszerkezeti és reológiai ismeretanyagot foglalja össze, tehát mindazokat az alapismereteket, amelyek a következő kötetek megértéséhez nélkülözhetetlenek. Ez a kötet két összetartozó, de általában külön-külön művelt tudományág szintézisét is példázza.
A kötet első része annak a kőzetmodellnek a megfogalmazását és vizsgálati rendszerbe illesztését adja, amely a geológia törvényszerűségeit felhasználva alapját képezi a földkéregben lejátszódó folyamatok mechanikai értelmezésének. E fejezetekben a korszerű kőzettani, kőzetfizikai, kőzetmechanikai és mérnökgeológiai szemlélet ötvöződik egységbe.
A kötet második része megadja a mechanikai alapfogalmak definícióit, és mindazokat az összefüggéseket és alapegyenleteket, amelyek felhasználásával a legkülönfélébb kőzetmechanikai feladatok elméleti megoldása lehetővé válik.
A kötetet függelék egészíti ki, amely a szükséges matematikai apparátus elemeit és a használatos terminológiát foglalja össze.
A második kötet a kőzetkontinuumok mechanikájának determinisztikus (fenomenologikus) összefoglalását adja abból a célból, hogy a kőzetmechanika kutatói és művelői rendelkezésére egy olyan elméleti apparátus álljon, amely a tudományos megismerés mai szintjén nem tartalmaz meg nem engedhető közelítéseket, a valóságot durván torzító elhanyagolásokat.
A második kötet első része a kontinuumok mechanikájának egységes elméletét foglalja össze, míg a második rész a képlékeny állapottal és a tönkremenetel kérdésével foglalkozik. Az összefoglalt mechanikai rendszer egzakt érvényű különböző anyagi kontinuumok esetére, akár kis vagy nagy, akár lassú vagy gyors deformációkról van szó, s képes leírni a mechanikai változásokat a rugalmas állapottól a képlékeny állapoton át a tönkremenetelig, a mechanikai állapotváltozások okainak egyidejű feltárásával.
A második kötet harmadik része üregnyitások és biztosítások hatásának bemutatását adja. A negyedik rész pedig a diszkontinuitások hatásának figyelembe vételének lehetőségét mutatja be. Ezáltal felveti és irányt mutat a diszkontinuumok fenomenologikus mechanikai elméletének kialakítása irányába.
A szerzők tisztelettel adóznak a könyvsorozat társszerzőjének dr. Richter Richárd professzor emlékének, akit a korszerű bányászati kőzetmechanika megalapítójának tekintenek.
A könyvet a bányászattal, alagútépítéssel, általában üregnyitásokkal foglalkozó kutatók, mérnökök és egyetemi hallgatók használhatják sikerrel. Vissza

Tartalom

1. kötet
A könyvsorozat előszava 5
A kötet előszava 7
Bevezetés 31
Alkalmazott jelölések 37
I. rész. A kőzetmodell és anyagszerkezeti alapjai
1. fejezet
A kőzetmodell 43
1.1 A kőzetmodell a földkéregben 43
A kőzetek 44
A modellalkotás 46
1.2 A kőzetmodell felépítése 47
A szálban álló kőzettömeg 49
A kőzettömb és összetevői 52
A modell viselkedése 54
1.3 Irodalom 58
2. fejezet
A kőzetmodell elemei 59
2.1 Anyagszerkezeti alapfogalmak 59
Halmazállapotok jellemzése 59
Az anyag szerkezeti rendjének kialakulása 60
2.2 A kőzetalkotók 65
A kőzetalkotó ásványok 66
Az alkattalan kőzetalkotók 70
Kőzetalkotók gyűjtőfogalmai 72
2.3 A pórus mint kőzetalkotó
Folyékony póruskitöltő anyagok 77
Gáznemű póruskitöltő anyagok 78
2.4 A kőzetalkotók illeszkedése, a kötés 79
A rögzített,anyagszerkezeti kötés 80
Időleges, részben anyagszerkezeti, agyagos kötés 85
Időleges, érintkezési hatásból eredő kötés 89
2.5 A kőzetszövetek 90
A fontosabb kőzetszövetek (az alkotók viszonyított helyzete
és anyagszerkezete alapján) 93
A hézagosság szerinti szövettípusok 109
A szövet irányítottsága 112
2.6 Földtani diszkontinuitás a kőzettömegben 117
Tagoltság 118
Kőzethatár 123
2.7 A modellelemek változásai 125
A kémiai kötések változása 125
A kristályos kőzetalkotók változása 126
Az alkattalan kőzetalkotók változásai 127
A kötőerő változása 128
A kőzetszövet változása 129
A tagoltság változása 129
A fázismozgás 130
2.8 Irodalom 131
3. fejezet
A kőzetek rendszere a kőzetmodellben 132
3.1 A folytonos kőzettömb 132
Sűrűségi tulajdonságok 132
Szilárdsági tulajdonságok 134
A fontosabb kőzettípusok törése 135
3.2 A szálban álló kőzettömeg 139
A kőzettest felépítésének alaptípusai 141
3.3 A kőzetek rendszere a kőzetmodellben 144
A kőzettani osztályozás 144
A mállottság jellemzése 145
3.4 Irodalom 148
II. rész. Reológiai jelenségek elméleti alapjai
4. fejezet
A feszültségek és a feszültségállapot 157
4.1 Alapfogalmak 157
Az anyagfolytonosság 157
A feszültség 158
4.2 A feszültségállapot 161
A feszültségtenzor 161
A csúsztató feszültségek dualitása 163
4.3 A főfeszültségek és főirányok 164
A főfeszültségek meghatározása 166
A térbeli feszültségállapot 168
Síkbeli feszültségállapot 168
Egytengelyű feszültségállapot 169
Számpélda 169
4.4 A feszültségállapot ábrázolása 172
A feszültségi ellipszoid 172
A MOHR-féle kördiagram 173
4.5 A főfeszültségek és főirányok grafikus meghatározása kéttengelyű
feszültségállapot esetén 177
A MOHR-kör felhasználása 177
A főirány meghatározása 178
A MOHR-LAND-kör meghatározása 179
4.6 A feszültségtenzor skaláris komponensei különböző koordinátarendszerekben 181
Derékszögű, egyenesvonalú koordinátarendszer 182
Hengerkoordinátarendszer 187
Gömb koordinátarendszer 190
4.7 A feszültségi állapotok szuperpozíciója 194
Feszültségtenzorok összeadása 194
A feszültségi deviátortenzor 195
4.8 A feszültségváltozás sebessége 196
4.9 A feszültségmező 197
4.10 Irodalom 199
5. FEJEZET
A deformációs állapot 200
5.1 Az elmozdulásmező 200
Az elmozdulásvektor 200
Nyúlás, szögváltozás 201
5.2 Az alakváltozás 202
Elmozdulás egy adott pont környezetében 202
Az alakváltozás felbontása 204
5.3 A deformációs tenzor 206
A deformáció vektor 206
A deformációs állapot 207
A deformáció vektor komponensei 207
A szögtorzulások dualitása 209
A deformáció és az elmozdulás közötti összefüggés 209
5.4 A deformációs főtengelyek, főirányok 210
A deformációs főirányok és fő hosszváltozások meghatározása .. 210
Térbeli deformációs állapot 212
Síkbeli deformációs állapot 213
Egytengelyű deformációs állapot 213
A deformációs állapot ábrázolása 213
5.5 A deformációs tenzor komponenseinek meghatározása más koordinátarendszerben 214
5.6 Fajlagos térfogatváltozás 215
5.7 Az alakváltozások folytonossága 217
5.8 Deviátortenzorok 219
A deformáció felbontása 219
Az alakváltozás sebessége 220
5.9 A deformációs mező 221
5.10 A deformáció egyéb értelmezései 222
CAUCHY-féle deformáció 222
GREEN-féle deformáció 222
HENCKY-féle deformáció 222
SWAINGER-féle deformáció 222
ALMANSI-féle deformáció 223
A különböző deformációk összehasonlítása 223
5.11 Irodalom 224
6. FEJEZET
A mechanikai állapotegyenletek 226
6.1 Alapfogalmak 226
A rugalmasság 226
A lineáris rugalmasság 226
Az alakváltozások késése, kúszás, utóhatás 228
A feszültségek leépülése, relaxáció 229
6.2 Mechanikai állapotváltozások 230
Az állapotváltozások 230
Az állapotegyenletek 230
Az energiamegmaradás elve 231
A deformáció ábrázolása 233
Folyáshatár 234
6.3 A mechanikai állapotegyenletek 235
Egyszerűsített állapotegyenletek 236
Első eset: dL = 0 236
Második eset: dU' = 0 237
Harmadik eset: dO= 0 238
6.4 Az állapotegyenletek szuperpozíciója 240
Alakváltozások szuperpozíciója 240
Feszültségek szuperpozíciója 241
6.5 Lineáris állapotegyenletek 241
6.6 Irodalom 242
7. FEJEZET
A kőzetek közelítő anyagegyenletei 244
7.1 Ideális reológiai testek 244
Hohenemser-Prager test 244
A standard test 245
Egytengelyű feszültségállapot 246
7.2 Lineárisan rugalmas HOOKE-modell 248
Egytengelyű feszültségállapot 248
Fizikai egyenlet a feszültségi és deformációs tenzorral 249
7.3 A NEWTON-féle folyadék modell 251
Egytengelyű feszültségállapot 251
Fizikai egyenlet a feszültségi és deformáció sebességi tenzorral . . 253
A NEWTON-test tulajdonságainak vizsgálata 253
Állandó feszültségváltozási sebesség 254
Állandó deformáció sebesség 255
Állandó feszültség 255
Állandó deformáció 256
Következtetés 256
7.4 A KELVIN-féle rugalmas-viszkózus modell 258
A KELVIN-test mechanikai modellje 258
Állandó feszültségváltozási sebesség 259
Állandó deformációs sebesség 260
Állandó feszültség 261
Állandó deformáció 263
Következtetések 263
7.5 MAXWELL-féle viszkózus-relaxációs modell 264
Egytengelyű feszültségállapot 264
Állandó feszültségváltozási sebesség 265
Állandó deformáció sebesség 265
Állandó feszültség 266
Állandó deformáció 267
Következtetések 268
7.6 A rugalmas relaxációs modell 268
Egytengelyű feszültségállapot 268
Állandó feszültségváltozási sebesség 269
Állandó deformáció sebesség 270
Állandó feszültség 270
Állandó deformáció 270
Következtetések 271
7.7 A Poynting-Thomson féle standard modell 271
Fizikai egyenlet a feszültségi és deformációs tenzorral 271
Egytengelyű feszültségállapot 274
Állandó feszültségváltozási sebesség 276
Állandó deformáció sebesség 278
Állandó feszültség 279
Állandó deformáció 280
Egytengelyű kísérlet 280
Következtetés 281
7.8 A rugalmasságtani vizsgálatok felhasználása a kőzetmechanikában .. 282
7.9 Irodalom 284
8. fejezet
Kőzetkontinuumok reológiai alapegyenletei 286
8.1 A mechanikai mező 286
A mechanikai változók 286
Alapegyenletek 287
A mozgásegyenlet vagy egyensúlyi egyenlet 287
A geometriai egyenlet 287
Az anyagegyenlet 287
8.2 Az egyensúlyi egyenlet 288
Egyensúlyi feltétel a tartomány belsejében 288
Az egyensúlyi egyenlet esetei 291
A feszültségfüggvények 292
A MAXWELL-féle feszültségfüggvények 292
MORERA-féle feszültségfüggvények 292
Egyensúlyi feltétel a tartomány határain 293
8.3 A kontinuummechanika alapegyenletei 293
Derékszögű DESCARTES-koordinátarendszer 293
Poláris hengerkoordinátarendszer 297
Gömbkoordinátarendszer 299
Elliptikus hengerkoordinátarendszer 301
8.4 A kezdeti és kerületi feltételek 303
8.5 Irodalom 305
9. FEJEZET
Kőzetkontinuumok mechanikai alapegyenleteinek megoldási módjai 307
9.1 Megoldási módszerek 307
9.2 A mozgásmódszer 308
Az általánosított LAMÉ-egyenlet 308
Egyenlet a térfogati és tehetetlenségi erők elhagyásával 312
A fajlagos térfogatváltozásra vonatkozó egyenlet 314
Az elmozdulások biharmónikus differenciálegyenlete 315
9.3 Alakváltozási módszer 315
Általánosított HUSZÁR-egyenlet 315
Alapegyenlet a térfogati és tehetetlenségi erők elhagyásával 319
A deformációk biharmónikus differenciálegyenlete 319
9.4 Erőmódszer 320
Alapegyenlet a statikai feladat esetén 322
A feszültségek biharmónikus differenciálegyenlete 324
9.5 A reológiai alapegyenletek 324
Alapegyenlet az elmozdulásállapottal 324
Alapegyenlet a deformációs állapottal 325
Alapegyenlet a feszültségállapottal 325
9.6 Síkbeli esetek 325
Síkbeli feszültségi állapot 325
Síkbeli alakváltozási állapot 327
9.7 Irodalom 329
10. fejezet
A primér állapot 330
10.1 A primér mező fogalma 330
A primér feszültségmező 330
A primér feszültségek értelmezése 331
A primér deformáció- és elmozdulásmező 332
10.2 A primér állapot elméletek 332
Idealizált primér állapot 332
Mérésekre alapozott primér állapot 334
Egyéb meggondolásokra alapozott primér állapot 337
10.3 Irodalom 338
11. fejezet
Üregnyitás hatására kialakuló mechanikai mező 339
11.1 A szekunder mező 339
A szekunder mező fogalma 339
A szekunder mező meghatározása 340
Az üregnyitási mező meghatározása 342
11.2 A tercier mező 343
A tercier állapot fogalma 343
A tercier állapot meghatározása 344
Megjegyzések a tercier mezőhöz 344
11.3 Irodalom 345
függelék. matematikai és terminológiai alapfogalmak
12. fejezet
Vektor- és tenzorszámítás összefoglalása 349
12.1 A vektorok 350
A vektor értelmezése 350
A vektoraritmetika alapműveletei 350
(1) Összeadás 350
(2) Kivonás 350
(3) Számmalszorzás 351
(4) Skalárszorzat 352
(5) Vektoriális szorzat 353
Tartalom 17
Ismételt szorzatok 354
(1) Vegyes szorzat 354
(2) Háromszoros vektorszorzat 354
(3) Két vektorszorzat skaláris szorzata 355
(4) Négyszeres vektorszorzat 355
12.2 A vektorok koordinátás alakja 355
Értelmezés 355
Vektorok egyenlősége 357
Vektorműveletek 357
(1) Transzponálás 357
(2) Összeg, különbség 358
(3) Számmalszorzás 358
(4) Skaláris szorzat 358
(5) Vektori szorzat 359
12.3 Atenzorok 359
Alapfogalmak 359
Tenzorok egyenlősége 359
Tenzoraritmetika 360
(1) Transzponálás 360
(2) összeg, különbség 361
(3) Számmalszorzás 361
(4) Tenzorok szorzata 362
Speciális tenzorok 362
Tenzorok abszolutértéke 365
12.4 A tenzorok vektorikus alakja 366
Vektorkomponensek 366
Tenzorok egyenlősége 367
Tenzorműveletek 367
(1) Transzponálás 367
(2) Összeg, különbség 368
(3) Számmalszorzás 368
(4) Tenzor és vektor vektor-értékű (belső) szorzata 368
(5) Tenzor és vektor tenzor eredményű vektori szorzata 368
(6) Két tenzor skalárértékű (kétpontos) szorzata 369
(7) Két tenzor vektort eredményező (skaláris) szorzata 369
(8) Két tenzor tenzort eredményező (vektori) szorzata 370
Tenzorinvariánsok 3 a)
12.5 Tenzorok skalárkomponensekkel 370
Skalárkomponensek 370
Tenzorműveletek
(1) Transzponálás 372
(2) Összeg, különbség 372
(3) Számmalszorzás 373
(4) Mátrix és vektor vektor eredményű (belső) szorzata 373
(5) Mátrix és vektor mátrix eredményű (külső) szorzata 373
(6) Mátrix és mátrix skalárértékű szorzata 374
(7) Két mátrix vektor eredményű (belső) szorzata 374
(8) Két mátrix mátrix eredményű(külső)szorzata 375
A determináns 375
Determinánsok kifejtési tétele 376
12.6 Szimmetrikus tenzorok főtengelytétele 378
Tenzorinvariánsok 378
Tenzor mátrixának skalár invariánsai 378
Tenzor mátrixának vektor invariánsa 379
Szimmetrikus tenzorok főtengely tétele 380
12.7 A differenciálás, mint speciális lineáris leképzés 384
Alapfogalmak 384
A rádiusvektor időbeli változása 384
Műveletek 385
Skalár-, vektor- és tenzormezők 385
A differenciáloperátorok 387
Műveletek a V operátorral 387
12.8 Függvények differenciálása 389
Differenciáloperátorok koordinátás ábrázolása 389
Invariánsok 392
Integráltételek 393
Vektortér cirkulációja, a vektortér munkája 397
Téridő függvények deriválása 395
Vektor és tenzor azonosságok 397
12.9 Koordinátarendszerek 399
DESCARTES-féle derékszögű koordináták 399
Általános görbevonalú koordináták 401
Körhengerkoordináták 403
Gömbkoordináták 406
Elliptikus hengerkoordináták 409
12.10 Irodalom 412
13. FEJEZET
Néhány kőzetmechanikai alapfogalom értelmezése 413
13.1 Előzetes megjegyzések 413
13.2 Négy nyelvű terminológiai szótár 413
13.3 Irodalom 433
Név- és tárgymutató 435
2. kötet
A kiadó előszava 5
A szerzők előszava 9
Bevezetés 35
Alkalmazott jelölések 43
I. rész. kőzetkontinuumok egységes elmélete
1. fejezet
A hagyományos elméletek kritikája 49
1.1 Az egységes mechanikai felfogás szükségessége 49
A kőzetmechanikai vizsgálat célja 49
Az elmélet szükségessége 50
1.2 Az anyagfolytonosság 50
A kontinuum 50
A kőzetmodell 52
Homogenitás és heterogenitás 55
Folytonosság és tagoltság 57
A modellek jellemzése 57
A fenomenológiai elmélet 59
1.3 A konvencionális elméletek hiányosságai 60
A kis deformációk tartománya 60
A mechanika szétválása 60
A reológiai modellek 61
A deformációk sebessége 61
Célkitűzés 62
1A A hagyományos elméletek sajátosságai 62
Az alapegyenletek 62
1.5 A dinamikai egyenlet 63
A mozgásegyenlet 63
A sebesség deriváltjai 65
Szilárd testek deformációja 67
Folyadékok áramlása 69
1.6 A geometriai egyenlet 70
Az alakváltozás felbontása 70
Transzláció 72
Rotáció 72
Deformáció 72
1.7 Az anyagegyenlet 73
Az anyagtörvény értelmezése 73
A deformációk értelmezése 75
1.8 Az új elmélet két feltevése 78
A deformációk nagyságrendje 78
A végtelen féltér inhomogenitása 79
1.9 Irodalom 80
2. FEJEZET
Energodinamikai alapok 81
2.1 A folyamatok energodinamikai szemlélete 81
Az energiaáramlás 81
Az energodinamika 81
2.2 Anyagi kölcsönhatások 82
Mechanikai kölcsönhatás 84
Kémiai kölcsönhatás 85
Elektrosztatikai kölcsönhatás 86
Termikus kölcsönhatás 87
2.3 Állapotjellemzők 88
Extenzív mennyiségek 88
Intenzív mennyiségek 89
Az állapothatározók függvényjellege 91
2.4 Irodalom 92
3. FEJEZET
Mechanikai folyamatok mérlegegyenletei 94
3.1 Fizikai folyamatok általános mérlegegyenletei 94
Alaptétel 94
Állapothatározók 95
Az extenzív mennyiségek mérlege 95
Lokális mérlegek 97
A lokális mérleg integrális alakja 98
A lokális mérleg differenciális alakja 98
Szubsztanciális mérlegek 99
A szubsztanciális mérleg integrált (globális) alakja 99
A szubsztanciális mérleg differenciális alakja 100
Mechanikai kontinuumok mérlegegyenletei 103
3.2 A tömegmérleg 103
A tömegsűrűség 103
Konvektív tömegáram-sűrűség 104
Konduktív tömegáram-sűrűség 104
Tömegforrás 105
Tömeg kontinuitási egyenlet 105
3.3 Az impulzus mérleg 106
Az impulzussűrűség 106
Az impulzus konvektív áramsűrűsége 106
Az impulzus konduktív áramsűrűsége 107
Az impulzusforrás 108
Az impulzus kontinuitási egyenlete 108
3.4 Az impulzusmomentum 109
A mérlegegyenlet levezetése 109
A feszültségtenzor szimmetriája 112
3.5 A kinetikus energia mérlege 112
A mérlegegyenlet 114
Energiadisszipáció 114
A stacionaritás 114
Megjegyzések 116
A feszültség 117
3.6 A külső erőtér energiája 118
3.7 A teljes energia mérlege 120
A belső energia mérlege 123
3.8 A mérlegegyenletek összefoglalása 127
3.9 Irodalom 127
4. FEJEZET
Kőzetkontinuumok anyagtörvénye 134
4.1 Bevezetés 134
4.2 A termodinamika nulladik főtétele 134
Jellemző extenzív mennyiségek 134
Alapul vett feltevések 135
Kölcsönhatások 136
A kölcsönhatásokat jellemző intenzív mennyiségek 136
4.3 A termodinamika első főtétele 137
Az energia teljes megváltozása 138
Energetikai kölcsönhatások 140
A kiegyenlítődés 140
Mechanikai felfogás 141
A klasszikus termodinamika 142
4.4 A termodinamika második főtétele 145
ONSAGER-féle vezetési törvény 145
Onsager második törvénye 148
4.5 Kontinuumok anyagtörvénye 148
Fényes-féle általánosítás 148
Mechanikai kontinuumok vezetési törvénye 148
A termodinamikai és energo dinamikai felfogás különbözősége . 150
A végtelen féltér anyagtörvénye 151
Az impulzusvezetési tenzor 152
Az anyagtörvény általánossága 154
4.6 Izotróp kontinuumok anyagtörvénye 155
4.7 Az energiadisszipáció 158
4.8 Kiegészítő megjegyzések 159
A kísérleti eredmények 160
A deformációs teljesítmény 161
4.9 Irodalom 163
5. FEJEZET
A kontinuummechanika alapegyenletei 164
5.1 Az alapegyenletek 164
A mechanikai változók 164
Az alapegyenletek 164
5.2 Egyszerűsítések, elhanyagolások 166
5.3 összefoglalás 168
5.4 Irodalom 169
6. fejezet
A feszültségek statisztikus értelmezése 170
6.1 Bevezetés 170
6.2 A konvektív sebesség 170
A fenomenologikus definíció 170
Az átmeneti valószínűség 171
A konvektív sebesség 172
6.3 A feszültségtenzort meghatározó vezetési mátrix 173
A mérlegegyenlet 174
Első közelítés 174
Második közelítés 175
Harmadik közelítés 176
6.4 Megjegyzések 176
6.5 Irodalom 177
II. rész. anyagi rendszerek képlékeny állapota és tönkremenetele
7. fejezet
Kőzetek anyagtörvénye rugalmas állapotban 181
7.1 Bevezetés 181
Általános anyagegyenlet 181
Az izotrópia 182
7.2 Mechanikai állapotegyenletek 184
Az energiamegmaradás elve 184
A deformációs munka felbontása 185
7.3 Az anyagegyenlet 188
Közelítő feltevések 189
Hohenemser-Prager test 191
Anyagegyenlet a rugalmas tartományban 191
7.4 A standard modell 192
Onsager második vezetési törvénye 192
Anyagegyenlet a feszültségi és deformációs tenzorra 193
Egytengelyű feszültségállapot 194
Az anyagállandók 195
7.5 A standard modell tulajdonságai 196
Állandó feszültségváltozási sebesség 196
Állandó deformációsebesség 197
Állandó feszültség 198
Állandó deformáció 201
Következtetés 202
A Hooke- és a standard modell 202
7.6 Irodalom
8. fejezet
Kőzetek képlékeny állapota 206
8.1 Bevezetés 206
8.2 Előzetes megjegyzések 207
8.3 A rugalmas állapot 208
Anyagegyenlet 208
A deformációs munka 209
A deformációs munka felbontása 209
Egytengelyű feszültségi állapot 210
Relaxációs kísérlet 211
Következtetések 214
Kúszási kísérlet 215
8.4 Képlékenységi feltétel egytengelyű feszültségállapotnál 215
Az egytengelyű állapot energia-összefüggései 215
Mérési eredmények 217
é -->0 deformációsebesség 220
é --> "végtelen" deformációsebesség 221
é > 0 deformációsebesség 221
Lehetséges képlékenységi feltételek 222
8.5 Képlékenységi feltételek térbeli feszültségállapotnál 224
8.6 A képlékenységi feltétel vizsgálata a rugalmas deformációs munka
függvényében 225
é --> 0 deformációsebesség 225
é --> "végtelen" deformációsebesség 226
Képlékenységi feltétel a potenciális energiával kifejezve 227
Képlékenységi feltétel a rugalmas térfogatváltozási munkával
kifejezve 228
Képlékenységi feltétel a rugalmas torzulási munkával kifejezve . 230
8.7 A képlékenységi feltétel vizsgálata a belső erők munkájának függvényében . 231
é --> 0 deformációsebesség 231
é --> "végtelen" deformációsebesség 231
Képlékenységi feltétel a deformációs munkával kifejezve 231
Képlékenységi feltétel a torzulási deformációs munkával kifejezve 234
8.8 Összefoglalás 235
Rugalmas tartomány . 236
A képlékeny állapot tartománya 236
A teljesen kifejlődött képlékeny állapot tartománya . 236
Elméleti megfontolások 236
A rugalmas és képlékeny tartomány . 238
8.9 Irodalom 239
9.fejezet
Kőzetek anyagtörvénye képlékeny állapotban 240.
9.1 Bevezetés 240
9.2 Előzetes megjegyzések 241
Közelítések 241
Kompresszibilitás 242
9.3 Képlékenységi modellek 242
Ideálisan képlékeny test 244
Képlékeny felkeményedő test 244
Képlékeny KELViN-test 245
Képlékeny MAXWELL-test 245
Felkeményedő relaxációs test 246
Képlékeny standard test 248
9.4 Anyagegyenlet a képlékeny tartományban 249
9.5 Irodalom 250
10. fejezet
Kőzetek tönkremenetele 252
10.1 Bevezetés 252
Klasszikus törési elméletek 252
10.2 Határfeszültségi elméletek 253
A maximális húzófeszültség elmélete 253
A korlátozott fő feszültségek elmélete 254
A maximális nyírófeszültség elmélete 255
A COULOMB-féle határfeszültségi elmélet 257
A MOHR-féle határfeszültségi elmélet 258
10.3 Határalakváltozási elméletek 259
A maximális nyúlás elmélete 259
De Saint-Venant elmélete 259
Egyéb elméletek 259
10.4 Törési munkaelméletek 259
A maximális deformációs munka elmélete 260
A maximális torzulási deformációs munka elmélete 261
10.5 A kőzetek tönkremeneteli határfeltétele 262
A lehetséges energetikai feltételek áttekintése 262
10.6 Az egytengelyű kísérletből levonható következtetések 265
A maximális rugalmas torzulási munka elmélete 265
A maximális energiadisszipáció elmélete 266
10.7 Irodalom 268
III. rész. üregnyitások hatásának vizsgálata
11. fejezet
Körszelvényű bányatérségek hidrosztatikus primér feszültségállapot
esetén 272
11.1 Előzetes feltevések 272
11.2 Szintes vágat mechanikai mezejének meghatározása 273
A feladat megfogalmazása 273
Az alapegyenletek 275
Elmozdulások a környezetben 276
A biztosítás 280
Az elmozdulási és alakváltozási mező 282
A tercier feszültségmező 283
11.3 Az ideálisan rugalmas és a standard kőzetek közötti összefüggés . . 285
Biztosítás nélküli eset 285
Biztosítás beépítése 286
Következtetések 287
11.4 A terhelés megoszlása a kőzet és a biztosítás között 288
A biztosítószerkezetek igénybevétele 288
Áthárított nyomás 290
Biztosítás nélküli eset 290
Biztosítás beépítése 290
Következtetések 292
11.5 Irodalom 295
12. fejezet
A vágat körüli mechanikai mező síkalakváltozási állapot esetén 296
12.1 A primér állapot 296
12.2 Az üregnyitás utáni állapot meghatározása 298
A feladat megfogalmazása 298
A feszültségmező meghatározása 300
A feszültségfüggvény előállítása 301
Rugalmas feltételezés 303
A biztosítószerkezet hatásának figyelembevétele 305
A tercier mező rugalmas kőzetkörnyezet esetén 309
Az időtényező hatásának megállapítása 310
12.3 A tercier állapot összefüggései 313
A tercier feszültségmező 313
A tercier deformációs mező 313
A tercier elmozdulásmező 314
A feszültségfüggvény 314
12.4 A tercier mező változása az idő függvényében 314
A kvázi Poisson-szám 314
A feszültségek változása 315
Az elmozdulásmező időbeli alakulása 331
12.5 A vágatszelvény deformálódott alakja 332
Biztosítás nélküli eset 334
12.6 Irodalom 335
13. fejezet
Körszelvényű vágatok általános primér mezőben 339
13.1 A feszültségállapot felbontása 339
A primér állapot 339
A tercier állapot függvényei 340
Biztosítás karakterisztikája 342
A feszültségállapot felbontása 342
13.2 A megoldás síkalakváltozási állapotra vonatkozóan 343
Tercier feszültségmező 344
Tercier deformációs mező 344
Tercier elmozdulásmező 345
13.3 A torzulási állapotra vonatkozó megoldás 345
Mechanikai alapegyenletek 345
A tengelyirányú elmozdulás meghatározása 346
A biztosítás karakterisztika 348
A deformálódott szelvény 350
A szögtorzulások 351
A csúsztató feszültségek 351
13.4 Az általános megoldás 351
Tercier feszültségmező 352
Tercier deformációs mező 352
Tercier elmozdulásmező 353
A deformálódott szelvény 354
13.5 Irodalom 355
14. FEJEZET
A kőzet és biztosítás kettős rendszerének együttdolgozása 356
14.1 A kőzetnyomás 356
14.2 Kőzet és biztosítás kettős rendszere 357
Közelítő feltevések 357
A feszültségállapot 357
Együtt dolgozási tényezők 358
Biztosítás nélküli eset 358
'Abszolút merev biztosítás esete 359
14.3 A kőzetnyomás változása az idővel 360
14.4 A vágatbiztosítás megválasztása, illetve elvi méretezése 361
Méretezési feltétel 361
Nagy élettartamú vágatok esete 363
Adott élettartamú vágatok esete 365
14.5 Az időtényező szerepének figyelembevétele vágatok biztosításánál. 366
Előzetes megjegyzések és következtetések 366
A biztosítószerkezet késleltetett beépítése 368
Az ideiglenes és végleges biztosítás vizsgálata 371
Vágatok átépítése (vágatfenntartás) 372
14.6 Végkövetkeztetések 373
14.7 Irodalom 375
IV. rész. diszkontinuitások hatása kontinuumokban
15. FEJEZET
Diszkontinuitások kontinuumokban 379
15.1 Bevezetés 379
Szingularitások 379
15.2 Differenciálgeometriai megfontolások 380
A CHRISTOFFEL-féle ugrásfüggvény 380
A Hadamard lemma 381
15.3 Szinguláris felületek kinematikája 382
15.4 Nemfolytonos mérlegegyenletek 383
Az extenzív mennyiségek mérlege 384
Tömegmérleg 385
Impulzusmérleg 386
Kinetikus energia mérlege 387
15.5 Az időbeli ugrás 388
15.6 Irodalom 390
16. FEJEZET
Elmozdulásmezők diszkontinuitásai 391
16.1 Síkbeli eset 391
Egyszerűsítő feltételek 391
Komplex változók 392
Egy feladat 393
16.2 Egyenes szakasz mentén megoszló szingularitás vizsgálata 399
16.3 Vágatkörüli vetőhatás vizsgálata 404
16.4 Irodalom 410
Név- és tárgymutató 411
Szerzők, lektorok 419
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv