Pál

Fülszöveg

A portugál Pascoaes, a mai Európa legnagyobb szellemeinek egyike, regényében elvisz bennünket a keresztény időszámítás első századába.
A római birodalom elaggott. Életúntság üli meg az istenek szobrait és Jupiter kezében kialudt villámmal bóbiskol márványcsarnokában. Ám ugyanakkor mennyei villám fénye vakítja el a damaszkuszi úton a kereszténység konok üldözőjét, tarzusi Sault, hogy mint Pál, Krisztus apostola szülessen újjá. A vaksi, rútarcú, eskóros kis zsidót Jézus iránt fölgyúlt izzó szenvedélye nyughatatlanul hajtja végig Palesztina, Kisázsia sós mocsarain és pusztaságain, a Földközi-tenger márványszigetein, hogy Athénen keresztül elérkezzék végre Rómába. Viharzó tengeren, hajótörések között, majd öszvérháton és gyalogosan járja végig szervzeő útját Pál, mint a kereszténység első propagandistája. Követőinek és kísérőinek pompásan megrajzolt alakjai: Barnabás, az ifjú Timotheus és Lydia a menyasszony, éppannyira húsból-vérből valók, mint a potrohos Ananias, a törvényszéki elnök, vagy a vér és bor mámorába szédült anyagyilkos Néró. A regény legragyogóbb fejezetei azok, melyek Pál varázslatos hatású térítő munkáját írják le a császári fővárosban, míg csak el nem tűnik szemünk elől ama tragikus augusztusi napok zűrzavarában, amikor a keresztény mártírok vérétől részeg Róma a lángok martaléka lett.
Pascoaes szerint az ipar mai orgiája lényegében acélparódiája a római pogány orgiáknak, amerikai - vagy ha úgy tetszik, - újnérói változatában, amikor elfordul Istentől és az anyagot teszi meg bálványává. Tankokat és mérgesgázokat gyárt, de eljön az idő, amikor az anyag kimerül és a gyárakat, e modern templomokat éppúgy le fogják rombolni, mint egykor Artemis ephesosi templomát.
A költői szépségekben és izgalmas részletekben gazdag regény Szentkúty Pál teljesértékű fordításában kerül az olvasó elé. Vissza