1.035.475

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Algebra vagy betüszámtan

Műegyetemi hallgatók, lyceumok, felső-gymnasiumok, főreáltanodák, bányászok, iparosok és magán tanulók számára

Szerző

Kiadó: Heckenast Gusztáv kiadása
Kiadás helye: Pest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félbőr
Oldalszám: 472 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Bordázott gerincű félbőr könyvkötői kötésben. Írta Komnenovich Sándor, okleveles mérnök, a M. Kir. József-műegytemnél az elemi mennyiségtan volt nyilv. rend. tanára, hajdan a kir. folyótérképészetnél alkalmazott első rendű mérnök, és a Tisza-szabályozási Társulatnál a beregi vizszerkezet igazgató osztály-mérnöke. Második javított kiadás. Nyomatott Heckenast Gustávnál, Pest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Noha az ujabb időben írt mennyiségtani munkákról a vélemények annyiban megegyeznek, hogy azok a tantárgyak helyes elrendezése, és különféle uj módszerek felállítása által a buvári fürkészeteknek... Tovább

Előszó

Noha az ujabb időben írt mennyiségtani munkákról a vélemények annyiban megegyeznek, hogy azok a tantárgyak helyes elrendezése, és különféle uj módszerek felállítása által a buvári fürkészeteknek tág utat nyitván sok hasznos feladat szerencsés megoldására vezettek, azonkivül a későbbi irók göröngyös mezejét kiegyengették; mindamellett, a kiválasztott tananyagból a kijelölt időkörhöz alkalmazott, szabatos és lánczolatként előre haladó, világos magyarázatokkal és szigorú bizonylatokkal ellátott tankönyvet írni, oly serdülő ifjak számára, kik a közönséges számvetés elemein túl nem haladtak, nem csekély feladat! - Ily feladat megfejtése a szerző egyéni nézeteitől és tárgyalási modorától függ. Én kitelhetőleg iparkodtam e nehézségeken diadalmaskodni, de gyarló halandók közé tartozván, a botlásoktól ment nem lehetek, mindazáltal azzal vigasztalom magamat, hogy a körülményekhez képest tanári kötelességemnek eleget tettem.
A mi a jelen tankönyv szerkezetét illeti, a bevezetés az egésznek alapját teszi, mivel a fogalmak magyarázatán kivül, a számolási müveletek vázlatát adja elő. A ki ezen fogalmakon keresztül megyen a nélkül, hogy czikkről czikkre a tárgyakat fontolgatná, és saját itélő tehetsége szerint bírálgatná, vagy a fogalmak magyarázatával megismerkedni vonakodnék, az ingoványra épít, s czéljához a legjobb akarat mellett sem juthat. Vissza

Tartalom

Bevezetés
Általános fogalmak. Mennyiség. Különvált és folytonos mennyiség1
Nagyobbítás és kisebbítés. Egység és szám. Viszonylagos egység. Különös és általános számok4
Egész és törtszámok. Mérves vagy végszerü, mérvetlen vagy végszerütlen számok, valo és képzetes mennyiségek5
Nevezett, elvont és viszonytalan számok. Egyenlő és nemegyenlő számok6
A mennyiségtan felosztása. Számtan és mértan. Elemi és felsőbb mennyiségtan6
Elméleti és alkalmazott mennyiségtan7
A mennyiségtan módszeréről8
Számolni10
A számolási műveletek értelmezése
Az összeadás11
A kivonás12
A szorzás15
Az osztás17
A hatványozás18
A gyökfejtés19
A logarozás21
A mennyiségtan sarkelvei21
Ellenes mennyiségek22
Együttható24
Kitevő25
Egynemü és különnemü mennyiségek26
Egy és többtagú mennyiségek27
Többtagú mennyiségek rendezése28
Összevonás28
A betüszámtani kifejezések egyszerü átalakítása29
Az algebrai alapműveletekről
Az összeadás32
A kivonás35
A szorzás37
Az osztás47
A kijelentett hányados tulajdonairól69
A tizedes számrendszerről72
Az oszthatóság általános tanelvei75
A tizedes rendszerbeli számok oszthatóságának ismertető jeleiről77
Az összetett számok törzstényezőinek fölkereséséről80
A többtagú algebrai kifejezések tényezőinek fölkereséséről81
A legnagyobb közös osztóról90
A legkisebb közös többesről97
A törtszámok elmélete101
A közönséges-törtekről
A közönséges törtek tulajdonairól104
A törtszámok összeadása111
A törtszámok kivonása114
A törtszámok szorzása117
A törtszámok osztása121
A tizedes-törtekről
A tizedes tört értelmezése és alakja127
A közönséges tört átalakitása tizedes törtre132
A véges, tiszta szakaszos és vegyes szakaszos tizedes tört származása137
A tizedes törtnek átalakitása közönséges törtre139
A tizedes törtek összeadása és kivonása142
A tizedes pótlékról144
A tizedes törtek szorzása146
Röviditett szorzás148
A tizedes törtek osztása151
Röviditett osztás154
A láncztörtekről
A láncztörtek fogalma és alakja156
A közönséges törtnek átalakitása láncztörtre157
Egy véges láncztörtnek átalakitása közönséges törtre161
A közelítő-törtek és azoknak kiszámitása163
A közelitő-törtek legnevezetesebb tulajdonairól166
A hatványozás és gyökfejtés
Az egytaguak hatványozása
A hatványozás értelmezése175
A hatványok előjeleiről177
Általános tantételek178
A kéttagú kifejezések hatványozása182
A kéttagi tantétel behozólagosan indokolva184
A gyökfejtés vagy gyökkivonás187
Általános fogalmak
Általános tantételek193
A végszerűtlen mennyiségekről195
A gyökmennyiségek előjeleiről204
A képzetes mennyiségek fogalma és alakja206
A gyökmennyiségek összeadása és kivonása207
A gyökmennyiségek szorzása és osztása207
A nevező gyöktelenitése210
Számtani műveletek képzetes mennyiségekkel213
Négyzetes gyök kifejtése algebrai többtagú mennyiségekből220
Egy határozott számból négyzetes gyököt kifejteni229
Négyzetes gyök kifejtése végszerűtlen számokból232
Rövidített eljárás a négyzetes gyök kifejtésénél234
Négyzetes gyök kifejtése egy végszerűtlen kéttagúból235
Minden képzetes mennyiség P+Q gyökalatt -1 alakra hozható237
Egy algebrai többtagú kifejezésekből köbgyököt kifejteni243
Egy határozott számból a köbgyököt kifejteni244
Rövidített módszer a köbgyökkivonásnál248
A viszonyok, arányok és azoknak alkalmazása
A viszonyok
Általános fogalmak254
A számtani és mértani viszonyok255
Az arányokról általánosan256
A számtani arányok különös tulajdonai257
A mértani arányok és azokra vonatkozó tantételek258
A mértani arányok alkalmazása
A mennyiségek egyenes és megfordított arányossága266
Az egyszerű hármasszabály267
Az összetett hármasszabály270
Az egyszerű kamatszámítás274
A lánczszabály274
Az aránylagos osztás, vagy társasági szabály275
Az összetett aránylagos osztás278
Az átlagos számítás279
A logarokról
Általános fogalmak281
A logarok általános tulajdonai, és a négy alaptétel284
Átmenet egy kiszámított logarrendszerről, egy adott új alapszámú rendszerre287
Egy logar kiszámításának elemi módszere288
A Briggféle vagy közönséges logarok tulajdonairól291
A logartáblák294
A hétjegyű logartáblák használata296
Valamely szám logarpótlékát felütni295
Bármely logarnak megfelelő számát felütni298
A logarokkali számitás300
Az egyenletekről
Általános fogalmak306
Az egyenletek átalakításáról307
Az egyenletek rendezéséről310
Az egyenletek felosztása313
Első fokú határozott egyenletek
Első fokú egyenletek egy ismeretlennel314
Az egyenletek alakitásáról317
Első fokú egyenletek több ismeretlennel322
Második fokú vagy négyzetes egyenletek
Tiszta négyzetes egyenletek336
Vegyes négyzetes egyenletek egy ismeretlennel338
Az egyenleti háromtag tulajdonairól342
Magasabb fokú egyenletek 345
Második fokú egyenletek több ismeretlennel348
Feladatok négyzetes egyenletek alakitására357
Kitevőleges egyenletek
Kitevőleges egyenletek megfejtése359
Első fokú határozatlan egyenletek
Határozatlan egyenletek két ismeretlennel362
Első módszer egy határozatlan egyenletet megfejteni363
Második módszer367
Határozatlan egyenletek több ismeretlennel369
A függvényekről373
A határozatlan együtthatók módszere374
Tantétek374
A kéttagi tantétel általános bizonylata bármi alakú kitevőre a határozatlan együtthatók módszerének alkalmazása által377
Bármely fokú egyenletben az első tag együtthatójának eltávolítását szorzás által végrehajtani, és a nevezőket hasonló módszerrel kiküszöbölni383
Bármely fokú egyenletből a második tagot eltávolítani384
Harmadik fokú egyenletek
A harmadik fokú egyenletek általános megfejtése384
A harmadik fokú egyenlet gyökeinek taglalása388
A háromszögtani függvények alkalmazása a Cardánféle képlet átalakítására390
Negyedik fokú egyenletek
A negyedik fokú egyenlet általános megfejtése397
A hamistétel szabálya (regula falsi) bármely alakú egyenletek megfejtésére400
A haladványokról
Általános fogalmak404
A számtani haladványok404
A számtani- közép-arányos tagok közbeiktatása405
A számtani haladványban bizonyos számú tagok összegét meghatározni406
A számtani haladványban előforduló mennyiségek egyenletei408
A mértani haladványok409
A fogyó végtelen mértani haladványok413
A mértani haladványban előforduló mennyiségek egyenletei415
A mértani haladványok alkalmazása
Az összetett kamatszámolás416
Ismételt betételek421
Segédtáblák a kamatláb és a leszámítolási tényező (disconto factor) hatványairól424
Állandó járadékok számitása429
Az egybevetéstan elemei
Általános fogalmak433
A helycsere (Permutation)
A helycserék képlelése435
A helycserék száma436
Ismétlés nélküli helycserék száma436
Ismétléssel való helycserék száma438
Az egybevetés (Combination)
Ismétlés nélküli egybevetések képlelése440
Ismétléssel való egybevetések képlelése441
Ismétlés nélküli egybevetések száma442
Következmények444
Ismétléssel származó egybevetések száma446
A változtatás (Variation)449
A változtatási foglalmányok képlelése449
Ismétléssel származó változtatási foglalmányok képlelése450
A változtatási csoportok száma451
Ismétléssel származó egybevetések képezése melyeknek helybeli összege (Localsumme) ismeretes451
Az egybevetéstan alkalmazása a kéttagi képlet kifejtésére452
A kéttagi együtthatók egymásközti összefüggése454
A kéttagi képlet bizonylata tört és nemleges kitevőkre457
A soktagi képlet általános tagja462

Komnenovich Sándor

Komnenovich Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Komnenovich Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv