Gyula város oklevéltára 1313-1800

Szerkesztő

Dr. Veress Endre

'Dr. Veress Endre: Gyula város oklevéltára 1313-1800 ' összes példány

Kiadó:	Gyula M. Város
Kiadás helye:	Gyula
Kiadás éve:	1938
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	500 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	27 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Gyula M. Város megbizásából szerkesztette Dr. Veress Endre. Az oklevelek eredeti nyelvükön találhatók meg a könyvben. 20 hasonmással illusztrált. Stephaneum nyomda R. T. nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Gyula vára és városa az idők végtelenében két alkalommal jutott országos, sőt világtörténeti szerepléshez : 1566-ban, mikor török kézre került, meg 1695-ben, amikor az alól felszabadult. E két nevezetes esemény részleteit nagyjából eléggé ismerjük Békés vármegye történetéből, a gyulai születésű néhai dr. Karácsonyi János kanonok jeles munkájából. Ez - minden fogyatkozása mellett - egyik legkitűnőbbike a hazánk ezeréves fennállása alkalmából megjelent monográfiáknak. De, bár szerzője éveken át hordta össze anyagát hazai és külföldi levéltárakból, sok becses oklevél és adat maradt rejtve előtte, főleg, mivel határidőhöz kötve kellett dolgoznia, hogy műve a nagy évforduló évében - 1896-ban - feltétlenül napvilágot láthasson. Gyula vára és uradalma történetével különben sem foglalkozhatott benne eléggé behatóan, hisz ez nyilvánvalóan külön kutatást és munkaerőt s e munka eredményeként önálló kiadványt kívánt. Ennek szükségét elsőül - tudtommal - Gyula város szülöttje, dr. Horváth Jenő egyetemi rk. tanár hirdette, még tanulókorában. Mikor pedig Gyula városa elhatározta a város történetének megírását, okleveles részének szerkesztése az ő ajánlatára nekem jutott. Boldog vagyok, hogy e nevezetes munkát a város kitüntető felszólítására (1931 nyarán) elvállalhattam s ekként, mint Békés város szülöttje, magam is hozzájárulhattam szülőföldem múltjának mélyebb megismeréséhez és ismertetéséhez.
Felfogásom szerint ez oklevéltárnak magában kell foglalnia a Gyula vára és uradalma történetét megvilágító valamennyi fontosabb - kiadott meg kiadatlan - iratot. Mivel azonban Gyula város levéltára az 1801 nyarán kiütött nagy tűzvész következtében porrá égett, feladatomul tűztem ki : visszaállítani (amenynyire az emberileg lehetséges) az elpusztult levéltár anyagát, kiegészítve természetesen olyan darabokkal, amelyek benne soha nem voltak meg, de hozzá tartoznak. Ennek a rendkívüli méretű feladatnak úgy véltem legcélszerűbben megfelelni, hogy Gyula magyar korából (vagyis 1313-tól 1566-ban történt elestéig) minden felkutatható aktát és levelet összegyűjtöttem ; török korából (1566-tól 1695-ig) hasonlóan, még a legcsekélyebbet is, kivált, hogy Gyula várának ez a korszaka a legkevésbbé ismert mind a mai napig, miként a rákövetkező húsz esztendőé is, amíg Gyula vára és városa a budai kamarai igazgatóság alá tartozott; az 1715-ben végbement megyei újjáalakulás korából azonban a század végéig csupán néhány általánosabb érdekű vagy művelődéstörténeti fontosságú iratot mutatok be, úgyszólván ízelítőül. Vissza

Tartalom

HASONMÁSOK.
Károly király Gyulamonostoron, 1313 június 29-én kelt oklevele. (Pergament-eredetijéről kicsinyítve.) 1
Zsigmond király Kassán, 1419 június 19-én kelt ítélethalasztó oklevele a
Maróthi János macsói bán gyulai földbirtokos és az Ábránffy István
közt támadt perben. (Pergament-eredetijéről kicsinyítve.) 11
Corvin János herceg Gyula várában, 1500 szeptember 27-én sajátkezüleg
írt adománylevele samolközi Székely Vajda Máté részére, gyűrűpecsétjével megerősítve. (Eredeti nagyságban.) 37
Miskolczi János közjegyző közjegyzői jelvénye Budán, 1518 május 25-én
kelt gyulai érdekű hivatalos kiadványán. (Kicsinyítve.) 68
Gyula város középkori pecsétje. (Legrégibb lenyomata ezen az 1518-i oklevelen.) 73
Gyula város tanácsának 1527 október 28-i levele. (Kicsinyítve.) 97
Gyula vára őrségének magyar levele 1530 február közepéről. (Kicsinyítve.
Ritka nyelvemlék.) 159
Mágochy Gáspár gyulai főkapitány gyűrűpecsétje és aláírása, 1555 március
10-én Gyulán kelt nyugtájáról 253
Olcharowith (Farkas) Demeter gyulai kapitány címerképe Ferdinánd
királytól, 1557 január 10-én nyert nemesleveléről. (Felére kicsinyítve.) 263
Kerechéni László kapitány gyűrűpecsétje. (Csorgón, 1558 január 1-én írt
leveléről.) 276
Bornemisza Benedek gyulai kapitány Gyulán, 1559 június 13-án írt sajátkezű magyar levelének utolsó lapja. (Kicsinyítve.) 307
Kerechéni László gyulai főkapitány címeres pecsétje. (Gyulán, 1564 március
4-i sajátkezű leveléről.) 376
Kerechéni László gyulai főkapitány magyar aláírása. (Gyulán, 1564 augusztus 2-i leveléről.) 389
Kerechéni László gyulai főkapitány Gyulán, 1565 március 15-i sajátkezű
latin levele. (Kicsinyítve.) 401
Memhet bék gyulai várparancsnok Gyulán, 1691 február 9-én írt magyar
levele. (Kicsinyítve.) 447
A visszafoglalt gyulai vár térrajza, háttérben az égő házakkal s a Sarkadig
terjedt tóval, elején a ragyogó buzogányfejű virágpelyvás káka- és sásrengeteggel. (Porthen Fülöp Jakab ezredes Gyulán, 1695 január 15-én
készült színes rajzáról kicsinyítve.) 4í
Gyula térrajza, a várfalak magasságát s az árkok mélységét jelző vázlatokkal. (Lambion Lambert mérnök 1695 február 4-i helyszíni rajzáról
kicsinyítve.) 457-9
Gyula város tanácsának 1698 február 19-i német átirata. (Eredetijéről
kicsinyítve.) 465
Károlyi Sándor tábornok Gyula alatt lévő táborában, 1705 június 10-én írt
magyar levele. (Eredetijéről kicsinyítve.) 471
Részlet Gyula és határának 1783-i hivatalos színes térképéről. (Rajta Magyar és Német Gyula város, meg az oláh telep ; a németváros hátterében a Csikósérig terjedő szőlőkkel, a majdnem teljes épségben fennállott várat körülfogó 900 lépésnyi hosszú és 4-500 lépésnyi
mély tölgyerdővel stb.) 487