Az ellenforradalom tényei Hajdú-Biharban

Előszó

A hazánkban 1956. október 23-án kirobbant ellenforradalmi lázadás megítélésében többféle vélemény hangzott el. A Magyar Szocialista Munkáspárt emlékezetes decemberi határozatában rámutatott, hogy bár az események okainak és előzményeinek minden részletében való pontos feltárásához még további rendszeres adatgyűjtésre és elemzésre van szükség, de az események kiváltó okai, fő mozgató erői és jellemző sajátságai teljesen világosak. Mégis a sokak részéről tapasztalt bizonytalankodásnak, szembeállásnak - melynek maradványaival még ma is találkozunk, - az az oka, hogy abban a rendkívüli bonyolult helyzetben, mely jellemezte ezeket az időket, a dolgozók nagy többsége nem ismerhette fel a hamis jelszavak mögé bújó ellenforradalmárokat. A hibákat, illetve az ezek ellen megindult harcot, mint a trójai falovat használták fél a polgári társadalmi rend visszaállítása után vágyakozó elemek, hogy revizionista opportunista nézeteiket becsempésszék népünk közé. A revizionista álláspont mindenkor a burzsoá nézetek szálláscsinálója. A munkásmozgalom története bizonyítja, hogy a revizionizmus meggyökeresedése, végső fokon a szocializmust építő társadalmi rend felszámolását célozza. Ha valami igazolhatja ezt, úgy a Magyarországon lejátszódott ellen forradalom igazolja. Vessünk egy pillantást, a revizionista mozgalom szinte hivatalos lapjává vált, Irodalmi Újság néhány hónapi számaira. Három számot emelünk ki augusztus, szeptember és októberben megjelentekből. E három számban többek között a következő jellegű cikkek vannak: Augusztus 4-én: 3 politikai értékelő cikk, 9 irodalmi művészeti értekezés. Szeptember 15-én: 7 politikai (kultúrpolitikai) cikk, 8 értékelő irodalmi értekezés. Október 20-án: 12 politikai cikk, 6 értékelő cikk. Ez a felsorolás csak azt kívánja bemutatni, hogy az írószövetség lapja mennyire elfordult a szakmai problémáktól. Nézzük a külsőség mögött a tartalomban megmutatkozó eltolódást. Sokféle megnyilvánulást lehetne felsorolni. Vissza