A Szálasi-kormány belügyminisztériuma

Tartalom

A szerző előszava - Köszönetnyilvánítás 5
Bevezetés 7
I. fejezet
SZÁLASI BELÜGYMINISZTERE - ADALÉKOK
VAJNA GÁBOR POLITIKAI PÁLYAFUTÁSÁHOZ
1. 1. A belügyminisztérium az 1944. október 15/16-át megelőző időszakban 15
1. 2. A hírszerzőtisztből lett politikus
1. 2.1. Vajna Gábor és a nyilas mozgalom 19
1. 2. 2. A német megszállás - Útban a párttal a hatalom felé 24
1. 2. 3. A román kiugrás és a Lakatos-kormány kinevezése - A hatalom előszobájában 28
1. 3. Vajna Gábor és a nyilas vezetés a puccs napjaiban 3
II. fejezet
A BELÜGYMINISZTÉRIUM A TÁRCA
ÁTVÉTELÉTŐL BUDAPEST KIÜRÍTÉSÉIG
(1944. október 16. - december 24.)
2. 1. A hatalom átvétele a M. Kir. belügyminisztériumban
2.1.1. „Nem kell olyan tragikusan venni, hiszen forradalom van..." 41
2.1.2. A M. Kir. Belügyminisztérium új vezetése - az államtitkárok 44
2.1.3. A Belügyminisztérium és a német szövetséges kapcsolata 45
2. 2. A minisztérium és a szálasi-kormány programja
2.2.1. Az első Országépítési Terv 49
2.2.2. Szálasi első látogatása a Belügyminisztériumban
(1944. október 26.) 52
2. 2. 3. A Szálasi-kormány belügyminisztériumának rendeletei 53
2. 3. A Nyilas belügyminisztérium és a vészkorszak zsidósága tragédiájának utolsó felvonása
2.3.1. A Büm. és a nyilas csoportok túlkapásai 58
2. 3. 2. A belügyminisztérium és a deportálások felújítása - Európa utolsó gettói 61
2. 3. 3. A zsidó vagyon államosítása - A Zsidóügyek Országos Hatósága 68
2. 4. A pártmegbízott tevékenysége a belügyminisztériumban
2. 4.1. A Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom „párttitkárai" 73
2. 4. 2. A pártmegbízotti rendszer jogszabályi hátterének megteremtése 75
2. 4. 3. A belügyminisztérium új személyzeti és ügybeosztása 77
2. 5. A Szálasi-kormány és Magyarország közigazgatása
2. 5.1. A helyhatóságok sorsa: a főispáni kar és a polgármesterek leváltása 81
2. 5. 2. A különleges polgári közigazgatás rendszere 87
2. 5. 3. A kormányszékek 91
2. 5. 4. A Belügyminisztérium és az államigazgatás hungarista modellje 93
2. 6. A kiürítés
2. 6.1. A Belügyminisztérium szerepe a kiürítésben 95
2. 6. 2. A Belügyminisztérium evakuálása 98
III. fejezet
ÁLLAMBIZTONSÁG A SZÁLASI-KORMÁNY IDEJÉN
3. 1. A szálasi-kormány állambiztonsági elképzelései
3.1.1. A nyilasok elgondolásai és az állambiztonsági szervek helyzete a megszállás után 103
3.1. 2. 1944. október 15-e az Államvédelmi Központnál és a 2. vkf. osztályon 106
3.1.3. Az államvédelem központosítása és a Büm. VII. osztály 108
3.2. A Nemzeti Számonkérés szervezete
3. 2.1. Az NSZK felállítása és alárendeltségi viszonyai 112
3. 2. 2. Az NSZK szervezeti felépítése, állománya 115
3. 2. 3. Az NSZK tevékenysége Budapest bekerítéséig 118
3. 2. 4. Az NSZK csoportja az ostromlott Budapesten 129
3. 2. 5. A „számonkérők" tevékenysége a Dunántúlon 137
3. 3. Hain Péter detektívcsoportja 1944. október 16. után
3.3.1. Állambiztonsági Rendészet - Politikai Rendészeti Osztály 142
3. 3.2. „Október 16." - Hain Péter újra színre lép 144
3. 3. 3. A politikai osztály működése a hatalom átvételétől Budapest kiürítéséig 146
3. 3. 4. A Politikai Rendészeti Osztály tevékenysége a Dunántúlon és Németországban 152
3. 3. 5. A Hain vezette politikai rendészeti osztály utolsó napjai 159
3. 4. Adalékok a M. Kir. Csendőrség központi nyomozó parancsnoksága 1944. október 15. utáni történetéhez
3. 4.1. A m. kir. csendőrség nyomozó alakulatai 161
3. 4. 2. Csendőrnyomozók a hungarista puccs után 163
IV. fejezet
RENDVÉDELEM A SZÁLASI-KORMÁNY IDEJÉN
4.1. A Magyar Királyi Csendőrség
4.1.1. A csendőrség 1944. október 15/16-án 169
4.1. 2. Változások a csendőrség vezetésében - a felügyelők és a kerületi parancsnokok 174
4.1. 3. A Tábori Biztonsági Szolgálat és a rendvédelmi szervek 178
4.1. 4. A harcoló csendőrség - a (karhatalmi) zászlóaljak 179
4.1. 5. A főváros kiürítésétől a németországi
kitelepülésig - a területi szervek 186
4. 2. A Magyar Királyi Rendőrség
4. 2.1. A M. Kir. Rendőrség átszervezése: az elképzelések 191
4. 2.2. ...és a valóság: a rendőrség 1944. október 16. után 193
4. 2. 3. A Magyar Királyi Rendőrség kitelepítése birodalmi területre 199
4.3. A Fegyveres Nemzetszolgálat
4. 3.1. Pártszolgálatból Nemzetszolgálat 204
4. 3. 2. A Fegyveres Nemzetszolgálat felállítása 206
4. 3. 3. Az FNSZ tevékenysége 209
V. fejezet
A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM
A DUNÁNTÚLON ÉS NÉMETORSZÁGBAN
(1944. december 24. - 1945. május 8.)
5.1. A Belügyminisztérium Nyugat-Magyarországon
5.1.1. A központi szervek berendezkedése Szombathelyen és
Sárváron 217
5.1. 2. A belügyminiszter mellé rendelt pártmegbízott tevékenysége a Dunántúlon 226
5.1. 3. Országépítés romokon 229
5.1. 4. A helyhatóságok nehézségei 232
5.2. A Németországba települő minisztérium
5. 2.1. A kormányzat Németországba telepítésének előkészületei 236
5.2.2. A belügyminisztérium mint a kitelepülés irányító hatósága 238
5. 2. 3. A M. Kir. Belügyminisztérium utolsó napjai Németországban 240
Jegyzetek 243
Függelék
1. Dokumentumok
1. Szálasi Ferenc kormánya 285
2. A BM felépítése a főváros kiürítését követően 286
3. A M. Kir. Belügyminisztérium által kiadott és kihirdetett
rendeletek 288
4. A kormányszékek és a hozzájuk tartozó területek lélekszáma 293
5. Főispánok leváltása és kinevezése 1944. október 16. után 298
6. A minisztériumok számára kijelölt kitelepítési
helyszínek a Dunántúlon 301
7. Kimutatás a M. Kin Belügyminisztérium Németországba
kitelepítendő alkalmazottairól 302
8. A M. Kin Csendőrség és Rendőrség elméleti vezetési
struktúrája 1944. novemberétől 303
9. A Nemzeti Számonkérés szervezeti felépítése
1944. december 24-ig 304
10. Az NSZK szervezeti felépítése 1945 márciusában 306
11. Az NSZK működését szabályozó, 1945. február 16-i rendelet 307
12. Az NSZK tagjai számára rendszeresített esküminta 309
13. Az NSZK-Parancsnokság katonai alosztályába
beosztott tisztek és nyomozók névjegyzéke 310
14. A Belügyminisztérium pártmegbízottjának, Bodonyi Györgynek a helyi közigazgatási szervek számára kiadott emlékeztetője 312
II. Historiográfia - a teljesség igénye nélkül 317
III. Felhasznált források 323
Névmutató 331
Képmelléklet 353
Térképek 372

Témakörök