Tündöklő fény a sötét éjszakában

Fülszöveg

„Örvendezünk, és magasztalunk téged, dicsőség a magasságban Istennek! Végre békesség lesz a földön, és az emberek betelnek a te javaiddal!"
Hatalmasan zengett az ének. Amikor a hírnök eltávozott, megint éjszaka lett, olyan, mint azelőtt. A pásztorok azonban azt mondták egymásnak: ezt látnunk kell! Menjünk el Betlehembe, és nézzük meg, hogy miként történt, amiről a hírnök beszélt! Hiszen biztosan angyal volt, Isten küldötte! És sietve elindultak a város, Betlehem felé, hogy megkeressék az újszülött gyermeket. Végül meg is találták őket: Miriamot, Józsefet és a csecsemőt a jászolban. És elmondtak mindent a hírnökről, a ragyogó világosságról, és azt is, amit a hírnök mondott nekik: "Ma megszületett új királyotok, az igazságos király, aki segíteni fog rajtatok: ő Krisztus, az Úr, és övé az egész világ."
És megnézték a gyermeket, egy egészen kicsi babát, amint ott szuszog, de a szemét még alig tudja kinyitni. És megértették: ez az igazi csoda! Egy egészen kicsi gyermek, épp olyan védtelen, mint minden hasonló gyermek, éhes és sebezhető, szegény emberek gyermeke, aki nem is a saját otthonában született, hanem útközben, mert a császár ezt parancsolta - mit érdekli őt, a dicső Augustust a szegény emberek szenvedése! Egyszerűen keresztülnéz rajtuk!
És most már megértik: a hatalmasoktól és a gazdagoktól nem várhatják, hogy elhozzák az igazi békét, csak olyan valakitől, aki közülük való. Ezzel a gyermekkel valami új kezdődhet. Kezdik megérteni: még minden megváltozhat, talán még minden jóra fordul. Vissza