Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!
A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szétszaggatott ország

Trianon a magyar költészetben

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A huszadik századi magyar történelemben van egy dátum, melyet minden magyarnak jól az emlékezetébe kell vésnie, hogy soha el ne felejtse, és ne felejtsék majd gyermekei és unokái se. Ez a dátum:... Tovább

Előszó

A huszadik századi magyar történelemben van egy dátum, melyet minden magyarnak jól az emlékezetébe kell vésnie, hogy soha el ne felejtse, és ne felejtsék majd gyermekei és unokái se. Ez a dátum: 1920. június 4., az első világháború lezárását jelentő trianoni békediktátum aláírásának időpontja. A török seregtől elszenvedett mohácsi vereség után (1526) ez volt a magyarság legnagyobb katasztrófája. Az Osztrák-Magyar Monarchia vereséget szenvedett az első világháborúban. Az úgynevezett Párizs-környéki, a Versailles-i békediktátum, melyet a Grand Trianon (Nagy Trianon) palotában írtak alá, nem valódi békekötés volt, hanem olyan diktátum, amelyet Magyarországra kényszerítettek anélkül, hogy érdemben tárgyaltak volna a magyar delegációval. A trianoni diktátum következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát és közel három és félmillió magyar került idegen államok fennhatósága alá. A magyar királyság veszteségeiből az úgynevezett utódállamok gyarapodtak, a következőképpen: - Romániához csatolták Erdélyt, a Partiumot (a történelmi „Részek"-et), és a Bánság keleti részét - Horvátországot nem számítva - Magyarország 282.870 km2-nyi területéből 103.093 km2-t; - Csehszlovákiához került a Felvidék, Csallóköz és Kárpátalja, azaz 61.633 km2 ; - az akkor Szerb-Horvát-Szlovén királyság kapta a Bácskát, a Bánság nyugati részét, a Szerémséget, a Drávaközt és a Muraközt, összesen 62.092 km2-t; - Még az az Ausztria is részesült magyar területekből (3.965 km2), amely a Habsburg érdekektől vezérelve belerángatta Magyarországot a világháborúba. A magyarság mindezzel nemcsak népességet és történelmi területeket veszített, nemcsak gazdasága és közlekedése alapjainak jelentős részét (bányákat, erdőségeket, kiváló mezőgazdasági területeket és iparvárosokat), hanem sok évszázados kultúrájának, intézményeinek tekintélyes részét is. Ennél igazságtalanabb, ésszerűtlenebb és gyalázatosabb békediktátum még nem született Európában. Egy ezer éves államisággal büszkélkedő országot így még nem daraboltak szét és nem aláztak meg, mint Magyarországot az antant hatalmak a trianoni döntéssel. Vissza

Tartalom

Bíró Zoltán: Előszó 5
TRIANON LÁTOMÁSA
Ady Endre: A szétszóródás előtt 11
Üdvözlet a győzőnek 12
A NYUGAT NEMZEDÉKE
Babits Mihály: Csonka Magyarország 15
Áldás a magyarra 17
Erdély 18
Kosztolányi Dezső: A magyar romokon 19
Magyar költők sikolya
Európa költőihez 1919-ben 20
Csáth Gézának 21
Juhász Gyula: Testamentom 24
Trianon 25
Addig is... 27
Szabadka 28
Tóth Árpád: Szent nyomorék, riadj! 29
Nézz ránk, Ady Endre! 31
Fénylő búzaföldek között 32
Dutka Ákos: Haza kell mennem... 34
A MÁSODIK TRIANONI NEMZEDÉK
József Attila: Nem, nem, soha! 39
Bús magyar éneke 40
Pogányos hitvallás magyarul 41
Illyés Gyula: A békeszerzőkhöz 42
A lélek épületei 43
Szép Ernő: Felhő 44
Falu Tamás: Magyar visszhang 45
Sajó Sándor: Magyar ének 1919-ben 46
Sík Sándor: Az andocsi Máriához 49
Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: Hitvallás 51
Csanády György: Székely Himnusz 53
Somogyváry Gyula: Magyar Miatyánk 1919-ben 55
Oláh Gábor: Fölfeszített nemzet 58
Kerecseny János: Fiamnak 60
KORTÁRSAINK
Kiss Dénes: Trianon nyolcvan éve 65
Csoóri Sándor: Csontok és szögek 66
Sáros a szívünk 68
Az elmulasztott utak 69
Látomás, fényes nappal 70
Serfőző Simon: Bűntelenül 72
Szentmihályi Szabó Péter: Átkozott, áldott 74
Baka István: Székelyek 75
Lezsák Sándor: Séta a Grand Trianonban 76
Döbrentei Kornél: Elvégeztetett 78
ERDÉLY VÁLASZA TRIANONRA
Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! 83
Ahogy lehet...86
Új szövetség 89
Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus 91
Áprily Lajos: Enyedi csend 99
Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban 100
A vér térképei 101
Bartalis János: Kettéhasadt Erdély...102
Tompa László: Lófürösztés 103
Gellért Sándor: A csöbörcsöki csángó 104
Székely János: Anyák 105
Kárpáti (Tábori) Piroska: Üzenet Erdélyből 106
Szemlér Ferenc: Arany igékkel 108
Bartis Ferenc: És mégis élünk! 110
Lászlóffy Aladár: Ó, iskoláim, drága iskolák! 112
Gál Éva Emese: Hazátlanok millecentenáriuma 114
Farkas Árpád: Apáink arcán 116
Epilógus a Lóförösztéshoz 117
Egyed Emese: Ébredés 118
Kovács András Ferenc: Psalmus Transsylvanicus 120
FELVIDÉKI LÁRMAFA
Győry Dezső: Ha egyszer elfogyunk 125
Lármafa 126
Ölvedi László: Miben reméljünk? 127
Zs. Nagy Lajos: Csehszlovákiai magyar költő fohásza az Úrhoz 128
Mécs László: Gyónnak a magyarok 129
Gál Sándor: Könyörgés 130
KÁRPÁTALJA HANGJA
Kovács Vilmos: Verecke 13 5
Fodor Géza: Bukovinai esték 136
Vári Fábián László: Útban Törökország felé 137
Ady alkonya 139
DÉLVIDÉKI KÖLTŐK
Fehér Ferenc: Vajdasági kesergő 1949-ben 143
Brasnyó István: Az elátkozott vitorla 144
Domokos István: Kormányeltörésben 145
Jung Károly: Kései bűnbánat 156
Tari István: Vesztőhelyünk, Arad 158
ÜZENET HAZA AZ EMIGRÁCIÓBÓL
Márai Sándor: Halotti beszéd 163
Wass Albert: Üzenet haza 165
Csiky Ágnes Mária: Áldás: magyar nyelv 168
Fáy Ferenc: Imádság székely templomokért 170
Tollas Tibor: Indiánsirató 172
Széki tánc az Alpesekben 173
Zas Lóránt: Nem Koppányt... 174
Kannás Alajos: Kiáltvány 176
Makkai Ádám: Teremtünk egyszer... 177
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem