Szétszórt árvalányhaj

Előszó

Ez a kötet, melyet kezében tart a Tisztelt Olvasó, a külföldi magyar cserkészet fél évszázados történetének foglalata. Az elkövetkező oldalakon a maga teljességében, s a mindennapok valóságából bontakozik ki ennek az emberöltőnyi korszaknak minden keserve és öröme, kézzelfoghatóvá válik az a felbecsülhetetlen értékű munka, melyet cserkészek és cserkészvezetők végeztek annak érdekében, hogy mozgalmunk mára az emigrációban élő magyarság legfontosabb, s legnagyobb szervezetévé válhasson. Az 1945-46-ban az ausztriai és a németországi lágerek nyomorúságos körülményei között szerveződő csapatkezdeményekből napjainkra kontinenseket behálózó, jól szervezett mozgalom lett, amely ma is az akkori elvek alapján tevékenykedik, híven teljesítve Isten, a haza, az embertársak és a magyarság szolgálatára tett fogadalmát.
Ha valaki a külföldi magyar cserkészet első ötven évét tekinti át, egy nevet biztosan nem fog tudni megkerülni: Bodnár Gáborét. Kevesen mondhatják el magukról már életükben, hogy maradandót alkottak, hogy olyan teljesítménnyel járultak a közösség asztalához, amely sokak örömét és boldogságát segítette elő. Bodnár Gábor, Gábor bá' ezek közé tartozik. Élete - külföldi magyar cserkészetünk nyitott könyve. Lapjain megelevenedik mozgalmunk fél évszázada. Pályája állomásait emigráns magyarságunk lexikona, az Encyclopaedia Hungarica 1992-ben megjelent első kötete eképpen összegzi:
"Bodnár Gábor (Miskolc, 1920. 09. 09.) emigráns magyar cserkészvezető. 1942-ben Magyarországon az Országos Cserkész Nagytanács tagja volt, az összeomlás után nyugatra távozott. Az 1940-es években az emigrációs magyar cserkészet németországi és ausztriai megindításának egyik fő kezdeményezője és szervezője. Irányításával alakult meg a Külföldi Magyar Cserkészszövetség. A tengeren túlra történt kivándorlások után munkája egyik fő céljává vált a négy világrész magyar cserkészeinek összefogása és a külföldi magyar cserkészet egységének megtartása. A szövetségi központ és a csapatok kapcsolatait az 1960-as évektől a csapatok rendszeres látogatásával erősítette. 1948-1961 között szövetségi vezetőtisztként vezette a szövetség gyakorlati és szervezeti munkáját. 1961 óta a szövetség ügyvezető elnökeként irányítja a külföldi magyar cserkészetet. Nevéhez fűződik legtöbb intézményének a létrehozása, többek között a rendszeres vezetőképzés kiépítése és a Sík Sándor Cserkészpark megalapítása. A Mi Könyvünk és a Cserkészkönyv (I-III.) főszerkesztője, a Magyarországi cserkészet története, valamint több cserkészettel kapcsolatos könyv és számos cikk szerzője. A Magyar Cserkész és a Vezetők Lapja című cserkészfolyóiratok szerkesztője volt 1951-1955 között, illetve 1951-1962 között. Több emigrációs magyar szervezet elnökségi tagja, vagy volt elnöke. 1989-től hathatós munkát fejtett ki a Kárpát-medence magyar cserkészmozgalmainak újjáélesztése érdekében." Vissza