Fülszöveg
A pannonhalmi bencések a IV. Béla által nekik adományozott Balaton melléki szigeten - Szigligeten - 1260-ban kezdenek el várat építeni. A "jó és hasznos" várat a király 1262-ben visszavette a szerzetesektől.
IV. Béla uralkodásának végén a várat a Pok nembeli Móricznak adományozta; az ő családja birtokolhatta 1275-89 között is, amikor a Kőszegi családból származó Péter veszprémi püspök elfoglalta és kirabolta a várat. Szigliget legkésőbb a XIV. század elejétől - bizonyára nem függetlenül a Kőszegiek bukásától - ismét királyi vár.
Nagy Lajos király 1344-ben visszaadta a várat a korábbi birtokos család leszármazottjának, a Pok nembeli Mórichidai Simonnak. A Mórichidaiak birtokolták 1440-ig. (Az elkészítendő makett ennek a kornak az építési állapotát tükrözi.) Ezt követően Albert király özvegyének, Erzsébet királynénak a párthívei, majd I. Ulászló támogatói szerezték meg. A várat végül 1445-ben Újlaki Lőrinc bán foglalta el. A vár 1524-ig az Újlaki család tulajdona.
Újlaki Lőrinc...
Tovább
Fülszöveg
A pannonhalmi bencések a IV. Béla által nekik adományozott Balaton melléki szigeten - Szigligeten - 1260-ban kezdenek el várat építeni. A "jó és hasznos" várat a király 1262-ben visszavette a szerzetesektől.
IV. Béla uralkodásának végén a várat a Pok nembeli Móricznak adományozta; az ő családja birtokolhatta 1275-89 között is, amikor a Kőszegi családból származó Péter veszprémi püspök elfoglalta és kirabolta a várat. Szigliget legkésőbb a XIV. század elejétől - bizonyára nem függetlenül a Kőszegiek bukásától - ismét királyi vár.
Nagy Lajos király 1344-ben visszaadta a várat a korábbi birtokos család leszármazottjának, a Pok nembeli Mórichidai Simonnak. A Mórichidaiak birtokolták 1440-ig. (Az elkészítendő makett ennek a kornak az építési állapotát tükrözi.) Ezt követően Albert király özvegyének, Erzsébet királynénak a párthívei, majd I. Ulászló támogatói szerezték meg. A várat végül 1445-ben Újlaki Lőrinc bán foglalta el. A vár 1524-ig az Újlaki család tulajdona.
Újlaki Lőrinc halála után a leányági örökösök tiltakozása ellenére a vár a Tóti Lengyel család kezébe kerül. A Tóti Lengyel család XVIII. századig tartó folyamatos birtoklását két kisebb epizód szakította csak meg. A mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd a várat az akkor még hozzá hű Török Bálintnak adományozta. A várat Török Bálint familiárisa, Martonfalvay Imre ostrommal foglalta el. Martonfalvay 1531-től 1540-ig a vár kapitánya.
A Tóti Lengyel családnak 1545-ben visszaadott vár 1547-től 1573-ig Lengyel Brigitta férjének, a híres végvári kapitánynak, Magyar Bálintnak a kezén van.
1664-ben a szentgotthárdi csatából visszavonuló törökök augusztus 14-én háromszor is eredménytelenül ostromolták a várat.
Az 1697-ben villámcsapás miatt lakhatatlanná vált és amúgy is elavult erősséget 1702-ben I. Lipót rendelete a lerombolandó várak közé sorolta.
Jelentős fordulatot hozott a vár életében a Paál József építészmérnök kezdeményezésére 1991-ben megalakult Váralapítvány, amely munkájának köszönhetően a vár régészetileg feltárt, állagmegóvott és részben helyreállított.
A Váralapítvány elnökének, Mezey Artúr polgármesternek a vezetésével történő műemlék-helyreállítási munka figyelemre méltó polgári kezdeményezés.
Vissza