Krupa József művészetéről

Előszó

Részlet a könyvből:
Hadd idézzek elöljáróban néhány elgondolkoztató megállapítást Readnek nálunk is megjelent Modern szobrászat című könyvéből. A szerzőt a legújabb avantgard törekvések megértő híveként és prófétájaként ismeri a szakmai közlemény. Úgy hiszem, kevesen vették észre fönti könyvének nyílt kiábrándulást sejtető utolsó két oldalát. Ezeken Read idézi a 19. század neves angol műtörténészének, Ruskinnak egy 1854-ben írt és átvételre időszerűnek talált megállapítását, mely így hangzik: "A modern művek legnagyobb fogyatékosságai abból erednek, hogy mindig a változás, valamint a patetikus izgalmak iránti igényünkre építenek: míg a régebbi művészet legelőnyösebb vonásai az elmélkedés szeretetére ösztönöznek. Az igazi művésznek alighanem az a föladata, hogy olyan képeknek adjon tartós formát, amelyeket mindig gyönyörűséggel szemlélhetünk és zaklatottság nélkül..., ha aztán maga a torz is megjelenik, s nem csupán futó árnyékként vagy ellentét kedvéért, akkor a művészet méltatlan lesz nevére. Az ilyen művészet csak a véletlen folytán létezhet: amikor egy nemzet elfelejtette, vagy elárulta szellemének örök céljait, s olyan festőket szül, akiket nem tud tanítani, és olyan tanítókat, akikre nem akar hallgatni. Ami angol festőink legjobb tehetsége arra herdálódott el, hogy olyan érzelmeket próbáltak kifejezni, amelyeket egyetlen mester sem irányított érdemes cél felé, vagy pedig arra, hogy a szatíra élességével, vagy a drámai körülmények változatosságával nyerjék meg a természetes szépség iránt érzéketlen közönség figyelmét." Vissza