| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 11 |
| A monista etika dialektikája | 11 |
| A "moralista" mint kutató | 11 |
| Szisztematikus előfeltevések | 15 |
| A lételmélet és a deontikus etika alapviszonya | 15 |
| A morál-elmélet általános társadalmi meghatározottsága | 16 |
| A sajátos erkölcsi tárgy logikája | 27 |
| A szocializmus etikájának materialista monizmusa és társadalmának létszerkezete (A "van" és "kell" dialektikája) | 30 |
| A kell evidenciája és általános szerkezete | 32 |
| A "kell" és a szükséglet mint hiány | 34 |
| A gyakorlat mint jó | 35 |
| A "kell" nem "világakarat" | 39 |
| A "van" és "kell" ontológiai monizmusának általános alapja | 40 |
| A "kell" tartalmi és formai mozzanata | 41 |
| A "kell" materialista dialektikája | 42 |
| A "kell" osztályszerkezete és a közösség | 43 |
| A moralizálás tiszta deontikussága | 47 |
| A kanti etika | 54 |
| A "kategorikus imperativusz" kanti elve, azaz az etikai formalizmus kérdései | 54 |
| A társadalmi lét szerkezete | 54 |
| A természet és a "hiányzó" történelem | 58 |
| Az ember mint két világ polgára | 60 |
| A cél magánya, vagyis eszköztelensége | 60 |
| Az etika helye a kanti rendszertanban | 65 |
| A transzcendentalizmus kettőssége | 68 |
| A transzcendentális természete | 70 |
| Az analitikus és szintétikus ítéletek | 71 |
| A gyakorlati ész sajátos funkciója | 75 |
| A "tiszta ész" mint érték | 76 |
| A szabadság mint modus vivendi | 77 |
| Az erkölcs metafizikájának feladata in nuce | 78 |
| A "jó akarat" mint a köztudat általános "ténye" | 79 |
| A boldogság lefokozása | 79 |
| A kötelesség szerkezete | 80 |
| A "tiszta etika" tapasztalatmentessége | 82 |
| A kötelesség metafizikája, azaz a kategorikus imperativusz | 83 |
| A parancs jelentése | 84 |
| A hipotetikus és kategorikus parancs | 85 |
| A "van" és a "kell" elválasztása | 86 |
| A cél és eszköz | 87 |
| Az ember mint öncél | 87 |
| A moralitás, azaz a célok birodalma | 89 |
| Méltóság és tisztelet | 91 |
| Az autonómia és a heteronómia | 91 |
| A szabadság felépítése | 93 |
| A pozitív és negatív szabadság | 94 |
| Az intelligibilis és empirikus szubjektum | 95 |
| Az ész mint sajátos emberi adottság | 95 |
| Az érzékileg afficiált akarat eszméje, azaz az ideális hatalma | 97 |
| A posztulált szabadság fatalista vonása | 99 |
| A "van" és a "kell" platonizáló attitűdje | 100 |
| A kellemes és jó | 103 |
| A legfőbb jó és az isten közelsége | 104 |
| A fichtei etika | 108 |
| Az etika mint az öntudatos szabadság filozófiája | 108 |
| Fichte és kora történelme | 108 |
| A szabadság, filozófiája, azaz a "kellősség" szerkezete Fichténél (A fichtei etika felépítésse) | 109 |
| Az ember mint a természet részének és a kötelesség világának dualizmusa | 110 |
| A szellem mint "tiszta" tevékenység | 111 |
| Az objektum - szubjektum viszony | 112 |
| A tevékeny tudat | 113 |
| A fogalom önállósága és a cél | 115 |
| Az akarat mint közvetítő | 115 |
| Az ösztön mint végső alap | 118 |
| Autonómia és heteronómia | 119 |
| Mit kell tennem? | 120 |
| A teoretikus és gyakorlati szabadság | 120 |
| Az Én mint ok, azaz a cél-determináció | 122 |
| A természet mint szubsztancia | 123 |
| Az önmeghatározás | 124 |
| A sóvárgás és vágy | 124 |
| Az élvezet és követelés | 125 |
| A "tiszta" és a természeti ösztön | 125 |
| A kötelesség és szándék | 126 |
| Az Én rendeltetése | 127 |
| Schelling etikai nézetei | 129 |
| Az identikus abszolut akarat etikája | 129 |
| A természet és társadalom | 131 |
| A gyakorlat primátusa | 131 |
| Az öntudat története | 132 |
| A szellem mint "tiszta" akarat | 133 |
| Az identitás, azaz az azonosság filozófiája | 134 |
| Az Én mint alap | 134 |
| A tudatos és tudattalan, azaz a művészetfilozófia | 136 |
| Az akarat és eszme | 137 |
| A "kell" szerepe és az önkény | 137 |
| A nem "közössége" | 138 |
| Az Én és Nem-Én abszolutuma, azaz az abszolut bűnösség kora | 139 |
| A hegeli etika | 140 |
| A "szociális etika" hegeli változata | 140 |
| Az erkölcsiségről általában | 141 |
| Az erkölcsiség mint a szabadság eszméje | 142 |
| Az objektív és szubjektív erkölcsiség | 142 |
| Az erkölcsi mint az "eszme" rendszere | 143 |
| Az elsajátítás avagy a szellem tanúsága az egyén lényegéről | 144 |
| Az etika mint morlfilozófia és tárgyköre | 145 |
| Az erkölcsiség | 146 |
| Az erkölcs mint az általános cselekvés rendszere | 147 |
| Kötelesség és jog | 148 |
| A pedagógia, azaz az erkölcsössé fejlesztés művészete | 149 |
| A család, a polgári társadalom és az állam, avagy út a világtörténelembe | 150 |
| A "polgári társadalom", azaz az erkölcsiség és társadalom | 151 |
| A "tiszta szellem" mint demiurgosz, avagy a feje tetejére állított erkölcsiség | 157 |
| A valóságos polgári morál | 158 |
| A polgári társadalom plurális feldarabolódása | 159 |
| A "kell"-ből a "van" irányába, avagy Hegel Kant-kritikája | 162 |
| A formalizmus mint a morális tudomány lefokozása | 162 |
| "Félfordulat" a "van"-hoz | 164 |
| A "van" hegeli határa | 166 |
| A fennálló etikája | 167 |
| A moralitás | 167 |
| A szándék és jólét fogalma | 181 |
| A jó és lelkiismeret | 186 |
| Az idézett és felhasznált irodalom | 194 |
