Törökország EU-csatlakozásának kérdőjelei

Előszó

A finn EU-elnökség zárásaként Helsinkiben megtartott 1999. decemberi EU-csúcs óta - mely újabb lendületet adott a bővítés folyamatának, s hivatalosan is tagjelölti státuszt adott Törökországnak - nem csitulnak a viták Ankara EU csatlakozása körül. A csatlakozási folyamat politikai kritériumrendszerét árgus szemekkel vizsgáló uniós szervek és testületek 2000 óta csatlakozási partnerségi dokumentumok tucatjait készítették el, melyekben ajánlásokat és javaslatokat fogalmaztak meg a politikai reformfolyamat fenntarthatóságának és visszafordíthatatlanságának biztosítása érdekében. Ezek az EU-vélemények azonban legtöbbször csak száraz, hivatalnoki nyelven fogalmazott dokumentumok, amelyek leginkább arra szorítkoznak, hogy Törökország mennyiben felel meg az uniós normáknak, s mennyiben nem. így leginkább azt firtatják, hogy hol tart Ankara az EU-jogharmonizáció folyamatában, az emberi jogok, a szólás szabadsága, és a kisebbségek, elsősorban a kurd kisebbség jogainak tiszteletben tartása terén. Nem szólnak ellenben arról, hogy az utóbbi évek törökországi és világpolitikai eseményei egyértelművé tették, hogy kimondva és kimondatlanul is Törökország EU-csatlakozásának középpontjában egy vallási-kulturális-civilizációs természetű alapkérdés áll: lehetséges-e egy államnak, mely hivatalosan ugyan szekularizált köztársaság, de túlnyomó többségében muszlim hitet valló népességből áll, az Európai Unió teljes jogú tagjává válnia?
A kérdésre az Európai Unió a 2004. december 6-i csúcson már megadta a választ. Döntése értelmében 2005 októberében megkezdődhettek a csatlakozási tárgyalások a Török Köztársasággal. Mindez azonban nagy vitákat és érzelmeket vált ki Európa-szerte, érvek és ellenérvek hangzanak el. A közvéleményt - elsősorban azokban a tagállamokban, melyekben jelentős török és/vagy muszlim közösségek élnek - leginkább a civilizációs és vallásbeli különbségek aggasztják, annak ellenére, hogy az Unió alkotmányába nem került be az Európa keresztény gyökereire való hivatkozás. S bár az eltelt évek alatt jelentősen formálódott az európai közvélemény megítélése az ügyben, a 2005 végi felmérések adatai szerint az európai polgárok 55 százaléka kimondottan ellenzi, hogy Törökország az Európai Unió tagja legyen. Vissza