| Tudományelméleti alapvetés | 11 |
| A tudomány általános jellemzése | 11 |
| A társadalomtudományok sajátosságai | 31 |
| Az állam- és jogtudományok | 46 |
| A jog- és állambölcselet | 59 |
| Kulcsfogalmak | 64 |
| Irodalom | 64 |
| Az állam és a jog eredete | 66 |
| Az állam és a jog eredetéről általában | 66 |
| Az ősi társadalmak szervezete | 74 |
| Az ősi társadalmak differenciálódása. A hierarchikus nemzetiségi társadalmak | 86 |
| Az állam és a jog kialakulásának ázsiai útja | 91 |
| Az állam és jog kialakulásának antik útja | 103 |
| Az állam és a jog kialakulásának germán útja | 122 |
| Az állam és a jog kialakulásának, valamint a prekapitalista állam- és jogtípusoknak a közös jellemzői | 130 |
| Kulcsfogalmak | 131 |
| Irodalom | 132 |
| A modern állam, politika és jog kialakulása | 134 |
| A kérdésről általában | 134 |
| A polgári társadalom és a politikai állam elválásának folyamata | 137 |
| A polgári társadalom és a politikai állam elválásának eredményei és következményei | 145 |
| A modern állam, politika és jog kialakulásának kapcsolata a tőkés fejlődéssel | 148 |
| Kulcsfogalmak | 152 |
| Irodalom | 153 |
| Az állam sajátosságai | 154 |
| Az állam fogalma és sajátosságai mint tudományos probléma | 154 |
| Az állam mint történeti kategória | 156 |
| Az állam társadalmi szerepe | 158 |
| Az állam mint a politikai berendezkedés központi intézménye | 173 |
| Az állam mint a néptől és a társadalomból elkülönült és szuverenitással rendelkező közhatalom | 177 |
| Az állam mint a munkamegosztás külön ágát képező szervezet | 184 |
| Az állam mint a társadalmi-gazdasági környezetével sajátos kölcsönhatásban működő rendszer | 198 |
| A jog fogalma és sajátosságai | 203 |
| Bevezető megjegyzések | 203 |
| A társadalmi normák sajátosságai | 206 |
| A jog fogalma | 211 |
| A jog további sajátosságai | 215 |
| A jog és az egyéb társadalmi normák | 218 |
| Kulcsfogalmak | 218 |
| Irodalom | 219 |
| A jogalkotás és a jogforrások | 220 |
| A problémakör jellege és helye a jogbölcseletben | 220 |
| Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogforrás | 221 |
| Jogképződés és jogalkotás. A jogképződés módjai | 226 |
| A jogalkalmazói jogképződés | 227 |
| A jogalkotás | 234 |
| A megismerési értelemben vett jogforrással összefüggő problémák | 240 |
| Kulcsfogalmak | 244 |
| Irodalom | 245 |
| A jogi norma és a jogszabály | 246 |
| A jogi norma fogalma és szerkezete | 246 |
| A jogi norma érvényessége és hatálya | 252 |
| A jogi normák fajtái | 255 |
| A jogi normák kapcsolódása | 261 |
| A jogi normák megjelenése. A jogtétel és a jogszabály. | 262 |
| A jogszabályok közzététele, a jogszabályok megismerésének eszközei | 267 |
| Kulcsfogalmak | 270 |
| Irodalom | 270 |
| A jogérvényesülés | 271 |
| A jogérvényesülés általában | 271 |
| A jogkövetés | 274 |
| A jogsértés | 279 |
| A jogviszony sajátosságai | 283 |
| Kulcsfogalmak | 290 |
| Irodalom | 290 |
| A jogalkalmazás | 291 |
| A jogalkalmazás sajátosságai | 291 |
| A jogalkalmazás fajai és típusai | 294 |
| A jogalkalmazás szakaszai és műveletei | 297 |
| Kulcsfogalmak | 307 |
| Irodalom | 307 |
| A jogrendszer és a jogrendszerek csoportosítása | 309 |
| A jogrendszer fogalma és sajátosságai | 309 |
| A jogrendszer tagozódásának alapja, a jogág meghatározása | 312 |
| A magyar jogrendszer egyes jogágai | 316 |
| A jogrendszerek csoportosítása | 322 |
| Kulcsfogalmak | 326 |
| Irodalom | 326 |
