Előszó
Részlet:
"A hatalom és az erőszak a somogyi panaszlevelek tükrében (XVIII-XIX. sz.)
A hatalom részéről megnyilvánuló erőszakos cselekmények nemcsak a társadalom nagyobb csoportját - főképpen...
Tovább
Előszó
Részlet:
"A hatalom és az erőszak a somogyi panaszlevelek tükrében (XVIII-XIX. sz.)
A hatalom részéről megnyilvánuló erőszakos cselekmények nemcsak a társadalom nagyobb csoportját - főképpen a legszegényebbeket - érintették, hanem a családokat és az egyéneket is. A módszerek és a kiszolgáltatottság formái az évszázadok során megváltozhattak, a lényeg azonban megmaradt, mivel a hatalom mindenkori birtokosai az egyén és a közösségek megfélemlítésének olyan sokrétű eszköztárával rendelkeztek, amelyeknek a teljes körű ismeretével és ismertetésével még ma is adósak vagyunk. Jóllehet a hatalom és az erőszak kérdése nem csak korunk kutatóit ihlették meg, mivel az ókortól napjainkig kimutatható, hogy történészek, filozófusok, írók, költők, politikusok szociológusok, nemegyszer államférfiak is foglalkoztak e problematikával. Többségük személyes kockázatot is vállalt a hatalommal szemben és szenvedte el a megtorlást.
A testi fenyítések, a foglalkozástól való eltiltások, a száműzetések, a bebörtönzések, a kínzások, a nyilvános megaláztatások és nem utolsó sorban a kivégzések különböző, nem egyszer brutális formái jelzik azt a drámaian tragikus utat, amelyet a hatalom számukra kijelölt. A hatalom arroganciája nyíltan és burkoltan is érvényesült, sok esetben törvényekkel biztosítva, vagy pedig azoknak a figyelembe vétele nélkül.
Az elmúlt évtizedekben - Somogy megyében is - számos monográfia és tanulmány jelent meg azokról a társadalmi megmozdulásokról, jobbágyfelkelésekről, parasztmozgalmakról, munkásmozgalmi szervezkedésekről, amelyekből a vizsgáit folyamatokat többnyire csak globálisan ismerhetjük meg.
A hatalom és az erőszak végterméke a félelem, korszakonként különböző méretekben mutatható ki, e régióban és országosan is. A XVI. század már a mohácsi vész előtt is a nagy félelem időszaka volt.
Vissza 
