Szinonimaszótár diákoknak

Előszó

A Szinonimaszótár diákoknak (SzinSzD.) című mű szinonimapárokat (mint aranymálinkó-sárgarigó; asztalitenisz-pingpong; autonómia-önkormányzat) és szinonimasorokat (mint alkonyat-alkony-esthajnal-naplemente-napnyugta-szürkület stb.) ölel fel. A szókészlet szinonimnak nevezett vagy nevezhető elemei, a szinonimák (vagy magyar kifejezéssel: a rokon értelmű szavak), nem képviselnek egységes kategóriát. A görögből származó szinonima szó eredeti jelentése szerint a. m. „azonos értelmű", sőt „ugyanolyan értékű szó". Csakhogy a jelentéstani kutatások eredményeként ma már tudjuk: a szó jelentése nem azonos a vele jelölt fogalommal (denotátum), más járulékos (konnotatív) elemeket is magában foglal. Ebből következően valami különbséget azok között a szavak között is lehet találni, amelyek ugyanazt a fogalmat jelölik, más kifejezéssel élve: azonos denotátumúak, mégpedig stiláris értékük, hangalakjukhoz kapcsolódó vagy attól független hangulati velejárójuk, illetőleg használati körük szempontjából. Bár mind a kutya, mind az eb szó ugyanazt az állatot jelöli, bizonyos helyzetekben inkább a kutya szót használjuk, máskor viszont az eb szóval élünk: a falvakban kutyát tartanak, csaknem minden háznál van kutya, kutya őrzi a házat, a portát, ám a hatóság az ebek oltását szokta elrendelni, és adót is az ebekre vet ki (ebadó). így a szinonima terminuson a legtöbb szakember ma már nem „azonos értelmű/értékű" szót ért, hanem azokat a szókészleti elemeket tekinti - szorosabb értelemben vett - szinonimáknak, amelyeknek azonos a fogalmi tartalmuk, ugyanaz a jelöltjük (denotátumuk), ha stiláris értékük, hangulati velejárójuk, használati körük szempontjából különböznek is egymástól. Az azonos denotátumú szavak száma csekély a nyelvben: párna-vánkos; fut-szalad, kerget-űz (állatot); rögtön-azonnal stb. Leginkább idegen (szak)szók és magyar megfelelőik körében találkozunk egyazon fogalom nevéül szolgáló szavakkal: botanika-növénytan; futurológia-jövőkutatás; kémia-vegytan; vagy: futball-labdarúgás; regiszter-mutató; nívós-színvonalas; szimpatikus-rokonszenves; landol-leszáll; renovál-tataroz stb. Rajtuk kívül jelentősebb csoportot képvisel még: az azonos funkciójú (szinonim) képzőkkel alkotott szavak egy része, mint butácska-butus; fázékony-fázós; romlandó-romlékony; futkos-szaladgál; szálldogál-szállingózik (a hó); az azonos funkciójú (szinonim) igekötővel ellátott igéknek és származékaiknak egy része, mint abbahagy-félbehagy; elver-megver-összever; keresztülvihetetlen-kivihetetlen, illetőleg azok a szinonimapárok, amelyek esetében az igekötős igével határozós szerkezet áll szemben, mint például agyonkínoz-halálra kínoz; felránt-magára ránt (valamely ruhadarabot); összever-agyba-főbe ver stb. Ezeken kívül azok a szinonim lexikai egységek tartoznak még ide, amelyek közül az egyik teljesen vagy csaknem teljesen motiválatlan, a másik ellenben motivált (azaz: elemeinél fogva képzetkeltő), mint menyecske-fiatalasszony-új asszony; pofon-arculcsapás-arculütés; szelíd- galamblelkű; megszületik-a világra jön v. meglátja a napvilágot; végül a más-más szemléletet tükröző, a jelölt fogalmat más-más oldalról megragadó, azaz a más-más módon motivált szókészleti elemek, mint: ágytakaró-ágyterítő; jegygyűrű-karikagyűrű; konyharuha-edénytörlő-törlőkendő; levélszekrény-postaláda; csikorgó-fogvacogtató (hideg); pörköletlen-zöld (kávé); szabad út-zöld út; megszámlálhatatlan-annyi, mit égen a csillag. Vissza