Szintaxis

Előszó

A jegyzet általános nyelvész-szakos hallgatók számára íródott (-akiknél a több idegen nyelven való olvasás kötelező elvárás). A jegyzet egy tulajdonképpen évek óta folyó gyakorlat Írásban való rögzítése.
A jegyzet nem lép fel a teljesség igényével. Pusztán nagy vonalakban próbálja megrajzolni az alapvető problémák kibomlásának főbb vonalát. Vezérfonalat próbál nyújtani, aminek a mentén haladva a hallgatók a szintaxis tárgyában eligazodjanak; hogy annak mentén haladva tovább juthassanak.
A jegyzet a nyelvi leírás alapfogalmait történeti dimenzióban fejti ki. Az egész jegyzet szinte: bizonyos alapfogalmak fejlődés-története. Ez a mai nyelvtudomány teljesítményének pontosabb megítélését/értékelését teszi lehetővé.
A század elején, ill. a múlt század végén kibontakozó folyamat egy több évszázados, ill. ezredes fejlődés nagy problémáira próbál választ adni. A folyamat a második világháború után sajátos szellemi légkörben valósul meg. Ez a tény a módszerek/eredmények metafizikus jellegében mutatkozik meg. A metafizikus szemlélet - a jegyzet felfogása szerint - a nyelvi anyagnak a maga valóságában való megragadását eleve lehetetlenné teszi. A jegyzet, bár a törekvések/eredmények nem kielégítő voltára igyekszik ráirányítani a figyelmet, a különböző elméletek, szemléletek fogalmait hiteles formában próbálja leírni.
Az utolsó fejezet pozitív formában vázolja fel a szerző felfogását a nyelvi rendszer alapfolyamatait illetően. Képet próbál nyújtani a nyelvi jelentések ill. formák kettős mozgásáról, ill. a nyelvi és logikai folyamatok közötti kettős mozgásról. Vissza