| Előszó | 13 |
| Bevezetés - a szintaxis: szemantika viszonyának története | 15 |
| A grammatika kezdetei - nyelvi kategóriák | 15 |
| Szintaxis - szó, szerkezet, kategória összefüggése | 15 |
| Logikai grammatika | 16 |
| Történeti grammatika | 17 |
| Történeti grammatika - a levezetés | 17 |
| A történeti grammatika belső fejlődése | 17 |
| Történeti nyelvészet - szemantika | 18 |
| Nyelvi leírás és történetiség | 18 |
| A rendszerszerű kutatás kezdetei - Saussure | 18 |
| Ch. Bally - a mondat rendszerszerű vizsgálata | 20 |
| A jelentés rendszerszerű vizsgálata - mezőelméletek | 21 |
| W. Porzig - Wesenhafte Bedeutungsbeziehungen | 24 |
| Jost Trier - elemi jelentésmezők | 23 |
| André Jolles - ellentétek a jelentésrendszerben | 24 |
| H. Sperber - jelentés és kontextus; kontextuális jelentéselmélet | 24 |
| W. Schmidt - a mezőelméletek és a kontextuális jelentéselmélet szintézise | 25 |
| Szintaxis - szemantika egysége - az amerikai nyelvtudományban | 26 |
| Descriptív iskola | 26 |
| Z. Harris: individuális cooccurrensek - a szemantika rehabilitációja | 27 |
| N. Chomsky - a transzformáció rehabilitációja | 27 |
| A generatív grammatika egy elemi formája | 28 |
| Katz-Fodor - szemantikaelmélet | 28 |
| N. Chomsky - a generatív koncepció továbbfejlesztése | 30 |
| Ch. Fillmore - esetgrammatika | 30 |
| A mondat jelentésének interpretációja - a szimbolikus logika eszközeivel | 35 |
| A generatív koncepció korlátai; a dialektikus metódus lehetősége | 35 |
| Nyelvi leírás - történetiség | 37 |
| Szerves rendszer | 38 |
| A szerves rendszer - általában; a rendszer aspektusai | 38 |
| A szerves rendszer általában - jelentések összefüggései, a mondatformák rendszere | 39 |
| Hipotetikus rendszer | 43 |
| Szervetlen rendszer | 46 |
| Homoszintaktikai rendszer | 48 |
| A szerves rendszer - kifejtve; a jelentés belső szerkezete; a formák jelentéseinek szerkezete | 51 |
| Transzformációs csoportok | 51 |
| ... Acc. Obj. ...+ | 53 |
| Deadverbiális/stb. igék | 54 |
| Metaforikus jelentések | 60 |
| Szó és szerkezet; a főnév belső szerkezete - az ige és főnév kölcsönössége | 172 |
| Elemi nyelvi entitás: substantia - functio elemi viszonya | 172 |
| A főnév mint a functiók/mondatok egy tömegének általánosulása | 173 |
| A főnév jelentése - mint általánosítás | 173 |
| A szó és a szerkezet | 176 |
| Archaeológia linguistica | 181 |
| Jelentés és szerkezet - a konkrét funkcionálás során | 187 |
| Mondatok, mondatformák összefüggése | 196 |
| A mondat működésének mechanizmusa; a működő rendszer aspectusai - és azok egysége | 201 |
| Állapot és történet egysége | 207 |
| Történet és állapot - a leírásban | 207 |
| Történet és állapot - a nyelvben | 208 |
| Tautologikus egységek a nyelvben - nomen abstractumok | 218 |
| A kategóriák megszűnésének közvetlen kifejezése | 218 |
| Jelentésimplikációk - ellentétek a jelentésekben | 218 |
| Az ellentétek formái - a jelentésszerkezetekben | 219 |
| Konstellációs ellentét | 219 |
| Contraire ellentét | 219 |
| Egymásra/egymásba épülő ellentétek | 225 |
| Jelentéselemek komplex szerkezete - egymásba épülő elemek | 234 |
| A mondatformák ellentétessége: komplex V, ill. N | 244 |
| A metaforák egy új vonatkozása - nomen abstractumok | 250 |
| Nomen abstractumok | 251 |
| A rendszer elemekre bomlása/szétesése | 300 |
| A tautologikus egységek kiterjedése/általánosulása; tautologikus egységek a nomen concretumok körében | 300 |
| A jelenség általában | 300 |
| Konkrét elemzések | 301 |
| Az általános jelentések (2) | 350 |
| Elemi mező - tautologikus egység - etimológiai kapcsolat | 354 |
| A szó mint mondat | 354 |
| A rendszer mozgása az elemi mező és a tautologikus egység között | 356 |
| Az elemi mező mint etimológiai kapcsolat - a tautologikus egységek közvetítésével; egy újabb - a 2.2.-vel ellentett - mozgás | 358 |
| Az etimológiailag reprodukált elemi mező mélyebb értelme | 361 |
| A lineáris kapcsolatok mélyebb képlete | 367 |
| A nyelvi rendszer működésének dialektikus vonásai | 394 |
| A nyelv szinkron és történeti folyamatainak egysége | 394 |
| A szinkron rendszer dialektikája | 396 |
| Szintaktikai kapcsolatok kétirányú feltételezettsége | 400 |
| A jelentés két formája: közvetlen - elvont - a két forma egymásba való átmenete | 402 |
| Véletlen és szükségszerű dialektikája a tényállások ábrázolásában | 406 |
| Valamely jelentés felmerülése a hipotetikus jelentés mozzanatai körül | 406 |
| Az esetleges mozzanat jelentősége a szinonimák használatában | 407 |
| Az ellentétek egysége mint a lineáris/szintaktikai összefüggések szükségszerűségének alapja | 408 |
| Ellentét a nyelvi szerkezetekben | 408 |
| A lexikai jelentések ellentétén, ill. egységén alapuló szerkezetek | 411 |
| Praesokratikus filozófia és nyelvi rendszer - palintonia | 425 |
| Ajánlott olvasmányok | 439 |
Folytatás Microsoft-tal