| Feladat és módszer | |
| A tanulmány célja | 1 |
| A távlati és területi tervezés jelentősége | 2 |
| A területi statisztikai adatbázis módszere | 3 |
| Az adatösszeállítás rendszere | 4 |
| Budapest, ezen belül a parti részek és a kerületek fejlődése (1950-1966) | |
| Budapest jelentősége | 5 |
| A termelőerők területi elhelyezkedése | 5 |
| Az ipar területi megoszlása | 6 |
| A főváros iparának fejlődése és a beruházások alakulása | 8 |
| Teljesített beruházások alakulása országosan és Budapesten (1950-1966) | 9 |
| A kommunális fejlesztések jelentősége, a beruházások anyagi-műszaki összetétele, területi aráyna, a külső kerületek fejlesztése | 10 |
| A főváros területi fejlesztési politikájának értékelése | 11 |
| A városterület változása | 11 |
| Budapest területe | 12 |
| A kerülethatárok módosulása, a beépített terület mértéke | 12 |
| Területfelhasználás az általános rendezési tervben | 13 |
| A városszerkezet jellemzői | 14 |
| A belső területek fellazítása | 15 |
| Új lakóterületek, helyi központok | 15 |
| Beépítési övezetek és népessége | 16 |
| Budapest népességének alakulása | 17 |
| A népesség számának alakulása parti részek szerint | 18 |
| A népesség alakulása hosszabb időtávlatban (1910-1967) | 18 |
| A belső kerületek népességszámának csökkenése | 20 |
| A népesség fejlődése a budai oldalon | 21 |
| A peremkerületek népességszámának fejlődése | 21 |
| Az egyes városrészek fejlődése 1949 óta | 22 |
| Népsűrűségi, beépítési különbség a város belső és külső kerületei között | 22 |
| A gyors népesség-gyarapodást befolyásoló körülmények | 24 |
| A népességgyarapodás forrásainak hatása (1949-1966) | 25 |
| A kerületek részesedése a népességyarapodásból | 25 |
| A természetes szaporulat, illetve fogyás alakulása | 26 |
| Népmozgalmi főjelenségek és demográfiai jellemzők parti részenként | 27 |
| A bevándorlás, mint népességszaporuat egyedüli forrása 1959 óta | 29 |
| Az országos lakóhely-vátlozások hatása a fővárosra | 29 |
| A Budapest környéki községek gyors növekedése | 29 |
| Az ingázás mint munkaerő tartalék | 30 |
| A népesség öregedési folyamata | 30 |
| A kerületek népességének korcsoportonkénti alakulása | 31 |
| A népesség összetételében várható tendenciák | 32 |
| A foglalkoztatottság színvonala | 32 |
| A nem termelő vállalatok jelentősége | 33 |
| Munkaerő-ellátás | 33 |
| Távlati munkaerő problémák | 33 |
| Budapest országon belüli népesedési koncentrációjának távlati alakulása | 33 |
| Lakásviszonyok jellemzése | 33 |
| Az 1945 előtti lakáshelyzet jellemzői | 34 |
| Lakásépítési feladatok és eredmények 1945 után | 36 |
| A lakásállomány gyarapodása 1949-1966 között | 36 |
| A lakásszaporulat területi megoszlása, a külső kerületek gyorsabb fejlődése | 36 |
| A közművesítettség mértékének javulása | 37 |
| Fürdőszoba ellátottság | 37 |
| Ivóvíz ellátás | 38 |
| A lakásállomány szobaszám szerinti alakulása | 38 |
| A laksűrűség | 39 |
| A lakásépítkezés üteme, a korszerűtlen lakások megszüntetése | 39 |
| A népesség és a lakásszaporulat arányának alakulása | 40 |
| A mai lakáshelyzet jellemzői | 41 |
| A kielégítésre váró lakásszükséglet méretei | 41 |
| A lakásellátás minőségi követelményei | 42 |
| Lakásépítési eredmények kerületenként | 42 |
| Az építkezések mértéke erőforrásonként | 42 |
| A tanácsi építkezések részesedése az épített uj lakásokból | 43 |
| Az ingatlankezelés méretei | 43 |
| A lakóházjavítási körülmények | 43 |
| Épületjavítási ráfordítások és a teljes felújítások városrészenként 1953-1966 között | 44 |
| Felújítási feladatok | 44 |
| Felújítási feladatok problémái | 45 |
| A fenntartásiköltségek alakulása | 45 |
| Lakóházfelújítási feladatok a III. ötéves tervidőszakban | 46 |
| A közmű ellátást biztosító tanácsi beruházások | 46 |
| A gázszolgáltatás | 47 |
| Közműfejlesztési igények | 47 |
| A közmű termelőkapacitás és elosztó hálózat növelésének eredményei 1950 óta | 47 |
| A vízfogyasztás és a vízcsőhálózat alakulása 1950-1966 | 49 |
| A csatornázás alakulása 1950-1966 | 49 |
| A csatornahálózatok a vízcsőhálózathoz mért aránya 1950-1970 | 50 |
| A gázellátás alakulása 1950-1966 | 50 |
| A közműhálózat kerületek szerinti fejlődése 1950 óta | 51 |
| Az alapközművek sűrűsége | 51 |
| Az átlagosnál kedvezőbben közművesített kerületek | 52 |
| Gondozott parkok területének fejlődése 1950-1966 | 52 |
| Zöldterület, parkterület | 52 |
| Az útrendszer adottságai | 53 |
| Az úthálózat fejlődése | 53 |
| A járóbeteg-ellátás körzetorvosi rendszerének alakulása | 54 |
| Gyermekgyógyász körzetek rendszeresítése | 54 |
| A körzeti orvosi ellátottság alakulása | 54 |
| A bölcsödei ellátottság alakulása | 55 |
| A bölcsödék befogadóképessége | 56 |
| Az óvódai ellátottság alakulása | 56 |
| A bölcsödei és az óvodai ellátottság egybevetése, városrészenkénti értékelése | 57 |
| A gyermekintézmények befogadóképességének növelése | 58 |
| Az általános iskolai (osztálytermi) ellátottság alakulása | 59 |
| Az iskolák zsufoltságának várható enyhülése | 59 |
| A középiskolai ellátottság | 60 |
| A kulturális ellátottság kerületenként | 60 |
| A mozihálózat és látogatottság alakulása | 61 |
| A moziférőhelyek területi értékelése | 62 |
| A TV előfizetők gyakorisága városrészenként | 62 |
| A kereskedelmi bolthálózat fejlődése kerületenként | 62 |
| A kiskereskedelmi bolthálózat fejlődése kerületenként | 63 |
| A kiskereskedelmi alkalmazotti létszám | 64 |
| A kiskerekedelmi ellátottásg a lakosok száma alapján | 65 |
| Magánkereskedők és kisiparosok tevékenysége | 65 |
| A szocialista helyi ipar felvevő helyei városrészenként | 65 |
| A kerületek sorrendje a lakossági ellátottságban | |
| A kerületek helyzetében, ellátottsági színvonalában fennálló különbségek értékelése | 66 |
| A kerületek sorrendje, a népesség és lakásszám alakulása, valamint a lakosság ellátottságának színvoanal tekintetében (népesség-fejlődés és lakásellátás) | 69 |
| Közmű, kereskedelem, egészségügy és kulturális ellátás | 70 |
| Javaslatok | 71 |
| Táblázatok jegyzéke | 73 |
Folytatás Microsoft-tal