Fülszöveg
A magyar holocaust történetének egyik különleges eseménysorát, az 1941-1942-ben alapított Budapesti Segély és Mentőbizottság és főleg egyik vezetője, Kasztner Rezső tevékenységét követi nyomon Szita Szabolcs új könyve.
A Mentőbizottság kezdeti időszakában a szomszédos országokból Magyarországra menekültek segítése, elhelyezése, ellátása jelentette a fő feladatot, de, mivel a magyarországi zsidóság helyzete is egyre romlott - a törvényekbe iktatott hátrányos megkülönböztetésnek, az egzisztenciális bizonytalanság, a zsidó férfiak megalázó, fegyvernélküli munkaszolgálatra behívása stb. révén - mind súlyosabb és kilátástalanabbnak tűnő tevékenységet volt kénytelen folytatni. Tovább nőtt a Bizottság jelentősége 1944. március 19., az ország német megszállása, majd még inkább a nyilas rémuralom idején, amikor a német különítmények és készséges magyar kiszolgálóik hidegvérrel és kegyetlen következetességgel hozzákezdtek az Endlösung helyi végrehajtásához: a zsidóság koncentrációjához,...
Tovább
Fülszöveg
A magyar holocaust történetének egyik különleges eseménysorát, az 1941-1942-ben alapított Budapesti Segély és Mentőbizottság és főleg egyik vezetője, Kasztner Rezső tevékenységét követi nyomon Szita Szabolcs új könyve.
A Mentőbizottság kezdeti időszakában a szomszédos országokból Magyarországra menekültek segítése, elhelyezése, ellátása jelentette a fő feladatot, de, mivel a magyarországi zsidóság helyzete is egyre romlott - a törvényekbe iktatott hátrányos megkülönböztetésnek, az egzisztenciális bizonytalanság, a zsidó férfiak megalázó, fegyvernélküli munkaszolgálatra behívása stb. révén - mind súlyosabb és kilátástalanabbnak tűnő tevékenységet volt kénytelen folytatni. Tovább nőtt a Bizottság jelentősége 1944. március 19., az ország német megszállása, majd még inkább a nyilas rémuralom idején, amikor a német különítmények és készséges magyar kiszolgálóik hidegvérrel és kegyetlen következetességgel hozzákezdtek az Endlösung helyi végrehajtásához: a zsidóság koncentrációjához, gettókba zárásához, kifosztásához, deportálásához, legyilkolásához.
A Bizottság vezetői, és különösen Kasztner Rezső, régi kapcsolataikat felhasználva tárgyaltak, tiltakoztak, külföldi követségekkel, személyiségekkel szövetkeztek - és megvesztegettek (!), így próbáltak megmenteni embereket a biztos haláltól.
Hatalmas ellentétekért ennek révén menekült meg több száz gazdag magyar zsidó: iparmágnások, bankárok, olyan családok, mint Chorin Ferencék, Weiss Manfrédék stb., olyan kiváló tudósok, mint Szondi Lipót (és jutottak ki két vonatnyian Svájcba), illetve legalább annyi névtelen ember, főleg vidéki városokból elhurcoltak (osztrák területre), ahol ugyan borzasztó körülmények között kényszermunkát végeztek, viszont elkerülték a gázkamrát!
Kasztner Rezső háború alatti tevékenysége, e szörnyű "embervásárban" való részvétele sok ellentmondással valósult meg. Máig viták övezik: többen a nácik odaadó kiszolgálójának, a zsidó népírtás bűnbakjának tartják, míg mások ellenállóként, a zsidóság hős megmentőjeként tisztelik.
Szita Szabolcs évek óta foglalkozik e témával. Rendkívüli alapossággal gyűjtötte össze a Mentőbizottság, a zsidómentés, az "embervásár" fennmaradt dokumentumait. E sziszifuszi munka eredménye ez a könyv, amely számos új ismerettel gazdagítja a vészkorszak iránt érdeklődő olvasókat, a szakemberek számára pedig egyenesen nélkülözhetetlen.
Vissza