Szívemen a dalok, akár a kövek

Fülszöveg

Alig akad olyan költő a mai észt lírában, akinek akkora közönségsikere lenne odahaza is, külföldön is, mint Kristiina Ehinnek. Kötetei hetek alatt elfogynak, kritikusai nem takarékoskodnak a dicsérő jelzőkkel. Versei kedvelt darabjai angol, német, svéd, finn köteteknek, antológiáknak.
Kristiina Ehin 1977-ben született Raplában. Tíz könyve jelent meg eddig, verseskötetek és rövidebb-hosszabb prózai írások. Líráját -modemsége ellenére - elsősorban a több ezer éves észt népköltészet, a kalevalai ütemű ún. regivers táplálja. Verseiben ősi ritmusok és rítusok keverednek természetes módon elkötelezett természetszeretettel, az anyaság megélésével és az anyanyelv misztifikálásával. Költészete mindig ősi és modem, nőiesen bátor, érzékeny és érzéki megszólalás. Méltó arra, hogy a szó legnemesebb értelmében vett európai költészet szerves, megtermékenyítő alkotórésze legyen.
A FORDÍTÓRÓL
jávorszky béla (1940, Budapest) író, műfordító, diplomata. 1958 óta fordít finn, svéd és észt... Tovább

Fülszöveg

Alig akad olyan költő a mai észt lírában, akinek akkora közönségsikere lenne odahaza is, külföldön is, mint Kristiina Ehinnek. Kötetei hetek alatt elfogynak, kritikusai nem takarékoskodnak a dicsérő jelzőkkel. Versei kedvelt darabjai angol, német, svéd, finn köteteknek, antológiáknak.
Kristiina Ehin 1977-ben született Raplában. Tíz könyve jelent meg eddig, verseskötetek és rövidebb-hosszabb prózai írások. Líráját -modemsége ellenére - elsősorban a több ezer éves észt népköltészet, a kalevalai ütemű ún. regivers táplálja. Verseiben ősi ritmusok és rítusok keverednek természetes módon elkötelezett természetszeretettel, az anyaság megélésével és az anyanyelv misztifikálásával. Költészete mindig ősi és modem, nőiesen bátor, érzékeny és érzéki megszólalás. Méltó arra, hogy a szó legnemesebb értelmében vett európai költészet szerves, megtermékenyítő alkotórésze legyen.
A FORDÍTÓRÓL
jávorszky béla (1940, Budapest) író, műfordító, diplomata. 1958 óta fordít finn, svéd és észt irodalmat, verset és prózát egyaránt. 1990-94 között helsinki, 1999-2002 között tallinni nagykövet. Munkásságát Finn Állami Irodalmi Díjjal (1976), Antti Wihuri Nagydíjjal (1995^ a Ponkala Alapítvány díjával (négyszer, legutóbb 2013-ban), Füst Milán Fordítói Díjjal (1999), József Attila-díjjal (2002), Janus Pannorűus-díjjal (2012) ismerték el. Megkapta a Finn Oroszlánrend Nagykeresztjét, az észt Maaijamaa Rist I. osztályú keresztjét és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. A Finn Irodalmi Társaság (SKS) és a Füm-országi Svéd Irodalmi Társaság (SLS) levelező, valamint a Finn írószövetség tiszteletbeli tagja.
Hogyan magyarázzam el neked az anyanyelvem Itt és most a holdfényben a forrásnál
ücsörgök veled
te szép indoeurópai férfi
egy nagy mohos finnugor kövön
és féhg tréfásan
beszélgetek veled
Annyira szeretném elmondani
hogyan illatoznak a fenyőfák az én nyelvemen
és az íriszek
hogyan csobban az én nyelvemen a víz a gránitköveken és hogyan húzzák a tücskök hegedűjüket
ehelyett hallgatunk
behunyt szemmel
csak néha nyílik résnyire a szánk
hogy kiejtsünk néhány félig tréfás szót
de nem a te nyelveden
és nem az én nyelvemen
(Hogyan magyarázzam el ) Vissza