Szláv népek és nyelvek

Előszó

Részlet a könyvből:
A szlávok korai elődei. A kőkor. Az i. e. IV. és III. évezredben a Dnyeper folyásától nyugatra, a Dnyeszter, a Visztula, az Odera és a Duna folyása mentén földműveléssel foglalkozó törzsek laktak. A földművelésre alkalmas területen létrehozott településeik maradványai közt megtalálhatók az általuk művelt növények, köles, búza és árpa maradványai, kőből és csontból készült kapák és sarlók. Mellékesen állattenyésztéssel is foglalkoztak, a mai háziállatok mind ismeretesek voltak náluk. Hosszúkás alakú kunyhóikban több tűzhely nyomait lehet megtalálni, tehát egy lakóépület egy nagyobb közösség, nemzetség lakásául szolgált. A számos kis női szobor alapján, amely a leletanyagból előkerült, arra lehet következtetni, hogy itt még az ősközösség matriarchális formája uralkodott.
A III. és II. évezred fordulója táján a földművelő és állattenyésztő népességből különösen kitűntek a Duna alsó folyása, a Dnyeszter, valamint a Dnyeper középső folyása mentén élő törzsek, amelyeknek leletanyagát a kievi területen lévő Tripolje község nevéről tripoljei kultúrának szokták nevezni. Agyagból készült, kemencével fűtött házakban laktak. A tripoljei törzsek agyagedényei jóval díszesebbek és szebb formájúak voltak, mint a többi törzs leleteiből előkerült edények. Ebből arra lehet következtetni, hogy a tripoljei törzsek képviselték ennek az előbb felvázolt földművelő és állattenyésztő népességnek központját és nagy hatást gyakoroltak a többi törzsre. Valószínűnek látszik, hogy a tripoljei törzsek a Földközi tenger keleti medencéjéből vándoroltak be Közép- és Kelet-Európába. Vissza