1.035.010

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarország története

és a korunkat kialakító egyetemes történelmi folyamatok/Egyetemi tankönyv

Szerző
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 543 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN: 963-18-0381-3
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 4662.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tankönyvünk alapvető célja, hogy a Magyarországon tanuló külföldi - elsősorban a fejlődő országokból jött - egyetemi, főiskolai hallgatóknak képet adjon hazánk történelméről, a szocialista építés... Tovább

Előszó

Tankönyvünk alapvető célja, hogy a Magyarországon tanuló külföldi - elsősorban a fejlődő országokból jött - egyetemi, főiskolai hallgatóknak képet adjon hazánk történelméről, a szocialista építés útjáról, annak eredményeiről és ellentmondásairól. A tankönyv írásakor és összeállításakor figyelembe vettük, hogy e hallgatók többsége természettudományi és műszaki tanulmányokat folytat. Ebből fakadóan a magyar történelem bemutatása mellett az újkori társadalmi fejlődés menetét, a mai kort kialakító nemzetközi folyamatokat is megpróbáltuk felvázolni. Szükségesnek tartottuk továbbá a marxizmus-leninizmus, a nemzetközi munkásmozgalom és a szocialista társadalom fejlődésének néhány elméleti, történelmi kérdésének tárgyalását is. Úgy véltük, hogy ezen ismeretek elengedhetetlenek a legújabb kori történelem, a mai Magyarország társadalmi-politikai valósága, az egyetemes és a nemzeti történelem közötti összefüggések megértéséhez. Mivel a fejlődő országbeli hallgatók társadalomtudományi előképzettségében, történelmi ismereteiben jelentősek az eltérések, az említett részekkel e különbségeket szerettük volna áthidalni. Az elmondottakon túl az egyetemes történelmi ismeretek felfrissítése, kibővítése hallgatóink történelemszemlélete fejlesztéséhez, saját történelmük jobb megértéséhez is hozzájárulhat. Tankönyvünk elsősorban a Magyarország története című kétéves tantárgy oktatásához készült. Egyúttal azonban arra törekedtünk, hogy az oktatási kereteken kívül is jól használható történelmi kézikönyvet adjunk az olvasók kezébe. Könyvünk anyagának összeállításakor széleskörűen támaszkodtunk a legújabb történelmi feldolgozásokra, tananyagokra, s a tárgyalt kort igyekeztünk dokumentumok, emlékiratok, statisztikák vagy akár versrészletek segítségével közelebb hozni, érthetőbbé tenni. A tankönyv anyaga részben újonnan írt fejezetekből, részben más feldolgozásokból átvett részletekből tevődik össze. A jobb megértést, a tanulhatóságot kívántuk elősegíteni mind a közölt illusztrációk, mind a részletes időrendi táblázat segítségével. Ez utóbbiban a magyar eseménytörténetet az európai és az afrikai, amerikai, ázsiai országok történelmére vonatkozó adatokkal párhuzamosan mutatjuk be, így érzékeltetve az időbeni egyezéseket, összefüggéseket és hatásokat. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ .........................................11
I. A MAGYAR NÉP EREDETE. A HONFOGLALÁS. A FEUDÁLIS MAGYAR ÁLLAM A KÖZÉPKORBAN (a IX. századtól 1526-ig) (B. E.)......................................... 13
A magyar nép eredete, vándorlása....................................................................13
A honfoglalás ......................................................................................................15
A pásztortársadalom válsága és bomlása (16); Az osztályviszonyok kialakulásának megindulása (18)
A feudális magyar állam kialakulása (Géza, L István)..............18
A feudális rend megszilárdulása László és Kálmán idejében........................21
A feudális anarchia kezdetei (23)
Az Aranybulla (1222)........................................................................................25
A tatárjárás (1241-1242) ..................................................................................26
Az ország újjáépítése a tatárjárás után (28)
Az utolsó Árpádok................................................................29
Az Anjou-házból származó királyok Magyarország trónján........................30
Az 1437. évi erdélyi parasztfelkelés..................................................................32
Harcok a török hódítók ellen............................................................................33
Mátyás király (1458-1490).......................................................35
Az 1514. évi parasztháború................................................................................38
A mohácsi csata (1526) ......................................................................................39
II. TÖRÖK- ÉS HABSBURG-ELLENES HARCOK (1526-1711) (B. E.)..41
Az ország három részre szakadása....................................................................41
A királyi Magyarország és az önálló erdélyi fejedelemség (42); A török hódoltság (43)
A végvári harcok..................................................................................................44
Gazdasági és társadalmi viszonyok a XVI. századi Magyarországon............................. 46
A reformáció........................................................................................................46
A Bocskai-fölkelés (1604-1606) ..............................................47
A rendiség megerősödése. Az ellenreformáció................................................49
Erdélyi központosítás..................................................50
Zrínyi Miklós........................................................................................................52
A Wesselényi-féle összeesküvés és a kuruc mozgalom kibontakozása............53
A török kiűzése Magyarországról ....................................................................55
A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) ..........................................................57
A szabadságharc tetőpontja és bukása (61)
A késői feudalizmus kultúrája ..........................................................................62
III. A POLGÁRI TÁRSADALOM KIALAKULÁSA A XVI-XVIII. SZÁZAD FOLYAMÁN ÉS A SZABADVERSENYES KAPITALIZMUS KORSZAKA.
KARL MARX ÉS FRIEDRICH ENGELS. A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM A XIX. SZÁZADBAN (Sz. S.)............... 65
A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet történelmi folyamata... 65
A nagy földrajzi felfedezések és azok hatása Európában (66); A tőkés gazdálkodás kibontakozása - az eredeti tőkefelhalmozás (68); A reformáció és az ellenreformáció (XVI-XVII. sz.) (70); A feudalizmus megerősödése Kelet-Európában (71)
A burzsoázia hatalomra kerülésének állomásai: a polgári forradalmak... 72
Az angol polgári forradalom (1640-1649) (73); A burzsoá világnézet kialakulása - a felvilágosodás (74); Az észak-amerikai függetlenségi harc - az Amerikai Egyesült Államok (75); A polgári forradalmak csúcspontja - a francia forradalom (76)
A szabadversenyes kapitalizmus korszaka ........................... 79
Az ipari forradalom kibontakozása (79); Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei (79)
Marx és Engels tevékenysége - a tudományos szocializmus kialakulása................82
Marx és Engels életútja (82); A marxizmus három alkotórésze (85)
A nemzetközi munkásmozgalom a XIX. század második felében ....... 88
Az I. Internacionálé (1864-1876) (88); A párizsi kommün (1871) és a következő évtizedek (89)
IV. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON A XVIII. SZÁZADBAN ÉS A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. A REFORMKOR. AZ 1848-49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (Sz. S.) .......................................... 91
Magyarország 1711-től a napóleoni háborúk végéig................... 91
Magyarország helyzete a Habsburg-birodalomban (91); Társadalmi szerkezet és gazdasági élet (94); A felvilágosult abszolutizmus. Mária Terézia és II. József reformjai (95); A nemesi nemzeti mozgalom (98); A magyar jakobinus mozgalom (99); Magyarország a napóleoni háborúk idején (101)
Küzdelem a polgári átalakulásért. A reformkor ...................... 102
A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben és a társadalomban a XIX. század első felében (103); A Habsburg-abszolutizmus és Magyarország. Az 1825-27-es országgyűlés (106); Széchenyi István programja (107); A reformmozgalom kibontakozása az 1830-as években (108); A nemzetiségi mozgalmak (111); Kossuth programja (111); Politikai
csoportok az 1840-es évek második felében (112)
Forradalom és szabadságharc - 1848-49 .......................... 114
Forradalmi hullám Európában 1848-49-ben (114); A magyar forradalom - 1848. március 15. (116); A Batthyány-kormány (1848 áprilisától szeptemberig) (119); A szabadságharc (1848. szeptember - 1849. augusztus) (120); Bosszú és megtorlás - Haynau rémuralma (123)
V. AZ ÖNKÉNYURALOM KORSZAKA ÉS A KIEGYEZÉS. MAGYARORSZÁG A DUALIZMUS RENDSZERÉBEN (1867-től a századfordulóig) (Sz. S.)........................ 125
Kísérlet Magyarország beolvasztására az egységes Habsburg-birodalomba..................................... 125
Birodalmi egység és önkényuralom (125); A Bach-rendszer Magyarországon (126); A gazdasági élet változásának néhány vonása az 1850-1860-as években (128); Társadalmi szerkezet (129); A passzív ellenállás és a magyar emigráció az 1850-es években (130); Az önkényuralom válsága (1859-1861) (131); Az újabb önkényuralomtól a kiegyezésig (1861-1867) (133); A kiegyezés tartalma és jelentősége (135)
Az Osztrák-Magyar Monarchia a kiegyezés után.................... 136
A dualizmus államszervezete (138)
A kiegyezés utómunkálatai és a dualizmus rendszerének megszilárdulása
Magyarországon.................................................. 139
A horvát kiegyezés és a nemzetiségi törvény (140); Pártviszonyok és politikai harcok a kiegyezést követő években (141)
Magyarország gazdasági fejlődése a kiegyezés után (1867-1900)........ 144
A szállítás forradalma (146); Mezőgazdaság (146); Iparfejlődés a századfordulóig (147)
A magyar társadalom és változásai.................................. 148
Az uralkodó osztályok és csoportjaik (149); Kispolgárság (150); Parasztság (150); Munkásosztály (151)
A dualista Magyarország politikai élete ............................. 152
Tisza Kálmán miniszterelnöksége (1875-1890) (152); A Tisza-korszaktól a századfordulóig (154)
A magyar munkásmozgalom kialakulása és fejlődése a századfordulóig... 157
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása (159); Az 1890-es évek agrárszocialista mozgalmai és az MSZDP (160)
VI. AZ IMPERIALIZMUS KIALAKULÁSA. A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM ÉS AZ IMPERIALIZMUS ELLENI NEMZETI KÜZDELMEK A XX. SZÁZAD ELEJÉN. AZ I. VILÁGHÁBORÚ. SZOCIALISTA FORRADALOM OROSZORSZÁGBAN (Sz. S.)........... 163
Az imperializmus kialakulása és jellemzői ........................... 163
Monopóliumok (164); Finánctőke (164); A tőkekivitel (164); A világ gazdasági felosztása (165); A világ területi felosztása (165)
A nemzetközi munkásmozgalom az I. világháborúig - a II. Internacionálé csődje..................................................155
Oroszország a XX. század elején. Az oroszországi munkásmozgalom és
az 1905-1907-es forradalom ......................................168
V. I. Lenin és az orosz munkásmozgalom (169); Az 1905-1907-es polgári
demokratikus forradalom (171)
A gyarmati és félgyarmati országok társadalmi és függetlenségi mozgalmainak kibontakozása a XX. század elején.......................... 174
Az I. világháború (1914-1918) .................................... 177
1917: szocialista forradalom Oroszországban ........................ 181
A nagy októberi szocialista forradalom jelentősége és hatása (186)
VII. MAGYARORSZÁG A XX. SZÁZAD ELEJÉN ÉS AZ /. VILÁGHÁBORÚBAN (Sz. S.)....189
A társadalmi és politikai viszonyok alakulása a századforduló után......189
A dualista rendszer válsága........................................ 193
Magyarország az I. világháborúban................................. 195
VIII. POLGÁRI DEMOKRATIKUS ÉS PROLETÁRFORRADALOM MAGYARORSZÁGON (1918-1919) (B. E.)............................ 199
A Monarchia felbomlása.......................................... 199
A politikai helyzet alakulása Magyarországon........................200
Az 1918-as forradalom jellege......................................200
A kormány intézkedései, a forradalom eredményei és korlátai (202)
A KMP megalakulása ............................................204
A szocialista forradalom győzelme..................................208
A Magyarországi Tanácsköztársaság államszervezete (210); A Tanácsköztársaság gazdasági, kulturális és szociális intézkedései (211); A Magyarországi Tanácsköztársaság honvédő háborúja és belső helyzete (212)
IX. EURÓPA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A FORRADALMAK UTÁN (B. E.).........217
A nemzetközi erőviszonyok átrendeződése a világháború után...........217
A gyarmati világ ébredése és hatása Európára........................220
Közép- és Délkelet-Európa a 20-as években..........................220
A népgazdaság helyreállítása Szovjet-Oroszországban..................224
Az 1929-33-as világgazdasági válság és következményei ..............227
A fasizmus uralomra jutása Németországban ........................230
A fasizmus térhódítása Európában és Európán kívül..................234
Közép- és Délkelet-Európa, valamint Japán a 30-as években.............235
Polgári demokrácia az Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban..........236
A nemzetközi munkásmozgalom harca a fasizmus ellen ...............238
A spanyol népi demokratikus forradalom és polgárháború (240)
A szocializmus építése a Szovjetunióban.............................241
A gyarmati rendszer fellazulása ....................................242
X. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER MAGYARORSZÁGON A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1919-1939) (B. E.)...................245
A fehérterror.....................................................245
A magyar ellenforradalmi rendszer társadalma.......................250
A dolgozó osztályok helyzete és küzdelme a konszolidáció és a válság
idején...........................................................251
A munkásosztály harca az ellenforradalmi rendszer és a fasizálódás ellen........ 258
XI. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ. MAGYARORSZÁG A MÁSODIK
VILÁGHÁBORÚBAN (B. E.) .....................................261
Németország agresszív lépései...................................... 261
Ausztria bekebelezése (261); Csehszlovákia (261); A müncheni konferencia (262); Az önálló csehszlovák állam bukása (262); A szovjet-német megnemtámadási egyezmény (263)
A háború kirobbanása, az első év hadműveletei.......................263
A lengyel hadjárat (263); Hadműveletek Nyugaton (265); Az angliai csata (266); Olaszország hadba lépése és a háromhatalmi egyezmény (266)
A háború kiterjesztése Észak-Afrikára és a Balkánra. Magyarország hadba lépése.............267
Olaszország párhuzamos háborúja (267); Hadműveletek Észak-Afrikában (267); Háború a Balkánon (267); Magyarország részvétele a németek balkáni agressziójában (268)
A Szovjetunió nagy honvédő háborúja, az antifasiszta koalíció létrejötte................ 269
Az USA hadba lépése (269); Az antifasiszta koalíció kialakulása (270); A sztálingrádi csata (270); Az észak-afrikai hadszíntér (271); A keleti front és Olaszország 1943-ban (272); A teheráni konferencia (272)
A német fasizmus „új rendje" a meghódított Európában. Antifasiszta ellenállás................273
A meghódított országok gazdasági kifosztása (273); Koncentrációs táborok (274); Kísérlet az európai zsidóság megsemmisítésére (274); Túszszedés, tömegterror (274); Az antifasiszta ellenállási mozgalom kialakulása (275); Partizánmozgalom a Szovjetunióban (275); Ellenállás Európa megszállt országaiban (275)
Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba.................276
A KMP függetlenségi politikája....................................279
A függetlenségi politika sikerei 1941-ben (280); A Magyar Történelmi Emlékbizottság (281)
Magyarország német megszállása. A Magyar Front megalakulása.......283
A fegyveres ellenállás kibontakozása. A Szálasi-puccs (285)
A háború befejezése...............................................287
A jaltai konferencia és Németország összeomlása (288); A potsdami konferencia (288); Japán veresége (289)
XII. A NEMZETKÖZI ERŐVISZONYOK ÉS KAPCSOLATOK ALAKULÁSA A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN (Sz. S.) .......................291
A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változások..............291
A társadalmi-politikai fejlődés irányai és főbb vonásai 1945 után........294
A népi demokratikus forradalmak (294); A szocialista világrendszer fejlődése és problémái az 1950-es években. Az SZKP XX. kongresszusa (299); Változások a kapitalizmus világában (302); Az imperializmus gyarmati rendszerének bomlása (304)
A nemzetközi kapcsolatok alakulása az 1960-as évekig................307
XIII. A MAGYAR NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM (1944-1948) (Sz. S.) ......311
Az ország helyzete a felszabaduláskor...............................311
Az új központi hatalom megszületése és tevékenysége.................312
A földreform (314)
A politikai erőviszonyok alakulása a felszabadulás után. Az 1945-ös választások........315
Az újjáépítés megindulása (315); Pártviszonyok 1945 nyarán (316); Az 1945-ös választások (317)
Politikai küzdelmek a demokratikus vívmányok megvédéséért és továbbviteléért (1945 vége - 1947 tavasza)................................319
A Baloldali Blokk (320); A gazdasági élet alakulása-a stabilizáció (321); Magyarország külpolitikája és a párizsi békekonferencia (321); A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa (1946. szeptember 29-október 1.) (323); A Kisgazdapárt bomlása és a 3 éves terv (324)
A népi demokratikus átalakulás felgyorsulása - a szocialista forradalom
győzelme (1947-1948)............................................ 324
Fordulat a politikai erőviszonyokban: az 1947-es választások (324); Döntő fordulat a proletárdiktatúra megteremtése útján - a Magyar Dolgozók Pártja megalakulása (1948. június 12-14.) (326)
XIV. A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK LERAKÁSA MAGYARORSZÁGON (1948-1962) (B. E.)........................................329
A proletárdiktatúra politikai rendszerének és államszervezetének kiépítése..... 329
Ellentmondások a politikai és gazdasági életben......................329
A szocialista iparosítás eredményei és problémái......................338
A mezőgazdaság szocialista átszervezésének nehézségei és a parasztság helyzetének alakulása ................................................342
A kulturális forradalom kibontakozása..............................346
Kísérletek a hibák kijavítására - a politikai irányvonal változásai és a társadalmi ellentétek kiéleződése..................................347
A nemzetközi helyzet és a magyar belpolitikai viszonyok alakulása 1954 és 1956 között (351)
Belpolitikai válság és ellenforradalom...............................355
A szocializmus konszolidációja. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása és politikája................................362
Az MSZMP szövetségi politikája (371); Az MSZMP értelmiségi politikája (372); A Hazafias Népfront és a nemzeti egység (373)
Az ideológiai munka fellendülése, a kulturális forradalom továbbfejlődése................ 374
A termelőszövetkezeti mozgalom fellendülése. A Központi Bizottság 1958. decemberi határozata............................................. 375
A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése (378)
A szocializmus alapjainak lerakása, a szocialista társadalmi rend győzelme
Magyarországon.................................................. 381
XV. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSÉNEK KÉRDÉSEI (1962-) (B. E.)....... 383
A gazdasági fejlődés új szakasza és az MSZMP gazdaságpolitikája.......383
Életszínvonal és szociálpolitika..................................... 389
A társadalmi viszonyok fejlődése................................... 391
A politikai rendszer fejlődése ...................................... 394
A kulturális és az ideológiai élet fejlődése ........................... 396
XVI. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLPOLITIKÁJA (Sz. S.)........399
Külpolitikai érzékenységünk (400); Önálló-e a magyar külpolitika?
(402); Nem vagyunk védtelenek a forrongó világban (405); Együttműködés a kölcsönös előnyök és tisztelet alapján (407)
IDŐRENDI TÁBLÁZAT (Sz. S.) .......................................411
(A magyar és az egyetemes történelem eseménytörténete a honfoglalástól
1980. december 31-ig)............................................. 411
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv