Hekuba

Fülszöveg

Az író könyvéről:
"Hogyan is látta Terentius Maurus? Hogy a könyveknek sorsuk van, végeztük?
Hinnem kell ebben, mert saját írói pályám is erre tanít. Regényem, a Megbízható úriember csak második, az első kiadást tizenegy év elmúltával követő új megjelenésekor kapta meg remélt visszhangját, értelmezését, s ezek a Hekuba cím alatt válogatott novellák is kerek tíz esztendőt vártak, míg végre eljuthatnak a közönséghez. Tizennégy éves voltam, mikor Karácsony Sándor lapjában, az Erőben megjelent az első elbeszélésem, s éppen tizenhét, mikor ott sétáltam a Rákóczi úton, a Pesti Napló szerkesztőségének ablakai alatt, és nem mertem felmenni bemutatkozni, mert féltem, gyermekes külsőm miatt kinevetnek, vagy egyszerűen el sem hiszik, hogy én írtam azt a novellát, amelyet minden kísérő szöveg nélkül, egy borítékban küldtem be nekik, és amelyet azonnal közöltek.
Azt hittem, aktív és passzív szenvedélyem, a szépirodalom töretlenebb ívvel zárja le egykor az életemet, ám mint a velem egy időben született, romantika életrajzú nemzedék szinte minden tagjának, az én írói elképzeléseimbe is beleszólt a történelem, s most, már nem fiatalon adja újra kezembe az olykor örökre megszakadtnak gondolt szálakat. Írói pályám kezdetén nagy mesterek állottak mellettem, Mikes Lajos szigorú mércéje biztosított számomra publikációs lehetőséget, íróvá Schöpflin Aladár avatott, első kritikusom és ösztönzöm Kárpáti Aurél volt. Hadd idézzem önmagam és mások számára is tisztelt emléküket e tizenkilenc elbeszéléssel." Vissza