| A szerző előszava | |
| Bevezetés | |
| Az integráció mint történelmi folyamat általános irányzata | |
| A kérdés felvetődése | 37 |
| A szocialista integráció általános folyamatának társadalmi lényege és műszaki-gazdasági alapjai | 50 |
| A szocialista világgazdaság fejlődéstörvényeinek objektív jellege | |
| A szocialista világgazdaság fejlődéstörvényeinek megközelítésére vonatkozó metodikai kérdések | 67 |
| A szocialista világgazdaság specifikus és általános fejlődéstörvényei | 84 |
| Objektív törvények és a gazdaságpolitika | 103 |
| A szocialista országok gazdasági életének fejlődésében a nemzetközi és nemzeti érdekek összekapcsolása szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró törvények | 113 |
| A külgazdasági kapcsolatok mint a szocialista bővített újratermelés szükségszerű, objektív felvétele | |
| A nemzeti újratermelés külső és belső tényezőinek egysége | 118 |
| A külső kapcsolatok mint az újratermelés állandóan ható és fejlődő tényezői | 122 |
| Az egyes országok sajátosságai és a nemzetközi kapcsolatokban való részvétel fokában mutatkozó különbségek | 126 |
| A nemzeti jövedelem, a belső piac felvevőképessége és a külkereskedelem volumene közötti összefüggés | 132 |
| A nyersanyagprobléma hatása a nemzetközi munkamegosztásban | 136 |
| A termékek hazai értékesítése és exportja közötti arányokat szabályozó mechanizmus | 146 |
| Komplex gazdaság és munkamegosztás | 167 |
| Az analízistől a szintézisig | 174 |
| A szocialista nemzetközi integrációban való részvétel jelentősége a Szovjetunió bővített újratermelése szempontjából | 179 |
| Két- és többoldalú kapcsolatok az integráció szervezetében | |
| A két- és többoldalú együttműködés mint az integráció jellegzetes vonása | 191 |
| Gazdasági integráció és a közösen irányított gazdasági objektumok | 199 |
| A kollektív intézmények szervezői funkcióinak specializációja | 209 |
| A kétoldalú együttműködés mint a szocialista nemzetközi munkamegosztás egyik módja és formája | 218 |
| A koordináció fejlődése | |
| A KGST-országok koordinált gazdasági fejlődésének rövid, vázlatos története | 229 |
| A komplex nemzeti gazdaságok fejlesztésének koordinációja | 252 |
| A gazdasági reformok és szerepük az integráció fejlődésében | |
| A reform mint a szocialista gazdálkodás nemzeti rendszerének megújulási és tökéletesítési folyamata | 271 |
| Az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi-gazdasági jellege | 292 |
| A reformok monisztikus szemlélete. A reform fő elemeinek dialektikus kölcsönhatása | 305 |
| A reform mint a szocialista országok gazdasági integrációjának legfontosabb feltétele | 314 |
| A szocialista integráció az áru-pénz kapcsolatok szempontjából | |
| Az értéktörvény figyelembevételének és alkalmazásának jelentősége a szocialista országok nemzetközi kapcsolatában | 327 |
| Problémák és ellentmondások az áru-pénz kategóriákkal kapcsolatos ösztönzőknek a szocialista integráció folyamatában történő alkalmazásában | 338 |
| Strukturális-technikai és értékproblémák és azok kölcsönhatása | 351 |
| Az integráció új szakasza. (Utószó helyett) | |