| Bevezetés | |
| Hipotézis | 9 |
| A minta | 11 |
| Módszerek | 12 |
| Az elsődleges szocializáció | |
| Társadalmi helyzet | 18 |
| Az elsődleges szocializáció értékei | 22 |
| Családmodellek | 23 |
| Egyedi sorsok | 38 |
| Másodlagos szocializáció | |
| A formális csoportok szocializáló hatása | 40 |
| Az általános iskolák | 40 |
| Középiskolák | 41 |
| Mozgalmi szocializáció | 44 |
| Az informális csoportok szocializáló hatása | 46 |
| A "jelentős másik"ok | 49 |
| Életideálok, példaképek | 50 |
| Barátságok | 50 |
| A pályára kerülés motívumai | 50 |
| A felsőoktatási intézmények szocializáló hatása | 55 |
| Iskolai végzettség | 55 |
| A szakképesítés megszerzésének módja | 56 |
| A felsőoktatási intézmények szakmára szocializáló hatása | 58 |
| A szakképzetlenek tanuláshoz való viszonya | 66 |
| Szakmai példaképek | 67 |
| Szerepértelmezés, népművelői tevékenység | |
| Szerepértelmezési megfontolásaink | 69 |
| Szerepértelmezési csoportok | 71 |
| Gyakoriság az egyes szerepcsoportokban | 72 |
| Az elsődleges szocializáció és a szerepértelmezés összefüggése | 74 |
| A szakmai készenlét vonatkoztatási kerete | 75 |
| Szerepértelmezés és tevékenység csoportonként | 77 |
| Az "ünnepi kultúra" közvetítése ("örök értékek") | 78 |
| Bizonyos ideológiai tartalmak "bevitele" (tudatformálás) | 81 |
| Megfelelni az irányítás aktuális elvárásainak | 85 |
| A kultúra egy specifikus tartományának átadása | 103 |
| A "hétköznapi kultúra" kommunikálása | 106 |
| A problémák tudatosítása, egyéni életvezetésre buzdítás | 110 |
| Az alulról jövő kezdeményezések felkarolása | 115 |
| A társadalmi cselekvés, beavatkozás lehetőségeinek keresése | 115 |
| Vegyes típusú szerepértelmezések | 123 |
| A tevékenység további jellemzői | 125 |
| Korosztályi vonzás | 125 |
| Korosztályi összefüggések | 126 |
| A népművelők saját érdeklődése és a tevékenységszerkezet összefüggése | 127 |
| A helyi adottságok | 129 |
| Partneri viszony | 132 |
| Az intézmény szerepe a település életében | 133 |
| Szakmai irányítás, szakmai kapcsolatok | 134 |
| A szakma társadalmi megbecsültsége | 137 |
| Perspektívák | 139 |
| Pályamódosítás | 139 |
| Szakmai közérzet | 140 |
| Összegzés | 140 |
| A saját család | |
| Lakáshelyzet | 142 |
| A település jellege | 143 |
| A lakások környezete, berendezése | 143 |
| Családmodellek | 144 |
| A nők szerepkonfliktusa | 144 |
| A gyerekneveléssel kapcsolatos nézetek | 145 |
| A népművelők életmódja | 147 |
| A magyar társadalom és a népművelők értékrendje (Vercseg Ilona - Huszerl József) | |
| A magyar értéktér | 149 |
| A magyar minta és a népművelők értéksorrendje. Mediánok | 154 |
| A népművelők kétdimenziós értéktere | 158 |
| A népművelők tengelye a magyar értéktérben | 161 |
| A népművelők és a magyar nem szerinti csoportok | 161 |
| A népművelők és a magyar életkor szerinti csoportok | 164 |
| A népművelők és az iskolai végzettség szerinti csoportok | 166 |
| A népművelők és a lakóhely szerinti csoportok | 170 |
| A népművelők és a magyar foglalkozási csoportok | 172 |
| Értékrend szerinti csoportok és a népművelők | 173 |
| A Rokeach-teszt tapasztalatai és azon túl | 177 |
| Mellékletek | |
| Interjúvázlat | 181 |
| Rokeach-teszt | 184 |
| Interjújegyzőkönyv | 188 |
| Feldolgozási szempontok | 189 |
| Népművelők és pedagógusok értékorientációs vizsgálata, kódutasítása | 196 |
| A népművelők társadalmi rétegződésben elfoglalt helye | 217 |
| Felhasznált irodalom | 221 |