| I. kötet | |
| Bevezetés | |
| A szocialista elmélet és mozgalom egyetemes jellege | 3 |
| A kisparasztság a Nemzetközi Munkás Szövetség foruma előtt | 5 |
| A földtulajdon kérdése a lausannei kongresszuson | 5 |
| A brüsszeli kongresszus határozata | 5 |
| Eccarius J. György | 6 |
| A bazeli kongresszus határozata | 8 |
| A genfi szekció manifesztuma | 8 |
| Az akcióprogramm | 11 |
| A manifesztum hatása | 12 |
| A parasztkérdés és a német szociáldemokrácia 1870-től 1893-ig | 13 |
| Liebknecht Vilmos "Zu Grund und Bodenfrage" cimü irata, mint a mezőgazdasági agitáció kátéja | 13 |
| Bebel Ágostonnak a stuttgarti kongresszuson tartott referátuma | 16 |
| A gothai programm | 17 |
| Marx Károly | 17 |
| A mezőgazdasági válság halálra ítéli-e a kisüzemet? | 20 |
| Az erfurti programm | 21 |
| A kölni pártgyülés fölveti az agrárkérdést | 22 |
| Az 1894-95-i agrárprogramm mozgalom | 23 |
| A frankfurti párgyülés | 23 |
| Kell-e parasztvédelem? | 24 |
| Engels Frigyes állápontja | 26 |
| Kautsky Károly szerint a parasztvédelem utopia | 27 |
| Az agrárbizottság | 29 |
| Az összbizottság programmjavaslata és sorsa | 30 |
| Az agrárpolitikai gyakorlat és elmélet Boroszló után | 32 |
| A boroszlói határozatnak nem volt semmi gyakorlati jelentősége | 33 |
| A bajor, badani, hesszeni és würtenbergi országgyűlési frakció mezőgazdasági politikája | 33 |
| A kisüzem, a törpeüzem, a középüzem, a nagyüzem, az óriásüzem | 34 |
| Kautsky "Agrarfrage"-ja | 37 |
| Bernstein Eduárd "Voraussetzungen des Socialismus"-a | 39 |
| Hertz Firgyes "Die agrarischen Fragen im Verhältnsi zum Socialismus" cimü irata | 39 |
| A kisüzem a fejlődés áramában | 41 |
| A kisüzem és nagyüzem versenyképességének kérdésére nem lehet minden viszonyra alkalmas választ adni | 41 |
| Hol múlja fölül a kisüzem a nagyüzemet | 41 |
| Polgári agrárökonomok álláspontja. Sering. Conrád | 42 |
| Az ipari és mezőgazdasági munkásság egyesülését gátló akadályokat meg kell semmisíteni | 43 |
| A termelőszövetkezet, a termelők szövetkezete, a fogyasztószövetkezet | 44 |
| A mezőgazdasági és ipari termelőfolyamat lényeges különbsége és néhány fontos következtetés | |
| A munkaeszköz jelentősége a Marxista fejlődéstanban | 49 |
| A "materialista történeti fölfogás" alapgondolatai | 49 |
| A kisüzem természetszerü pusztulásásnak tana | 51 |
| A mezőgazdasági termelőfolyamat sajátos lényege | 53 |
| Az analogia-álláspont | 53 |
| A munkaeszköz és munkatárgy marxista meghatározása a mezőgazdaságban nem állhat meg | 54 |
| Az ipari termékképző folyamat mechanikai, a mezőgazdasági szerves folyamat | 56 |
| A mechanikai és szerves termelés között lévő néhány eltérés | 58 |
| A szerves termelésben hiányzik a munkafolyamat folytonossága | 58 |
| A munkanem folytonos változása | 58 |
| A lokomotorikus jelleg | 59 |
| A termelőfolyamat üteme változhatatlan | 60 |
| A munkahely nagy kiterjedése | 61 |
| A termelő egyéni fogyasztása egybefonódik a termelőfolyamattal | 61 |
| A terménymennyiség adott üzemnagyságnál csak lassan és viszonylagosan szük korlátok között növelhető | 62 |
| Az egyszerű kooperáció | |
| A kooperáció hatása az egyéni munkateljesítésre | 67 |
| A kooperáció növeli a termelő erőt | 67 |
| Tömegerő létesítése | 68 |
| Az életszellem ösztökélése | 68 |
| Az együttmunkálkodás káros hatása | 70 |
| A munkánál való személyes érdekeltség jelentősége | 70 |
| Az akkordmunka minősége | 71 |
| A mezőgazdasági termelés ellenőrzésének nehézségei; a fölügyelet költséges volta | 74 |
| Az igazgatás munkája és költsége | 74 |
| A mezőgazdasági üzem nyilt jellege; kölcsönös ösztökélés | 75 |
| A munkaerő kérdése a termelőfolyamat kritikus időszakában | 77 |
| A kooperáció, mint állítólagos segitség kritikus mozzanatokban | 77 |
| Az aratómunka gyors ellátása parasztközségekben | 79 |
| A munkamegosztásosan tagozott munkáscsoport | 80 |
| A tárgyi termélőtényezők megtakarítása koopercáció utján. Általános szempontok | 83 |
| Marxnak e kérdést illető általános tételei | 83 |
| A termelőeszközök elpocsékolása | 84 |
| Földterület megtakarítás és tanyától való nagyobb távolság káros oldala | 86 |
| A földnek közvetett és közvetlen részesedése a termelésben. | 86 |
| Útterület-megtakarítás. A kisüzem nem egyértelmű parcellaüzemmel | 88 |
| Tagositás | 89 |
| A szántóföld kicsiny volta és rossz uthálózat folytán jelentkező idő- és munkaveszteség | 90 |
| A gazdasági udvartól való távolsággal növekvő termelőköltség | 90 |
| A távoleső területek külterjes művelése | 91 |
| Területcsökkentés járadékbirtokok létesítése utján | 93 |
| Épületek és épitésköltség megtakarítása | 95 |
| A mezőgazdaságban a földszintes épitkezés a tulnyomó | 95 |
| A nagyistálló a járvány veszedelmét fokozza | 96 |
| Az építésnél segédkező kisparaszt olcsóbban épit | 96 |
| A fönntartás költsége a kisüzemnél csekélyebb | 96 |
| A nagybirtokbeli munkás olcsóbb lakásának és ellátásának "előnye" | 97 |
| Megtakarítás a mozgó fölszerelésen | 99 |
| Az eszközök jobb kihasználása a nagyüzemben | 99 |
| Az eszközök nagyobb gondozása a kisüzemben | 101 |
| Az élő fölszerelés hasonló szabályai | 104 |
| A nagyüzem kereskedelmi előnyeihez szövetkezés útján hozzájuthat a kisüzem | 104 |
| Összefoglalás | 105 |
| A munkamegosztás | |
| Általános rész | 109 |
| A mezőgazdaságnak a munkamegosztás szempontjából való különleges helyzetére a marxizmus nincsen tekintettel | 109 |
| Smith Adámnak nézete a mezőgazdasági fejlett munkamegosztás lehetetlenségéről | 109 |
| A társadalmi, specializáló és technikai munkamegosztás fogalmaknak meghatározása | 110 |
| A specializáló munkamegosztás a növénytermelésnél | 113 |
| Az egyes termelőágak bonyolulttá válása további specializálásra ösztökél | 113 |
| A mezőgazdasági specializálás természetes korlátai | 115 |
| A földművelésnek egyszerűsített példái | 115 |
| Keletamerika egyetlen magfélét termelő farmjai | 116 |
| A vegyes üzem természetes előnyei; vetésforgás | 117 |
| A fölmívelés renszerei: vad mezőfüves gazdaság | 120 |
| Régi alpesi gazdaság | 120 |
| Régi legelő vagy sarjuerdő gazdaság | 120 |
| Régi vagy tiszta hármasforsásos gazdaság | 121 |
| Javított hármasforgásos gazdaság | 121 |
| Javított alpesi, illetőleg legelőgazdaság | 121 |
| Tiszta vetésforgásos gazdaság | 121 |
| Szabad gazdaság | 123 |
| Az összhozam biztosítása | 124 |
| A specializáció munkamegosztás az állattartásban | 126 |
| Az állattartás egyszerűsítése a haszonyirányzat különlegesítése útján; nem egy állatfajtára való korlátozás | 126 |
| A földmívelés és állattartás teljes szétválasztásának általános megvalósítása lehetetlen | 128 |
| Gyökeres különlegesítés helyett okszerű kombinációi | 130 |
| Az ipartechnikai munkamegosztásának megkönnyítése specializálás utján | 131 |
| A technikai munkamegosztás a munkás személyes teljesítőképességére való hatásában | 132 |
| A kézművesüzem lényege | 132 |
| A részmunkás személyes ügyességének fokozása | 132 |
| A mezőgazdaságban lehetetlen a hivatásos specializáló munka | 133 |
| Az állattartásban is csupán kis mértékben fejlődhetik ki a specializáló munka | 134 |
| A részmunkálkodás hátrányai: szellemi korlátoltság és fizikai elsatnyulás | 136 |
| A testi és szellemi munka egyesülése a parasztságban | 138 |
| A tudományosan képzett igazgatás előnye a fajtenyésztésnél | 139 |
| A parasztcsalád körében jelentkező természetes munkamegosztás | 142 |
| A technikai munkamegosztás a munkamódszerre és szerszámfejlődére való hatásában | 143 |
| A munkaterületnek a munkamegosztás utján való szűkítése a mezőgazdaságban lehetetlen | 143 |
| A fokozatfolyamatok időbeli egymásután valóságának térbeli egymásmellettiséggé való változása a kézművességben; a mezőgazdaságban lehetetlen | 144 |
| Következésképpen a munkásnak munkástársa útján való belső ellenőrzése hiányzik | 145 |
| Az általános szerszámok részszerszámmű különülése, jelentőségteljes a gépezet felé való haladásban | 147 |
| A mezőgazdasági gépezet üzemtechnikai szempontból | |
| A gép, mint az ipari átalakulás kiindulópontja | 153 |
| A gép fogalmi meghatározása | 153 |
| A szervezett géptömeg | 155 |
| A közlőműszerkezet nehézkessége gőzerőközéppont alkalmazásánál | 156 |
| Villamoserő középpont | 157 |
| Az ipari és mezőgazdasági termelőhely ellentétessége | 159 |
| A középponti motor hiánya a szántógazdaságban | 162 |
| A mezőgazdasági gépezet szétszórt és csak időlegesen működő egyesgépből áll | 162 |
| Az iparban a helyben álló nagymotor, a mezőgazdasában a helyváltoztató kismotor az irányadó | 163 |
| A gőzcséplőgép | 165 |
| Története | 165 |
| Alkalmazásának gyarapodása Németországban 1882-1895-ig | 166 |
| Előnyei: költségmegtakarítás, tisztább cséplés, gyorsabb munka | 166 |
| Hátránya a nagybirtokra nézve: a letelepedett napszámosság mozgósítása | 167 |
| Közös használat | 159 |
| A gőzeke | 170 |
| Alkalmazása a nagyszántógazdaság privilégiuma | 170 |
| Különböző rendszerek | 171 |
| A nagyobb erőszolgáltatás előnye | 172 |
| A mélyművelés nem kizárólagos sajátsága a gőzekének és csupán korlátolt mértékben alkalmazható | 172 |
| A gőzeke nem egyetemes eke | 174 |
| A gőzművelés és az igásművelés költsége | 176 |
| A gőzeke jobb munkát szolgáltat-e, illetőleg emeli-e a nyershozamot? | 178 |
| Általános használata a jövőben sem várható | 181 |
| Az amerikai gőzekerendszer | 182 |
| A villamosság a mezőgazdaság szolgálatában | 187 |
| A villamos energia sokal jobban illeszkedik a mezőgazdaság szükségleteihez, mint a gőzerő | 187 |
| Távolba vezethető, fölhalmozható, helyben és időben osztható | 187 |
| Egy nagy középponti erőtelep kihasználásának lehetősége sok kisüzem által | 188 |
| Egy "villamos udvar" és a "villamos falu" | 189 |
| A villamos erő kölséges volta | 193 |
| A villamos eke | 196 |
| Története | 196 |
| A villamos eke a gőzekével ellentétben nem önmozgó | 196 |
| Ujabb rendszerek | 197 |
| A villamos eke kényes volta és veszedelmessége | 198 |
| A villamos eke és a gőzeke | 199 |
| A jövedelmezőség kérdése villamoságra berendezett gazdaságok alapján | 200 |
| Petróleum és szeszmotorekék | 204 |
| A mechanikai motor a mezőgazdasági szállításügyben | 205 |
| A helyi teherszállítást a gőzerő még a városokban is érintetlenül hagyta | 205 |
| A teherszállítás mechanizálásának nehézségei a vidéken. Mezőgazdasági vasut-sinpár | 207 |
| A sinpár nélkül való mechanikai motor problémája a mezőgazdaságra nézve még megoldatlan | 208 |
| Az állati motor | 211 |
| Elvi összhang a szerves motor és a mezőgazdasági termelőmunka között | 211 |
| Az állati mozgásmechanizmus célszerüsége | 212 |
| "A lónak megvan a maga feje" | 213 |
| Sokoldalu használhatósága | 213 |
| A lónak, ökörnek, tehénnek különleges előnyei | 214 |
| Összefoglalás | 217 |
| A mezőgazdasági szerszámgépezet lényege | 219 |
| A mezőgazdasági szerszámgépezet csaknem kivétel nélkül kézi és állati hajtásra berendezett kisgépezet | 219 |
| A sajátos hozzáidomulás irányzatának szemléltetése az eke fejlődéstörténetében | 220 |
| Egyetemes eszközök szerkesztése | 224 |
| Vizszintes és merőleges szerszámkombinációk | 226 |
| Az iparban merőlegesen specializált részmunkagép a rendszer; a mezőgazdaságban elszigetelten működő kombinációs gép | 228 |
| Egyes szerszámgépek jövedelmezősége | 229 |
| A mezőgazdasági gépezet jövedelezőségének kedvezőtlen föltételei | 229 |
| Gépek beszerzésére a munkákshiány ösztökéi | 232 |
| Sorvetőgép | 233 |
| Szóravetőgép és fészekrakógép | 236 |
| Trágyaszórógép | 236 |
| A burgonyaültető és burgonyalyukgatógép | 238 |
| A kapálógép | 239 |
| Fü- és gabonaaratógép. Önkötők | 241 |
| Szénaforgatógép | 242 |
| Lógereblyék | 242 |
| Széna-, szalmarakodók és szénasajtolók | 243 |
| Burgonyaaratógép | 243 |
| Répakiemelőgép | 244 |
| Gabonatisztitógép. Triör | 244 |
| Takarmánykészítőgép | 245 |
| Fejőgép | 246 |
| Összefoglalás | 246 |
| A gépezet hatása a mezőgazdasági munkásviszonyokra | |
| A munkaerők "fölössé tétele" | 253 |
| A mezőgazdasági gépezet kevés emberi munkaerőt takarít meg | 253 |
| A termelés fokozódó belterjessége a testi munka gyarapodására vezet | 255 |
| Nincs tartaléksereg. Munkáshiány van | 256 |
| Tanács a külterjes művelésmódhoz való visszatérésre | 259 |
| A tanulatlan munkás | 263 |
| A tanult munkásnak tanulatlannal való pótlása | 263 |
| Az iparban a gépmunkást testi és lelki elsatnyulás fenyegeti | 263 |
| A mezőgazdasági gép mellett töltött átmenti munka fejleszti az értelmet | 264 |
| Pótbér a gépmunkáért | 265 |
| A női munka | 267 |
| Az iparban a gépezet gyararpitja a női munkát | 267 |
| A mezőgazdaságban csökken a női munka | 268 |
| A kisüzem keretében kárpótlást talál az állattartás belterjes fejlődésével | 269 |
| A gyermekmunka | 271 |
| A gyermekmunka erős kiterjedése a mezőgazdaságban nem a gép alkalmazásának kisérő jelensége | 271 |
| A gyermekmunka alkalmazása a munkáshiány következménye | 272 |
| A bérmunkás gyermekek fizikai és erkölcsi károsítása | 272 |
| A szociális neveléseszmény produktív gyermekmunkát követel | 274 |
| Bernstein és Kautsky a gyermekbérmunka védőidőszakának leszállitáa ellen | 280 |
| Az ipari és mezőgazdasági kisüzem ellentétes helyzete a gyermekeknek az üzemben való együttmunkálkodása szempontjából | 281 |
| Az iskolallenesség nem a kisparasztvidékeken, hanem a nagyüzem uradalmaiban otthonos | 283 |
| Jobb iskolai képzés és a mechnaikai munka | 286 |
| A vidéki asszonyok előnye a városival szemben a nevelő gyermekmunka szempontjából | 286 |
| Az életnek való nevelés útja és célja | 287 |
| A népiskola és gyermekvédelem gyarapitása tekintet nélkül a nagyüzemekre | 290 |
| A munkanap | 292 |
| A gép az ipari munkássággal való harcában | 292 |
| A munkaidő meghosszabítására törő irányzat | 293 |
| Fokozott munkaintenzitásra törő irányzat | 295 |
| A munkáság ellentállása és osztályharca | 296 |
| Az iparilag legfejlettebb országok mezőgazdasági munkásságát érintette legkevésbé az oszályharc | 297 |
| A mezőgazdasági gépezet nem irányul sem a föltétlen, sem a viszonylagos többmunkára | 299 |
| Kautsky mezőgazdasági "nyolcórás munkanapja" | 301 |
| A munkaidőszabályozás szocialista eszménye nem egyértelmű a sablonizálással | 306 |
| A téli nyugalom | 307 |
| Munkáscsere az ipar és mezőgazdaság között | 307 |
| A munkabér | 310 |
| A német mezőgazdasági munkásság hátramaradásánka oka a bérfölemelésért való harcban | 310 |
| A járadék süllyedése és a mezőgazdazdasági munkabér emelkedése | 310 |
| A mezőgazdasági bérformák különfélesége | 312 |
| Cselédek és szolgálók | 312 |
| Részesek (Insten) | 313 |
| Zsellérek (Heuerlinge) | 313 |
| Öngazdálkodó napszámosok | 314 |
| A százalékos részbérek átváltoztatása megszabott illetménnyé és a természetben való béré pénzébérré | 314 |
| A vándormunkás mozgalom | 315 |
| Az osztályharc és a mezőgazdasági munkásság | 320 |
| A mezőgazdasági munkás mai helyzete | 320 |
| Nyomorusága tartja felszinen a nagymezőgazdaságot | 322 |
| Az osztályharc szükségessége | 323 |
| Minő agitatorikus szempontok legyen irányadók | 323 |
| A mezőgazdasági termelőszövetkezetek eszménye a propaganda szempontjából hatástalan | 326 |
| A mezőgazdasági munkásság törekvése saját gazdaságra | 328 |
| A talaj javítása | |
| A természetes talajjóság | 331 |
| A talaj mint önműködő termelőeszköz és mint nyersanyagforrás | 331 |
| A természetes talajjóság jelentősége a kis- és nagygazdálkodó között folyó verseny szempontjából | 332 |
| A talaj megatartása a levegő, víz, világosság és meleggel szemben | 335 |
| A talajlégviszonyok | 335 |
| A talajhőség jelentősége. A csirázóhőség | 336 |
| A hőmérsékleti viszonyok befolyásolása | 338 |
| Egyes kulturnövények hőigényének különbözősége | 339 |
| A víz hatása a talajra | 340 |
| A vízbefogadókpesség. Vízátszűrődés. Vízemelőképesség. Elpárolgás | 342 |
| A talajművelés haladása | 345 |
| A talajművelés célja és eszközei | 345 |
| A belterjes szántóművelés jellegzetes példái | 347 |
| A kapásművelés | 350 |
| Az ugar | 350 |
| A mélyművelés előnyei és előföltételei | 351 |
| Az okszerű talajművleés összföladatainak bonyolultsága | 353 |
| A talajjavitások | 356 |
| Uj mezőgazdasági talajnak nyerése | 356 |
| Lápgátművelés | 357 |
| Öntözés | 358 |
| Vizmentesités | 360 |
| Tagositás | 361 |
| II. kötet | |
| Haladás a növénytáplálás terén (trágyázás) | |
| A talajművelés és a táplálóanyag helybeszállitásának viszonya | 5 |
| Minden talajmüvelés kizsákmányoló jellegű | 5 |
| Az okszerű művelésnek kriteriuma a földnek és növénynek helyes szubtenciális viszonya | 6 |
| Liebig Justus | 7 |
| Az okszerü trágyázás lényege és eszközei | 9 |
| Közvetlen és közvetett trágyázás | 9 |
| A föld fölszivóképessége | 9 |
| A növénytápláló anyagok | 10 |
| A minimum törvénye | 11 |
| A bőséges trágyázás | 12 |
| A mész- és mészmárgatrágyázás | 13 |
| A "mesterséges" trágyázás | 15 |
| A legfontosabb ásványi trágyaszerek | 15 |
| A foszforsavtrágyázás | 15 |
| A kálitrágyázás | 19 |
| Hozamfokozás | 19 |
| Talajjavitás és rosszabbitás kainittel | 20 |
| A nitrogén, mit a fejlődésfolyamat szabályozója | 21 |
| Nitrogénfogyasztó és nitorgénszaporító | 22 |
| Talajjavítás vagy rosszabbitás kilisalétrommal | 23 |
| Az egyoldalú trágyázás káros hatása; okszerü trágya együttes adta maximálaratás | 24 |
| A kisöngazdkálkodó előnye a trágyázásnák | 27 |
| A zöldtrágyázás | 29 |
| Története | 29 |
| Talajoltás | 30 |
| A zöldtrágyázás különböző módszerei | 31 |
| Eredménye könnyü talajon | 31 |
| Tapasztalatok és nehézségek nehéz talajon | 32 |
| Az istállóganajtrágyázás | 35 |
| Története | 35 |
| Az istállótrágya okszerű kezelése és konzerválása | 37 |
| Az istállótrágya különleges hatásai: nitrogénszaporitás, szénsavforrás, kedvező hatás a föld mechanikai, fizikai állapotára | 38 |
| A talajművelés, ásványi trágyázás és televénytrágyázás összefüggése | 40 |
| Másfajta televényforrások | 43 |
| A nemzeti talajerő eltékozlása | 45 |
| A növényi és állati élet föltételeinek örökös körfogása | 45 |
| A talajerő természetes megujulásának akadályozása emberi közremüködéssel | 46 |
| Liebig a rablógazdaságról (Északamerika) | 48 |
| Okszerü pótlógazdaság Kinában | 50 |
| Táplálóanyagtékozlás az európai városokban | 52 |
| A talajerő rendszeres megtartása és fokozása a nemzeti és nemzetközi gazdaságnak föladata | 54 |
| Az üzemformák a talajerő föntartásához való viszonyukban | 56 |
| A kisüzem talajstatikai előnye | 56 |
| A törpeparaszt melléküzemek mezőgazdasági szempontból | 58 |
| A házikertek mezőgazdasági és néphigiéniai jelentősége | 59 |
| Bebel a nyagyvárosok föloszlásáról és a kertgazdálkodás általánositásáról | 60 |
| Az állatgazdag kisparasztüzem statikai viszonyai | 66 |
| A japán kisgazdaság | 67 |
| Az állatszegény nagyüzem talajrabló jellege | 68 |
| A bérletüzem, mint talajpusztitó | 69 |
| A kultúrnövények élettani hozamképességének emelése és megóvásuk az ellenséges szervezetektől | |
| Új kultúrnövények meghonosítása | 75 |
| A fiziológiai képességek jelentősége a termelés eredménye | 75 |
| A germán földmivelés növényállományának gyarapítása a rómaiak által | 76 |
| A középkori fejlődés: Klastromkertek és frank királyi székhelyek. Rajnavidék. Erfurt | 77 |
| Új növényezetek: dohány, burgonya, lóhere, repce, cukorrépa | 79 |
| A ma művelt növényfajok összefoglalása | 81 |
| A válfajok képzése | 83 |
| Meghatározott természeti viszonyokhoz és használati célokhoz való alkalmazkodás fajkiválasztás, keresztezés és spontán variáció utján | 86 |
| A válfajképzés eredményei a búzánál | 86 |
| Rozs | 87 |
| Árpa | 88 |
| Zab | 90 |
| Tatárka, köles, szemes tengeri | 91 |
| Hüvelyes vetemények | 91 |
| Burgonya | 92 |
| Cukorrépa | 94 |
| Takarmányrépa | 95 |
| Takarmánynövények | 96 |
| Kereskedelmi növények | 96 |
| A kert, mint a sokoldaluvá vált és megfinomult mezőgazdaság bölcseje | 96 |
| Válfajgazdaság a zöldség, gyümölcs- és virágművelésben | 97 |
| Vetőmagjavitás | 99 |
| A legjobb képességü egyedek kiválasztása | 99 |
| Karós anyagok kiküszöbölése | 99 |
| Vetőmagváltoztatás | 100 |
| Javított vetőmag előállítása a saját üzemben | 100 |
| A gyomirtás | 102 |
| A fiziológiai finomodás fokozott gondozást követel meg | 102 |
| A gyomkárosító nagysága | 103 |
| A gyomirtás rendszerei és eszközei | 104 |
| Védekezés élősdi bakteriumok és gombák ellen | 106 |
| A növényfiziológiai kutatás fölvilágsitásai | 106 |
| A legveszedelmesebb növénybetegségek áttekintése | 106 |
| Általános és különös megelőző- és gyógyító-eszközök | 107 |
| Az állati kártevők irtása | 109 |
| Tudományos haladás | 109 |
| A legveszedelmesebb kártevők sorozata | 109 |
| Általános és különös megelőző- és irtómunkálat | 110 |
| Az állattenyésztés haladása | |
| Az okszerű takarmányozás | 115 |
| A modern takarmányozás tudományos megokolása | 115 |
| Takarmányszer-tabellák és takarmányozó-normák a táplálás okszerü meghatározására | 117 |
| A különös viszonyokhoz és haszoncélokhoz való hasonlás | 119 |
| Az állattenyésztés | 122 |
| A fiziológiai képesség jelentősége a takarmányértékesítésnél | 122 |
| Magastenyészet tisztatenyészet és keresztezés utján | 124 |
| A marhatenyésztés haladása | 125 |
| Tenyésztő intzémények és szervezetek | 127 |
| A nagyban való szervezés tervezetének egy példája | 129 |
| Sertéstenyésztés | 132 |
| Lótenyésztés | 133 |
| Juhtenyésztés | 135 |
| Kecsketenyésztés | 136 |
| Szárnyastenyésztés | 136 |
| Az állatgondozás és a védelem | 138 |
| Az állatgondozás föladatai | 138 |
| Gyógyítás és megelőzés | 140 |
| Egészséges istállóztatás | 141 |
| A parasztüzem szolgáltatóképességének igazolása a nemesített állattartás terén | 142 |
| A tiszta mezőgazdasági üzem kifejlődése az egyéni gazdasági elv uralmának korszkában | |
| Az oikosgazdaságtól a XIX. évszázad végi parasztgazdaság | 147 |
| Az oikosgazdaság | 147 |
| Nem mezőgazdasági fogalkozások létesitése: világi és egyházi urikaszt, iparosok és kereskedők | 149 |
| A viéd állapota a 19. század első harmadában | 150 |
| A társadalmi munkamegosztás fejlesztése és a parasztságnak az ipari fejlődés hatásaképpen történt emelkedése | 151 |
| A külföldi verseny támasztotta ellenhatás | 153 |
| A saját használatára szolgáló háziipar maradványai | 155 |
| A paraszt házisütés | 155 |
| Házimészárosság | 156 |
| Házi javítómunkák | 158 |
| A "vidéki háziipar" mint a kisparasztüzem "normális kiegészitése" | 160 |
| Marx nézete a "vidéki háziiparról" | 160 |
| A "vidéki háziipar" fogalmában összefoglalt három eltérő jelenségek szükségszerü megkülönböztetése | 160 |
| A tisztán paraszti kisüzem és a mellékfoglalkozással kapcsolatos törpeüzem | 161 |
| A tisztán paraszti kisüzemhez szükséges minimális területnek folytonos kisebbedése | 162 |
| Hecht Móric ezt a megállapitást három bádeni falu példájával igazolja | 163 |
| A nem mezőgazdasági vidéki háziipar a kapitalisztikus vállalkozás hatása alatt | 166 |
| Ennek a vidéki háziiparnak a kisparaszttal való összevetése | 168 |
| A mezőgazdasági feldolgozó iparnak elválása a kapitalista verseny kényszere alatt | 169 |
| A piac számára termelő mezőgazdasági feldolgozóiparnak üzemi önállósulása | 169 |
| A nagymezőgazdák kisérlete, hogy a fölburálásnak ezt a kapitalisztikus folyamatát mesterségesen akadályozzák | 170 |
| A mezőgazdasági szeszfőzők "fönntartása" szesztörvényekkel és kartellirozással nemzetgazdaságilag nem igazolható és mezőgazdaságilag enm szükséges | 171 |
| Keményítősziruptermelés | 177 |
| A mezőgazdasági cukorgyár nem alkalmas a gazdaságba beágyazott melléküzemképpen | 177 |
| A "mezőgazdasági nagyipar klasszikus példája" a statisztika és a kis répaterelő-paraszt "jobbágyvoltának" megvilágításában | 175 |
| Az "ipar és mezőgazdaság ujraegyesülése" a "dialektikai folyamat" dicsőséges alkotása | 185 |
| A társadalmi munkamegosztás haladása a különvált tisztán mezőgazdasági üzemhez vezet | 186 |
| A tisztuló és szervezkedő folyamat a szövetkezeti gazdasági elv hatása alatt | |
| A mezőgazdasági feldolgozóágnak üzemi elválása szövetkezetek alakulása utján | 189 |
| A szövetkezeti gazdasági elv megnyilvánulása a mezőgazdasági termelők szövetkezetének formájában | 189 |
| A tejföldolgázás fejlődése | 190 |
| Dánia mezőgazdasági magastenyészete és a szövetkezeti tejgazdaság | 191 |
| A szövetkezeti tejgazdaság térhódítása Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Szibériában, Irországban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban és Svájcban | 202 |
| A tejgazdasági szövetkezetek Németországban | 205 |
| Kautsky állítása, hogy a tejgazdasági szövetkezetek a parasztságnak fizikai és gazdasági romlására vezetnek | 206 |
| A mezőgazdasági szövetkezeti vágóhidak Dániában | 214 |
| Az árunak a városi piacon való kinálgatása nagy megterhelése a parasztoknak | 215 |
| A tojásértekesítő szövetkezetek Dániában és Írországban | 216 |
| Németországnak e téren való hátramaradottsága | 217 |
| Állatértekesitő szövetkezetek | 218 |
| A szövetkezeti gabonaraktár mozgalom | 219 |
| A mezőgazdasági árringképződés veszedelmei és ellenszerük | 221 |
| Az áruértékesités céljaira irányuló összeköttetésnek fejlesztésére a parasztszövetkezetek és a fogyasztó szövetkezetek között | 222 |
| Nemzeti és nemzetközi csereforgalom a szövetkezeti kötelékek között | 228 |
| A vitás határ a mezőgazdasági és fogyasztószövetkezeti földolgozó szövetkezetek között | 230 |
| Fogyasztószövetkezeti vagy termelők szövetkezetebeli tejgazdaságok, sütőmühelyek és malmok, husvágók, konzervgyárak, pinceszövetkezetek stb. | 230 |
| A fogyasztószövetkezetek kisérlete, hogy behatoljanak a tuljadonképenvaló mezőgazdasági termelőszférába. Rossz tapasztalotok Angolországban | 236 |
| A kisparaszt és kistenyésztő szövetkezetek fényes eredményei Írországban | 238 |
| A cardiffi határozat | 239 |
| A fogyasztószövetkezeti kooperativfarmok sikertelen voltának belső okai | 241 |
| A bevásárlás szövetkezeti szervezése | 243 |
| A vidéki uzsorást a szövetkezeti pénz és hitelszerzés kipusztitotta | 243 |
| A Raiffeisen-pénztárak | 244 |
| Az "Allgemeiner Verband der deutschen landwirtschaftlichen Genossenschaften" takarék és kölcsönpénztárai | 245 |
| A kölcsönpénztárak nem tisztán pénzintézetek; egyéb föladataik | 247 |
| Bevásárlószövekezetek és közpponti bevásárlókötelékek | 249 |
| Gépszövetkezetek | 250 |
| Összefoglalás | 251 |
| A parasztság bevonulása az általános fogyasztószövetkezeti szervezetbe | 253 |
| A dán parasztok általános fogyasztásszövetkezetei | 253 |
| Munkások és parasztok fogyasztószövetkezeti egyesületi Svájcban | 255 |
| A Gschwind-féle munkás-parasztszövetkezet Bazel kantonban | 256 |
| A helyi szövetkezetek, mint a szövetkezeti szervezet rendszerének sejtjei | 258 |
| A mezőgazdasági termelés fejlődésének általános elvei | |
| Az áltanános jólét szocialista eszménye és a népesedésnek Malthus-féle törvénye | 263 |
| A teménytömeg szaporítása és a produktivitásnak az általános jólét fokáig való emelése erősen csökkentetett munkaidő mellett lehetséges-e? | 263 |
| Malthus tana a népszaporodás és táplálóanyagtermelés között előálló természettörvényszerű aránytalanságról | 265 |
| A csökkenő földhozam törvénye. Története | 268 |
| Turgot fejtegetései a hozamnövekedésről emelkedő költségeknél | 268 |
| A földhozamtörvények egyetes történeti fejlődéstörvénnyé való kiterjesztése Malthus által | 272 |
| W. Senior és John Stuart Mill | 273 |
| Marx Károly Liebig ellen | 276 |
| A hozamváltozás változatlan üzemmódnál | 279 |
| A minimumnak tágabb értelemben vett törvénye | 279 |
| Emelkedés a termelés lépcsőzetén a legmagasabb hozam tetőfokáig | 281 |
| A produktivitás görbéje | 282 |
| Normálison alul és normálison fölüli intenzitás | 288 |
| A terményárak és termelőköltségek változásának hatásai a produktivitásra | 289 |
| A produktivitás tetőontjának emelése munkacsökkenés utján | 293 |
| A természeti produktivitás emelése munkamegtakaritó gépezet utján | 293 |
| A mezőgazdasági gépezet terménytömeg szaporitására képtlen | 296 |
| A produktivitás tetőpontjának emelése terményszaporitás utján | 300 |
| Mennyiben hatnak az egyes, a belső és külső javitások a produktivitás fokozásra | 300 |
| A terményszaportás és terményfokozás összeredménye a XIX. században | 303 |
| Mi az oka, hogy a mezőgazdasági produktivitáfokozás mögötte marad az iparinak | 305 |
| A hozamváltakozás a magasabb munkabefogadóképességü kulturákra való áttérés esetében | 307 |
| A kulturnövények különböző munkabefogadóképessége egyesitő gondozásuk igényei szerint | 307 |
| Bizonyos földterület munkabefogadóképességének fokozássa - különböző növénykulturáknak egy tenyésztartamra való egyesitése és állati életfolyamatnak a növényivel való kombinációja után | 310 |
| A befektetés nagyobb fokozása munkabefogadóképességü kulturákra való áttérés esetében | 311 |
| Minő ez esetben a produktivitásmozgalom? | 312 |
| Ellentét a gépszerüsités és intenzitás között | 314 |
| Intenzitásfok és üzemterjedelem | 316 |
| Az intenzitásfokozás és üzemkisebbedsé kölcsönhatása | 316 |
| Intenzitásfokozás-területkisebbedés | 316 |
| Területkisebbedés Északamerikában, mint az intenzitásfokozás következménye | 318 |
| A szerves termelés világgazdasági alakulata | 324 |
| A magasabb munkabefogadókpességü kulturák a piachoz közelfekvő területeket foglalják el | 324 |
| Előföltétel tömegtáplálószereknek kellő mennyiségben való termelésére | 325 |
| A kenyértermény fokozódó szükségletét a hazai termelés nem tudja ellátni világgazdasági produktivitásának csökkentése nélkül | 327 |
| Következménye a müveléterületek kiterjesztése. Északamerika. Argentinia | 329 |
| A német hustermlés mögötte marad a szükségletnek | 333 |
| A hazai termelés fokozása egészen a fiziologiai szükséglet fedezéséig a produktivitás csökkenése nélkül csak takarmánybehozatallal lehetséges | 335 |
| A kisüzemek a fejlődének ezen a területén megelőzték a nagyokat | 337 |
| A mezőgazdasági világtermelésnek a különleges munkabefogadóképesség elve szerint való csoportosulása | 339 |
| Csoportosulás az adott természeti föltételekhez való alkalmazkodás elve szerint | 343 |
| Nemzeti gazdasági különérdek támasztotta akadályok | 345 |
| A tengerentuli verseny hatásának ellentétes volta az angol nagygazdaságra és a dán kisgazdaságra | 345 |
| A német nagygazdák érdekében folyó védőtörvényhozás a német kisparasztgazdák egészséges fejlődését akadályozza | 347 |
| A kisparasztokat állami támogatással kell segíteni, hogy üzemeiket a megváltozott világgazdasági viszonyokhoz szabhassák | 348 |
| Zárófejtegetés | 350 |
Folytatás Microsoft-tal