| Bevezetés | |
| A szocialista elmélet és mozgalom egyetemes jellege | 3 |
| A kisparasztság a Nemzetközi Munkás Szövetség foruma előtt | 5 |
| A földtulajdon kérdése a lausannei kongresszuson | 5 |
| A brüsszeli kongresszus határozata | 5 |
| Eccarius J. György | 6 |
| A bazeli kongresszus határozata | 8 |
| A genfi szekció manifesztuma | 8 |
| Az akcióprogramm | 11 |
| A manifesztum hatása | 12 |
| A parasztkérdés és a német szociáldemokrácia 1870-től 1893-ig | 13 |
| Liebknecht Vilmos "Zu Grund und Bodenfrage" cimü irata, mint a mezőgazdasági agitáció kátéja | 13 |
| Bebel Ágostonnak a stuttgarti kongresszuson tartott referátuma | 16 |
| A gothai programm | 17 |
| Marx Károly | 17 |
| A mezőgazdasági válság halálra ítéli-e a kisüzemet? | 20 |
| Az erfurti programm | 21 |
| A kölni pártgyülés fölveti az agrárkérdést | 22 |
| Az 1894-95-i agrárprogramm mozgalom | 23 |
| A frankfurti párgyülés | 23 |
| Kell-e parasztvédelem? | 24 |
| Engels Frigyes állápontja | 26 |
| Kautsky Károly szerint a parasztvédelem utopia | 27 |
| Az agrárbizottság | 29 |
| Az összbizottság programmjavaslata és sorsa | 30 |
| Az agrárpolitikai gyakorlat és elmélet Boroszló után | 32 |
| A boroszlói határozatnak nem volt semmi gyakorlati jelentősége | 33 |
| A bajor, badani, hesszeni és würtenbergi országgyűlési frakció mezőgazdasági politikája | 33 |
| A kisüzem, a törpeüzem, a középüzem, a nagyüzem, az óriásüzem | 34 |
| Kautsky "Agrarfrage"-ja | 37 |
| Bernstein Eduárd "Voraussetzungen des Socialismus"-a | 39 |
| Hertz Firgyes "Die agrarischen Fragen im Verhältnsi zum Socialismus" cimü irata | 39 |
| A kisüzem a fejlődés áramában | 41 |
| A kisüzem és nagyüzem versenyképességének kérdésére nem lehet minden viszonyra alkalmas választ adni | 41 |
| Hol múlja fölül a kisüzem a nagyüzemet | 41 |
| Polgári agrárökonomok álláspontja. Sering. Conrád | 42 |
| Az ipari és mezőgazdasági munkásság egyesülését gátló akadályokat meg kell semmisíteni | 43 |
| A termelőszövetkezet, a termelők szövetkezete, a fogyasztószövetkezet | 44 |
| A mezőgazdasági és ipari termelőfolyamat lényeges különbsége és néhány fontos következtetés | |
| A munkaeszköz jelentősége a Marxista fejlődéstanban | 49 |
| A "materialista történeti fölfogás" alapgondolatai | 49 |
| A kisüzem természetszerü pusztulásásnak tana | 51 |
| A mezőgazdasági termelőfolyamat sajátos lényege | 53 |
| Az analogia-álláspont | 53 |
| A munkaeszköz és munkatárgy marxista meghatározása a mezőgazdaságban nem állhat meg | 54 |
| Az ipari termékképző folyamat mechanikai, a mezőgazdasági szerves folyamat | 56 |
| A mechanikai és szerves termelés között lévő néhány eltérés | 58 |
| A szerves termelésben hiányzik a munkafolyamat folytonossága | 58 |
| A munkanem folytonos változása | 58 |
| A lokomotorikus jelleg | 59 |
| A termelőfolyamat üteme változhatatlan | 60 |
| A munkahely nagy kiterjedése | 61 |
| A termelő egyéni fogyasztása egybefonódik a termelőfolyamattal | 61 |
| A terménymennyiség adott üzemnagyságnál csak lassan és viszonylagosan szük korlátok között növelhető | 62 |
| Az egyszerű kooperáció | |
| A kooperáció hatása az egyéni munkateljesítésre | 67 |
| A kooperáció növeli a termelő erőt | 67 |
| Tömegerő létesítése | 68 |
| Az életszellem ösztökélése | 68 |
| Az együttmunkálkodás káros hatása | 70 |
| A munkánál való személyes érdekeltség jelentősége | 70 |
| Az akkordmunka minősége | 71 |
| A mezőgazdasági termelés ellenőrzésének nehézségei; a fölügyelet költséges volta | 74 |
| Az igazgatás munkája és költsége | 74 |
| A mezőgazdasági üzem nyilt jellege; kölcsönös ösztökélés | 75 |
| A munkaerő kérdése a termelőfolyamat kritikus időszakában | 77 |
| A kooperáció, mint állítólagos segitség kritikus mozzanatokban | 77 |
| Az aratómunka gyors ellátása parasztközségekben | 79 |
| A munkamegosztásosan tagozott munkáscsoport | 80 |
| A tárgyi termélőtényezők megtakarítása koopercáció utján. Általános szempontok | 83 |
| Marxnak e kérdést illető általános tételei | 83 |
| A termelőeszközök elpocsékolása | 84 |
| Földterület megtakarítás és tanyától való nagyobb távolság káros oldala | 86 |
| A földnek közvetett és közvetlen részesedése a termelésben. | 86 |
| Útterület-megtakarítás. A kisüzem nem egyértelmű parcellaüzemmel | 88 |
| Tagositás | 89 |
| A szántóföld kicsiny volta és rossz uthálózat folytán jelentkező idő- és munkaveszteség | 90 |
| A gazdasági udvartól való távolsággal növekvő termelőköltség | 90 |
| A távoleső területek külterjes művelése | 91 |
| Területcsökkentés járadékbirtokok létesítése utján | 93 |
| Épületek és épitésköltség megtakarítása | 95 |
| A mezőgazdaságban a földszintes épitkezés a tulnyomó | 95 |
| A nagyistálló a járvány veszedelmét fokozza | 96 |
| Az építésnél segédkező kisparaszt olcsóbban épit | 96 |
| A fönntartás költsége a kisüzemnél csekélyebb | 96 |
| A nagybirtokbeli munkás olcsóbb lakásának és ellátásának "előnye" | 97 |
| Megtakarítás a mozgó fölszerelésen | 99 |
| Az eszközök jobb kihasználása a nagyüzemben | 99 |
| Az eszközök nagyobb gondozása a kisüzemben | 101 |
| Az élő fölszerelés hasonló szabályai | 104 |
| A nagyüzem kereskedelmi előnyeihez szövetkezés útján hozzájuthat a kisüzem | 104 |
| Összefoglalás | 105 |
| A munkamegosztás | |
| Általános rész | 109 |
| A mezőgazdaságnak a munkamegosztás szempontjából való különleges helyzetére a marxizmus nincsen tekintettel | 109 |
| Smith Adámnak nézete a mezőgazdasági fejlett munkamegosztás lehetetlenségéről | 109 |
| A társadalmi, specializáló és technikai munkamegosztás fogalmaknak meghatározása | 110 |
| A specializáló munkamegosztás a növénytermelésnél | 113 |
| Az egyes termelőágak bonyolulttá válása további specializálásra ösztökél | 113 |
| A mezőgazdasági specializálás természetes korlátai | 115 |
| A földművelésnek egyszerűsített példái | 115 |
| Keletamerika egyetlen magfélét termelő farmjai | 116 |
| A vegyes üzem természetes előnyei; vetésforgás | 117 |
| A fölmívelés renszerei: vad mezőfüves gazdaság | 120 |
| Régi alpesi gazdaság | 120 |
| Régi legelő vagy sarjuerdő gazdaság | 120 |
| Régi vagy tiszta hármasforsásos gazdaság | 121 |
| Javított hármasforgásos gazdaság | 121 |
| Javított alpesi, illetőleg legelőgazdaság | 121 |
| Tiszta vetésforgásos gazdaság | 121 |
| Szabad gazdaság | 123 |
| Az összhozam biztosítása | 124 |
| A specializáció munkamegosztás az állattartásban | 126 |
| Az állattartás egyszerűsítése a haszonyirányzat különlegesítése útján; nem egy állatfajtára való korlátozás | 126 |
| A földmívelés és állattartás teljes szétválasztásának általános megvalósítása lehetetlen | 128 |
| Gyökeres különlegesítés helyett okszerű kombinációi | 130 |
| Az ipartechnikai munkamegosztásának megkönnyítése specializálás utján | 131 |
| A technikai munkamegosztás a munkás személyes teljesítőképességére való hatásában | 132 |
| A kézművesüzem lényege | 132 |
| A részmunkás személyes ügyességének fokozása | 132 |
| A mezőgazdaságban lehetetlen a hivatásos specializáló munka | 133 |
| Az állattartásban is csupán kis mértékben fejlődhetik ki a specializáló munka | 134 |
| A részmunkálkodás hátrányai: szellemi korlátoltság és fizikai elsatnyulás | 136 |
| A testi és szellemi munka egyesülése a parasztságban | 138 |
| A tudományosan képzett igazgatás előnye a fajtenyésztésnél | 139 |
| A parasztcsalád körében jelentkező természetes munkamegosztás | 142 |
| A technikai munkamegosztás a munkamódszerre és szerszámfejlődére való hatásában | 143 |
| A munkaterületnek a munkamegosztás utján való szűkítése a mezőgazdaságban lehetetlen | 143 |
| A fokozatfolyamatok időbeli egymásután valóságának térbeli egymásmellettiséggé való változása a kézművességben; a mezőgazdaságban lehetetlen | 144 |
| Következésképpen a munkásnak munkástársa útján való belső ellenőrzése hiányzik | 145 |
| Az általános szerszámok részszerszámmű különülése, jelentőségteljes a gépezet felé való haladásban | 147 |
| A mezőgazdasági gépezet üzemtechnikai szempontból | |
| A gép, mint az ipari átalakulás kiindulópontja | 153 |
| A gép fogalmi meghatározása | 153 |
| A szervezett géptömeg | 155 |
| A közlőműszerkezet nehézkessége gőzerőközéppont alkalmazásánál | 156 |
| Villamoserő középpont | 157 |
| Az ipari és mezőgazdasági termelőhely ellentétessége | 159 |
| A középponti motor hiánya a szántógazdaságban | 162 |
| A mezőgazdasági gépezet szétszórt és csak időlegesen működő egyesgépből áll | 162 |
| Az iparban a helyben álló nagymotor, a mezőgazdasában a helyváltoztató kismotor az irányadó | 163 |
| A gőzcséplőgép | 165 |
| Története | 165 |
| Alkalmazásának gyarapodása Németországban 1882-1895-ig | 166 |
| Előnyei: költségmegtakarítás, tisztább cséplés, gyorsabb munka | 166 |
| Hátránya a nagybirtokra nézve: a letelepedett napszámosság mozgósítása | 167 |
| Közös használat | 159 |
| A gőzeke | 170 |
| Alkalmazása a nagyszántógazdaság privilégiuma | 170 |
| Különböző rendszerek | 171 |
| A nagyobb erőszolgáltatás előnye | 172 |
| A mélyművelés nem kizárólagos sajátsága a gőzekének és csupán korlátolt mértékben alkalmazható | 172 |
| A gőzeke nem egyetemes eke | 174 |
| A gőzművelés és az igásművelés költsége | 176 |
| A gőzeke jobb munkát szolgáltat-e, illetőleg emeli-e a nyershozamot? | 178 |
| Általános használata a jövőben sem várható | 181 |
| Az amerikai gőzekerendszer | 182 |
| A villamosság a mezőgazdaság szolgálatában | 187 |
| A villamos energia sokal jobban illeszkedik a mezőgazdaság szükségleteihez, mint a gőzerő | 187 |
| Távolba vezethető, fölhalmozható, helyben és időben osztható | 187 |
| Egy nagy középponti erőtelep kihasználásának lehetősége sok kisüzem által | 188 |
| Egy "villamos udvar" és a "villamos falu" | 189 |
| A villamos erő kölséges volta | 193 |
| A villamos eke | 196 |
| Története | 196 |
| A villamos eke a gőzekével ellentétben nem önmozgó | 196 |
| Ujabb rendszerek | 197 |
| A villamos eke kényes volta és veszedelmessége | 198 |
| A villamos eke és a gőzeke | 199 |
| A jövedelmezőség kérdése villamoságra berendezett gazdaságok alapján | 200 |
| Petróleum és szeszmotorekék | 204 |
| A mechanikai motor a mezőgazdasági szállításügyben | 205 |
| A helyi teherszállítást a gőzerő még a városokban is érintetlenül hagyta | 205 |
| A teherszállítás mechanizálásának nehézségei a vidéken. Mezőgazdasági vasut-sinpár | 207 |
| A sinpár nélkül való mechanikai motor problémája a mezőgazdaságra nézve még megoldatlan | 208 |
| Az állati motor | 211 |
| Elvi összhang a szerves motor és a mezőgazdasági termelőmunka között | 211 |
| Az állati mozgásmechanizmus célszerüsége | 212 |
| "A lónak megvan a maga feje" | 213 |
| Sokoldalu használhatósága | 213 |
| A lónak, ökörnek, tehénnek különleges előnyei | 214 |
| Összefoglalás | 217 |
| A mezőgazdasági szerszámgépezet lényege | 219 |
| A mezőgazdasági szerszámgépezet csaknem kivétel nélkül kézi és állati hajtásra berendezett kisgépezet | 219 |
| A sajátos hozzáidomulás irányzatának szemléltetése az eke fejlődéstörténetében | 220 |
| Egyetemes eszközök szerkesztése | 224 |
| Vizszintes és merőleges szerszámkombinációk | 226 |
| Az iparban merőlegesen specializált részmunkagép a rendszer; a mezőgazdaságban elszigetelten működő kombinációs gép | 228 |
| Egyes szerszámgépek jövedelmezősége | 229 |
| A mezőgazdasági gépezet jövedelezőségének kedvezőtlen föltételei | 229 |
| Gépek beszerzésére a munkákshiány ösztökéi | 232 |
| Sorvetőgép | 233 |
| Szóravetőgép és fészekrakógép | 236 |
| Trágyaszórógép | 236 |
| A burgonyaültető és burgonyalyukgatógép | 238 |
| A kapálógép | 239 |
| Fü- és gabonaaratógép. Önkötők | 241 |
| Szénaforgatógép | 242 |
| Lógereblyék | 242 |
| Széna-, szalmarakodók és szénasajtolók | 243 |
| Burgonyaaratógép | 243 |
| Répakiemelőgép | 244 |
| Gabonatisztitógép. Triör | 244 |
| Takarmánykészítőgép | 245 |
| Fejőgép | 246 |
| Összefoglalás | 246 |
| A gépezet hatása a mezőgazdasági munkásviszonyokra | |
| A munkaerők "fölössé tétele" | 253 |
| A mezőgazdasági gépezet kevés emberi munkaerőt takarít meg | 253 |
| A termelés fokozódó belterjessége a testi munka gyarapodására vezet | 255 |
| Nincs tartaléksereg. Munkáshiány van | 256 |
| Tanács a külterjes művelésmódhoz való visszatérésre | 259 |
| A tanulatlan munkás | 263 |
| A tanult munkásnak tanulatlannal való pótlása | 263 |
| Az iparban a gépmunkást testi és lelki elsatnyulás fenyegeti | 263 |
| A mezőgazdasági gép mellett töltött átmenti munka fejleszti az értelmet | 264 |
| Pótbér a gépmunkáért | 265 |
| A női munka | 267 |
| Az iparban a gépezet gyararpitja a női munkát | 267 |
| A mezőgazdaságban csökken a női munka | 268 |
| A kisüzem keretében kárpótlást talál az állattartás belterjes fejlődésével | 269 |
| A gyermekmunka | 271 |
| A gyermekmunka erős kiterjedése a mezőgazdaságban nem a gép alkalmazásának kisérő jelensége | 271 |
| A gyermekmunka alkalmazása a munkáshiány következménye | 272 |
| A bérmunkás gyermekek fizikai és erkölcsi károsítása | 272 |
| A szociális neveléseszmény produktív gyermekmunkát követel | 274 |
| Bernstein és Kautsky a gyermekbérmunka védőidőszakának leszállitáa ellen | 280 |
| Az ipari és mezőgazdasági kisüzem ellentétes helyzete a gyermekeknek az üzemben való együttmunkálkodása szempontjából | 281 |
| Az iskolallenesség nem a kisparasztvidékeken, hanem a nagyüzem uradalmaiban otthonos | 283 |
| Jobb iskolai képzés és a mechnaikai munka | 286 |
| A vidéki asszonyok előnye a városival szemben a nevelő gyermekmunka szempontjából | 286 |
| Az életnek való nevelés útja és célja | 287 |
| A népiskola és gyermekvédelem gyarapitása tekintet nélkül a nagyüzemekre | 290 |
| A munkanap | 292 |
| A gép az ipari munkássággal való harcában | 292 |
| A munkaidő meghosszabítására törő irányzat | 293 |
| Fokozott munkaintenzitásra törő irányzat | 295 |
| A munkáság ellentállása és osztályharca | 296 |
| Az iparilag legfejlettebb országok mezőgazdasági munkásságát érintette legkevésbé az oszályharc | 297 |
| A mezőgazdasági gépezet nem irányul sem a föltétlen, sem a viszonylagos többmunkára | 299 |
| Kautsky mezőgazdasági "nyolcórás munkanapja" | 301 |
| A munkaidőszabályozás szocialista eszménye nem egyértelmű a sablonizálással | 306 |
| A téli nyugalom | 307 |
| Munkáscsere az ipar és mezőgazdaság között | 307 |
| A munkabér | 310 |
| A német mezőgazdasági munkásság hátramaradásánka oka a bérfölemelésért való harcban | 310 |
| A járadék süllyedése és a mezőgazdazdasági munkabér emelkedése | 310 |
| A mezőgazdasági bérformák különfélesége | 312 |
| Cselédek és szolgálók | 312 |
| Részesek (Insten) | 313 |
| Zsellérek (Heuerlinge) | 313 |
| Öngazdálkodó napszámosok | 314 |
| A százalékos részbérek átváltoztatása megszabott illetménnyé és a természetben való béré pénzébérré | 314 |
| A vándormunkás mozgalom | 315 |
| Az osztályharc és a mezőgazdasági munkásság | 320 |
| A mezőgazdasági munkás mai helyzete | 320 |
| Nyomorusága tartja felszinen a nagymezőgazdaságot | 322 |
| Az osztályharc szükségessége | 323 |
| Minő agitatorikus szempontok legyen irányadók | 323 |
| A mezőgazdasági termelőszövetkezetek eszménye a propaganda szempontjából hatástalan | 326 |
| A mezőgazdasági munkásság törekvése saját gazdaságra | 328 |
| A talaj javítása | |
| A természetes talajjóság | 331 |
| A talaj mint önműködő termelőeszköz és mint nyersanyagforrás | 331 |
| A természetes talajjóság jelentősége a kis- és nagygazdálkodó között folyó verseny szempontjából | 332 |
| A talaj megatartása a levegő, víz, világosság és meleggel szemben | 335 |
| A talajlégviszonyok | 335 |
| A talajhőség jelentősége. A csirázóhőség | 336 |
| A hőmérsékleti viszonyok befolyásolása | 338 |
| Egyes kulturnövények hőigényének különbözősége | 339 |
| A víz hatása a talajra | 340 |
| A vízbefogadókpesség. Vízátszűrődés. Vízemelőképesség. Elpárolgás | 342 |
| A talajművelés haladása | 345 |
| A talajművelés célja és eszközei | 345 |
| A belterjes szántóművelés jellegzetes példái | 347 |
| A kapásművelés | 350 |
| Az ugar | 350 |
| A mélyművelés előnyei és előföltételei | 351 |
| Az okszerű talajművleés összföladatainak bonyolultsága | 353 |
| A talajjavitások | 356 |
| Uj mezőgazdasági talajnak nyerése | 356 |
| Lápgátművelés | 357 |
| Öntözés | 358 |
| Vizmentesités | 360 |
| Tagositás | 361 |
Folytatás Microsoft-tal