| Haladás a növénytáplálás terén (trágyázás) | |
| A talajművelés és a táplálóanyag helybeszállitásának viszonya | 5 |
| Minden talajmüvelés kizsákmányoló jellegű | 5 |
| Az okszerű művelésnek kriteriuma a földnek és növénynek helyes szubtenciális viszonya | 6 |
| Liebig Justus | 7 |
| Az okszerü trágyázás lényege és eszközei | 9 |
| Közvetlen és közvetett trágyázás | 9 |
| A föld fölszivóképessége | 9 |
| A növénytápláló anyagok | 10 |
| A minimum törvénye | 11 |
| A bőséges trágyázás | 12 |
| A mész- és mészmárgatrágyázás | 13 |
| A "mesterséges" trágyázás | 15 |
| A legfontosabb ásványi trágyaszerek | 15 |
| A foszforsavtrágyázás | 15 |
| A kálitrágyázás | 19 |
| Hozamfokozás | 19 |
| Talajjavitás és rosszabbitás kainittel | 20 |
| A nitrogén, mit a fejlődésfolyamat szabályozója | 21 |
| Nitrogénfogyasztó és nitorgénszaporító | 22 |
| Talajjavítás vagy rosszabbitás kilisalétrommal | 23 |
| Az egyoldalú trágyázás káros hatása; okszerü trágya együttes adta maximálaratás | 24 |
| A kisöngazdkálkodó előnye a trágyázásnák | 27 |
| A zöldtrágyázás | 29 |
| Története | 29 |
| Talajoltás | 30 |
| A zöldtrágyázás különböző módszerei | 31 |
| Eredménye könnyü talajon | 31 |
| Tapasztalatok és nehézségek nehéz talajon | 32 |
| Az istállóganajtrágyázás | 35 |
| Története | 35 |
| Az istállótrágya okszerű kezelése és konzerválása | 37 |
| Az istállótrágya különleges hatásai: nitrogénszaporitás, szénsavforrás, kedvező hatás a föld mechanikai, fizikai állapotára | 38 |
| A talajművelés, ásványi trágyázás és televénytrágyázás összefüggése | 40 |
| Másfajta televényforrások | 43 |
| A nemzeti talajerő eltékozlása | 45 |
| A növényi és állati élet föltételeinek örökös körfogása | 45 |
| A talajerő természetes megujulásának akadályozása emberi közremüködéssel | 46 |
| Liebig a rablógazdaságról (Északamerika) | 48 |
| Okszerü pótlógazdaság Kinában | 50 |
| Táplálóanyagtékozlás az európai városokban | 52 |
| A talajerő rendszeres megtartása és fokozása a nemzeti és nemzetközi gazdaságnak föladata | 54 |
| Az üzemformák a talajerő föntartásához való viszonyukban | 56 |
| A kisüzem talajstatikai előnye | 56 |
| A törpeparaszt melléküzemek mezőgazdasági szempontból | 58 |
| A házikertek mezőgazdasági és néphigiéniai jelentősége | 59 |
| Bebel a nyagyvárosok föloszlásáról és a kertgazdálkodás általánositásáról | 60 |
| Az állatgazdag kisparasztüzem statikai viszonyai | 66 |
| A japán kisgazdaság | 67 |
| Az állatszegény nagyüzem talajrabló jellege | 68 |
| A bérletüzem, mint talajpusztitó | 69 |
| A kultúrnövények élettani hozamképességének emelése és megóvásuk az ellenséges szervezetektől | |
| Új kultúrnövények meghonosítása | 75 |
| A fiziológiai képességek jelentősége a termelés eredménye | 75 |
| A germán földmivelés növényállományának gyarapítása a rómaiak által | 76 |
| A középkori fejlődés: Klastromkertek és frank királyi székhelyek. Rajnavidék. Erfurt | 77 |
| Új növényezetek: dohány, burgonya, lóhere, repce, cukorrépa | 79 |
| A ma művelt növényfajok összefoglalása | 81 |
| A válfajok képzése | 83 |
| Meghatározott természeti viszonyokhoz és használati célokhoz való alkalmazkodás fajkiválasztás, keresztezés és spontán variáció utján | 86 |
| A válfajképzés eredményei a búzánál | 86 |
| Rozs | 87 |
| Árpa | 88 |
| Zab | 90 |
| Tatárka, köles, szemes tengeri | 91 |
| Hüvelyes vetemények | 91 |
| Burgonya | 92 |
| Cukorrépa | 94 |
| Takarmányrépa | 95 |
| Takarmánynövények | 96 |
| Kereskedelmi növények | 96 |
| A kert, mint a sokoldaluvá vált és megfinomult mezőgazdaság bölcseje | 96 |
| Válfajgazdaság a zöldség, gyümölcs- és virágművelésben | 97 |
| Vetőmagjavitás | 99 |
| A legjobb képességü egyedek kiválasztása | 99 |
| Karós anyagok kiküszöbölése | 99 |
| Vetőmagváltoztatás | 100 |
| Javított vetőmag előállítása a saját üzemben | 100 |
| A gyomirtás | 102 |
| A fiziológiai finomodás fokozott gondozást követel meg | 102 |
| A gyomkárosító nagysága | 103 |
| A gyomirtás rendszerei és eszközei | 104 |
| Védekezés élősdi bakteriumok és gombák ellen | 106 |
| A növényfiziológiai kutatás fölvilágsitásai | 106 |
| A legveszedelmesebb növénybetegségek áttekintése | 106 |
| Általános és különös megelőző- és gyógyító-eszközök | 107 |
| Az állati kártevők irtása | 109 |
| Tudományos haladás | 109 |
| A legveszedelmesebb kártevők sorozata | 109 |
| Általános és különös megelőző- és irtómunkálat | 110 |
| Az állattenyésztés haladása | |
| Az okszerű takarmányozás | 115 |
| A modern takarmányozás tudományos megokolása | 115 |
| Takarmányszer-tabellák és takarmányozó-normák a táplálás okszerü meghatározására | 117 |
| A különös viszonyokhoz és haszoncélokhoz való hasonlás | 119 |
| Az állattenyésztés | 122 |
| A fiziológiai képesség jelentősége a takarmányértékesítésnél | 122 |
| Magastenyészet tisztatenyészet és keresztezés utján | 124 |
| A marhatenyésztés haladása | 125 |
| Tenyésztő intzémények és szervezetek | 127 |
| A nagyban való szervezés tervezetének egy példája | 129 |
| Sertéstenyésztés | 132 |
| Lótenyésztés | 133 |
| Juhtenyésztés | 135 |
| Kecsketenyésztés | 136 |
| Szárnyastenyésztés | 136 |
| Az állatgondozás és a védelem | 138 |
| Az állatgondozás föladatai | 138 |
| Gyógyítás és megelőzés | 140 |
| Egészséges istállóztatás | 141 |
| A parasztüzem szolgáltatóképességének igazolása a nemesített állattartás terén | 142 |
| A tiszta mezőgazdasági üzem kifejlődése az egyéni gazdasági elv uralmának korszakában | |
| Az okosgazdaságtól a XIX. évszázad végi parasztgazdaság | 147 |
| Az okosgazdaság | 147 |
| Nem mezőgazdasági foglalkozások létesitése: világi és egyházi urikaszt, iparosok és kereskedők | 149 |
| A viéd állapota a 19. század első harmadában | 150 |
| A társadalmi munkamegosztás fejlesztése és a parasztságnak az ipari fejlődés hatásaképpen történt emelkedése | 151 |
| A külföldi verseny támasztotta ellenhatás | 153 |
| A saját használatára szolgáló háziipar maradványai | 155 |
| A paraszt házisütés | 155 |
| Házimészárosság | 156 |
| Házi javítómunkák | 158 |
| A "vidéki háziipar" mint a kisparasztüzem "normális kiegészitése" | 160 |
| Marx nézete a "vidéki háziiparról" | 160 |
| A "vidéki háziipar" fogalmában összefoglalt három eltérő jelenségek szükségszerü megkülönböztetése | 160 |
| A tisztán paraszti kisüzem és a mellékfoglalkozással kapcsolatos törpeüzem | 161 |
| A tisztán paraszti kisüzemhez szükséges minimális területnek folytonos kisebbedése | 162 |
| Hecht Móric ezt a megállapitást három bádeni falu példájával igazolja | 163 |
| A nem mezőgazdasági vidéki háziipar a kapitalisztikus vállalkozás hatása alatt | 166 |
| Ennek a vidéki háziiparnak a kisparaszttal való összevetése | 168 |
| A mezőgazdasági feldolgozó iparnak elválása a kapitalista verseny kényszere alatt | 169 |
| A piac számára termelő mezőgazdasági feldolgozóiparnak üzemi önállósulása | 169 |
| A nagymezőgazdák kisérlete, hogy a fölburálásnak ezt a kapitalisztikus folyamatát mesterségesen akadályozzák | 170 |
| A mezőgazdasági szeszfőzők "fönntartása" szesztörvényekkel és kartellirozással nemzetgazdaságilag nem igazolható és mezőgazdaságilag enm szükséges | 171 |
| Keményítősziruptermelés | 177 |
| A mezőgazdasági cukorgyár nem alkalmas a gazdaságba beágyazott melléküzemképpen | 177 |
| A "mezőgazdasági nagyipar klasszikus példája" a statisztika és a kis répaterelő-paraszt "jobbágyvoltának" megvilágításában | 175 |
| Az "ipar és mezőgazdaság ujraegyesülése" a "dialektikai folyamat" dicsőséges alkotása | 185 |
| A társadalmi munkamegosztás haladása a különvált tisztán mezőgazdasági üzemhez vezet | 186 |
| A tisztuló és szervezkedő folyamat a szövetkezeti gazdasági elv hatása alatt | |
| A mezőgazdasági feldolgozóágnak üzemi elválása szövetkezetek alakulása utján | 189 |
| A szövetkezeti gazdasági elv megnyilvánulása a mezőgazdasági termelők szövetkezetének formájában | 189 |
| A tejföldolgozás fejlődése | 190 |
| Dánia mezőgazdasági magastenyészete és a szövetkezeti tejgazdaság | 191 |
| A szövetkezeti tejgazdaság térhódítása Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Szibériában, Irországban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban és Svájcban | 202 |
| A tejgazdasági szövetkezetek Németországban | 205 |
| Kautsky állítása, hogy a tejgazdasági szövetkezetek a parasztságnak fizikai és gazdasági romlására vezetnek | 206 |
| A mezőgazdasági szövetkezeti vágóhidak Dániában | 214 |
| Az árunak a városi piacon való kinálgatása nagy megterhelése a parasztoknak | 215 |
| A tojásértekesítő szövetkezetek Dániában és Írországban | 216 |
| Németországnak e téren való hátramaradottsága | 217 |
| Állatértekesitő szövetkezetek | 218 |
| A szövetkezeti gabonaraktár mozgalom | 219 |
| A mezőgazdasági árringképződés veszedelmei és ellenszerük | 221 |
| Az áruértékesités céljaira irányuló összeköttetésnek fejlesztésére a parasztszövetkezetek és a fogyasztó szövetkezetek között | 222 |
| Nemzeti és nemzetközi csereforgalom a szövetkezeti kötelékek között | 228 |
| A vitás határ a mezőgazdasági és fogyasztószövetkezeti földolgozó szövetkezetek között | 230 |
| Fogyasztószövetkezeti vagy termelők szövetkezetebeli tejgazdaságok, sütőmühelyek és malmok, husvágók, konzervgyárak, pinceszövetkezetek stb. | 230 |
| A fogyasztószövetkezetek kisérlete, hogy behatoljanak a tuljadonképenvaló mezőgazdasági termelőszférába. Rossz tapasztalotok Angolországban | 236 |
| A kisparaszt és kistenyésztő szövetkezetek fényes eredményei Írországban | 238 |
| A cardiffi határozat | 239 |
| A fogyasztószövetkezeti kooperativfarmok sikertelen voltának belső okai | 241 |
| A bevásárlás szövetkezeti szervezése | 243 |
| A vidéki uzsorást a szövetkezeti pénz és hitelszerzés kipusztitotta | 243 |
| A Raiffeisen-pénztárak | 244 |
| Az "Allgemeiner Verband der deutschen landwirtschaftlichen Genossenschaften" takarék és kölcsönpénztárai | 245 |
| A kölcsönpénztárak nem tisztán pénzintézetek; egyéb föladataik | 247 |
| Bevásárlószövekezetek és központi bevásárlókötelékek | 249 |
| Gépszövetkezetek | 250 |
| Összefoglalás | 251 |
| A parasztság bevonulása az általános fogyasztószövetkezeti szervezetbe | 253 |
| A dán parasztok általános fogyasztásszövetkezetei | 253 |
| Munkások és parasztok fogyasztószövetkezeti egyesületi Svájcban | 255 |
| A Gschwind-féle munkás-parasztszövetkezet Bazel kantonban | 256 |
| A helyi szövetkezetek, mint a szövetkezeti szervezet rendszerének sejtjei | 258 |
| A mezőgazdasági termelés fejlődésének általános elvei | |
| Az általános jólét szocialista eszménye és a népesedésnek Malthus-féle törvénye | 263 |
| A teménytömeg szaporítása és a produktivitásnak az általános jólét fokáig való emelése erősen csökkentetett munkaidő mellett lehetséges-e? | 263 |
| Malthus tana a népszaporodás és táplálóanyagtermelés között előálló természettörvényszerű aránytalanságról | 265 |
| A csökkenő földhozam törvénye. Története | 268 |
| Turgot fejtegetései a hozamnövekedésről emelkedő költségeknél | 268 |
| A földhozamtörvények egyetemes történeti fejlődéstörvénnyé való kiterjesztése Malthus által | 272 |
| W. Senior és John Stuart Mill | 273 |
| Marx Károly Liebig ellen | 276 |
| A hozamváltozás változatlan üzemmódnál | 279 |
| A minimumnak tágabb értelemben vett törvénye | 279 |
| Emelkedés a termelés lépcsőzetén a legmagasabb hozam tetőfokáig | 281 |
| A produktivitás görbéje | 282 |
| Normálison alul és normálison fölüli intenzitás | 288 |
| A terményárak és termelőköltségek változásának hatásai a produktivitásra | 289 |
| A produktivitás tetőpontjának emelése munkacsökkenés utján | 293 |
| A természeti produktivitás emelése munkamegtakaritó gépezet utján | 293 |
| A mezőgazdasági gépezet terménytömeg szaporitására képtlen | 296 |
| A produktivitás tetőpontjának emelése terményszaporitás utján | 300 |
| Mennyiben hatnak az egyes, a belső és külső javitások a produktivitás fokozásra | 300 |
| A terményszaportás és terményfokozás összeredménye a XIX. században | 303 |
| Mi az oka, hogy a mezőgazdasági produktivitáfokozás mögötte marad az iparinak | 305 |
| A hozamváltakozás a magasabb munkabefogadóképességü kulturákra való áttérés esetében | 307 |
| A kulturnövények különböző munkabefogadóképessége egyesitő gondozásuk igényei szerint | 307 |
| Bizonyos földterület munkabefogadóképességének fokozása - különböző növénykulturáknak egy tenyésztartamra való egyesitése és állati életfolyamatnak a növényivel való kombinációja után | 310 |
| A befektetés nagyobb fokozása munkabefogadóképességü kulturákra való áttérés esetében | 311 |
| Minő ez esetben a produktivitásmozgalom? | 312 |
| Ellentét a gépszerüsités és intenzitás között | 314 |
| Intenzitásfok és üzemterjedelem | 316 |
| Az intenzitásfokozás és üzemkisebbedés kölcsönhatása | 316 |
| Intenzitásfokozás-területkisebbedés | 316 |
| Területkisebbedés Északamerikában, mint az intenzitásfokozás következménye | 318 |
| A szerves termelés világgazdasági alakulata | 324 |
| A magasabb munkabefogadókpességü kulturák a piachoz közelfekvő területeket foglalják el | 324 |
| Előföltétel tömegtáplálószereknek kellő mennyiségben való termelésére | 325 |
| A kenyértermény fokozódó szükségletét a hazai termelés nem tudja ellátni világgazdasági produktivitásának csökkentése nélkül | 327 |
| Következménye a müveléterületek kiterjesztése. Északamerika. Argentinia | 329 |
| A német hustermlés mögötte marad a szükségletnek | 333 |
| A hazai termelés fokozása egészen a fiziologiai szükséglet fedezéséig a produktivitás csökkenése nélkül csak takarmánybehozatallal lehetséges | 335 |
| A kisüzemek a fejlődének ezen a területén megelőzték a nagyokat | 337 |
| A mezőgazdasági világtermelésnek a különleges munkabefogadóképesség elve szerint való csoportosulása | 339 |
| Csoportosulás az adott természeti föltételekhez való alkalmazkodás elve szerint | 343 |
| Nemzeti gazdasági különérdek támasztotta akadályok | 345 |
| A tengerentuli verseny hatásának ellentétes volta az angol nagygazdaságra és a dán kisgazdaságra | 345 |
| A német nagygazdák érdekében folyó védőtörvényhozás a német kisparasztgazdák egészséges fejlődését akadályozza | 347 |
| A kisparasztokat állami támogatással kell segíteni, hogy üzemeiket a megváltozott világgazdasági viszonyokhoz szabhassák | 348 |
| Zárófejtegetés | 350 |
Folytatás Microsoft-tal