| Előszó | 5 |
| 1. Rész / Történeti-elméleti bevezetés | |
| Első fejezet / A polgári szociológia keletkezése és fejlődése | |
| A polgári szociológia keletkezése | 10 |
| A szabad versenyen alapuló tőkés társadalom szociológiája | 14 |
| A monopoltőkés társadalom szociológiájának alapvonásai | 18 |
| A szociológia fejlődése egyes polgári társadalmakban | 18 |
| A szociológia eredményei a monopoltőkés társadalmakban | 21 |
| A modern polgári szociológia jellemzése | 25 |
| A modern polgári társadalom és a szociológia funkciója | 25 |
| A mai polgári szociológia jellegzetes vonásai | 27 |
| A kritikai szociológia | 30 |
| Irodalomjegyzék | 32 |
| Második fejezet / A marxista szociológia | |
| A marxista szociológia keletkezése és fejlődése | 33 |
| A szociológia a klasszikusok műveiben | 33 |
| Lenin szociológia munkássága | 36 |
| A szociológia fejlődése a Szovjetunióban és az európai szocialista országokban | 36 |
| A marxista szociológia sajátosságai és viszonya a társadalomtudomány más ágaihoz | 42 |
| A marxista szociológia elméleti alapjai | 42 |
| A marxista szociológia és történelmi materializmus | 45 |
| A marxista szociológia első rendszere | 46 |
| Általános szociológia | 46 |
| A szakszociológiák | 50 |
| A marxista szociológia társadalmi funkciója | 51 |
| A szociológia funkciói a mai szocialista társadalomban | 51 |
| Társadalmi tervezés - társadalmi hatékonyság | 53 |
| Irodalomjegyzék | 55 |
| Harmadik fejezet / A magyar szociológia kialakulása és fejlődése | |
| A magyar társadalom fejlődési sajátosságai | 56 |
| A modernizáció fogalma | 56 |
| A megkésettség és a modernizáció Közép-Kelet-Európában | 58 |
| A magyar szociológia a felszabadulás előtt | 61 |
| A magyar szociológia az első világháború között | 63 |
| A magyar szociológia a két világháború között | 63 |
| A marxista szociológia a magyar szocialista társadalomban | 66 |
| Irodalomjegyzék | 70 |
| 2. Rész / A társadalom strukturális jelenségei | |
| Negyedik fejezet / A struktúra és a rendszer a társadalomban | |
| A struktúra és a rendszer fogalma | 73 |
| A struktúra és a rendszer fogalma a polgári szociológiában | 73 |
| A társadalmi struktúra fogalma | 75 |
| A rendszer fogalma és fajai | 78 |
| A struktúra és a rendszer viszona | 81 |
| A mai magyar társadalom alapstruktúrájának problémái | 81 |
| A társadalom alapstrukúrájának összetevői | 81 |
| A magyar társadalom alapstruktúrájának jellegzetességei | 83 |
| A parasztság Magyarországon | 86 |
| A parasztság fogalmi problémái | 87 |
| A paraszti társadalom átalakulása | 89 |
| A magyar munkásosztály fejlődése és összetétele | 93 |
| A magyar munkásosztály kialakulásának tényezői | 93 |
| A munkásosztály fejlődése a felszabadulás után | 94 |
| A munkásosztály a mai magyar társadalomban | 97 |
| Szellemi dolgozók, értelmiségiek, vezetők | 100 |
| A szellemi dolgozók rétegeinek alakulása | 100 |
| A szellemi dolgozók rétegeinek jellemzői | 103 |
| A társadalom átrétegződése | 105 |
| Az átrétegződés alapfogalmai | 106 |
| A társadalmi átrétegződés jelenségei Magyarországon | 108 |
| Irodalomjegyzék | 112 |
| Ötödik fejezet / A település társadalmi jelenségei | |
| Az urbanizáció folyamata | 115 |
| Falu - város urbanizáció | 115 |
| Az urbanizáció Magyarországon | 117 |
| A falu a településhálózatban | 121 |
| A magyar falvak típusai | 121 |
| A mai falusi társadalom jellemzői | 122 |
| A város szociológia jelenségei | 127 |
| A vándorlás | 130 |
| A vándorlás típusai | 130 |
| A vándorlás típusai | 130 |
| Vándorlás a mai Magyarországon | 132 |
| Irodalomjegyzék | 135 |
| Hatodik fejezet / A társadalmi csoport | |
| A csoport fogalma és struktúrája | 137 |
| A csoport fogalma | 137 |
| A csoport struktúrája | 139 |
| A státus és a szerep | 143 |
| A státus és szerep fogalmi problémái | 144 |
| Szereptípusok, szerephálózat | 145 |
| A csoport típusai | 149 |
| Elsődleges és másodlagos csoportok | 149 |
| Nem formalizált és formalizált struktúrával rendelkező csoportok | 150 |
| Kiscsoportok - nagycsoportok | 150 |
| A viszonyítási csoport | 151 |
| A társadalom, a csoport és az egyén | 153 |
| Ember, csoport, társadalom | 153 |
| A csoport és az egyén | 155 |
| A csoport és a társadalaom | 157 |
| A vezetés problémái a csoportokban | 158 |
| A csoportkutatások szociológiai jelentősége | 160 |
| Irodalomjegyzék | 161 |
| 3. Rész / Társadalmi tevékenység - Társadalmi szervezet | |
| Hetedik fejezet / A társadalom tevékenységi szférái | |
| Az emberi tevékenység és az objektiváció | 165 |
| A gazdaság szociológia jelenségei | 169 |
| A termelés szociológiai összefüggései | 170 |
| A fogyasztás társadalmi összefüggései | 175 |
| A politika és a társadalom | 177 |
| A politika fogalma | 177 |
| A politika és a társadalom, a politikai rendszer | 179 |
| A mindennapi élet és az életmód | 183 |
| Az életmód fogalma | 184 |
| Az életmódot meghatározó tényezők | 186 |
| A kommunikációs folyamat társadalmi problémái | 189 |
| A kommunikáció fogalma és a kommunikációs folyamat | 189 |
| A tömegkommunikáció jelenségei | 191 |
| Irodalomjegyzék | 196 |
| Nyolcadik fejezet / A szervezet mint társadalmi jelenség | |
| A szervezet fogalma | 199 |
| A szervezet fogalmi sajátosságai | 200 |
| A szervezet és szervezetrendszer | 202 |
| A szervezet és társadalmi környezete | 203 |
| A társadalmi környezet fogalma | 203 |
| A szervezet társadalmi meghatározottsága | 209 |
| A szervezet és a társadalom funkcionális viszonya | 211 |
| A szervezet belső jelenségei | 216 |
| A szervezet struktúrájának problémái | 216 |
| Irányítás - vezetés - hierarchia a szervezetben | 218 |
| Az információs folyamatok | 222 |
| A hatalmi viszonyok, az érdekek és a kontroll a szervezetben | 224 |
| A szervezet és az egyén | 229 |
| Irodalomjegyzék | 233 |
| Kilencedik fejezet / A szervezet típusai | |
| A termelőszervezet társadalmi jelenségei | 236 |
| A termelőszervezet tevékenységnek sajátosságai | 236 |
| A termelőszervezet és környezete összefüggéseinek sajátosságai | 239 |
| A politikai szervezet sajátosságai | 241 |
| A társadalmi-politikai szervezetek | 242 |
| Az állami-politikai szervezetek általános jellemzői | 246 |
| A döntés problémái az állami-politikai szervezetben | 249 |
| A döntést behatároló tényezők | 249 |
| A diszkrécionális döntés problémái | 251 |
| A bürokratikus szervezet, a bürokrácia | 258 |
| A bürokratikus szervezet | 254 |
| A bürokrácia mint uralom | 257 |
| A pejoratív értelemben vett bürokrácia | 258 |
| Irodalomjegyzék | 260 |
| Tizedik fejezet / Magatartás - magatartásirányítás | |
| Struktúra - érdek - magatartás | 262 |
| A magatartásirányítás mechanizmusa | 265 |
| A magatartásírányítás eszközei | 267 |
| A magatartásszabály | 267 |
| A közvélemény | 274 |
| Az előítélet | 277 |
| A deviáns magatartás problémái | 279 |
| A deviáns magatartás fogalma | 279 |
| A deviáns magatartás formái | 281 |
| A deviáns magatartás társadalmi tényezői | 283 |
| Irodalomjegyzék | 291 |
| 4. Rész / Módszertani alapok | |
| Tizennegyedik fejezet / A szociológia módszertani problémái | |
| A szociológia szaktudományi módszertanának alapelvei | 296 |
| A történeti és logikai módszer egysége, a történeti-összehasonlító módszer jelentősége | 298 |
| A makro- és mikroszociológiai megközelítés egysége | 299 |
| A magatartáskutatás jelentősége | 300 |
| A funkcionális megközelítésmód szerepe | 300 |
| A szociológiai felvétel sémája | 301 |
| A kutatás céljának, feladatának meghatározása | 302 |
| A hipotézisalkotás | 302 |
| A kutatási módszerek kiválasztása, operacionálizálás | 304 |
| Irodalomjegyzék | 306 |
| Tizenkettedik fejezet / Az empirikus szociológiai kutatás módszereiről | |
| A mintavételi eljárás | 308 |
| A véltlen kiválasztás | 310 |
| A nem véletlen kiválasztás (tudatos mintavétel) | 311 |
| Az adatgyűjtés módszerei | 312 |
| A kikérdezés | 312 |
| A megfigyelés | 319 |
| A kisérlet | 322 |
| Dokumentumok elemzése | 324 |
| Az adatok feldolgozása és elemzése | 326 |
| Az adatok előkészítése az elemzés számára | 326 |
| Az adatok elemzése | 328 |
| Irodalomjegyzék | 332 |
