| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 11 |
| A szociológia szemlélete és haszna | 11 |
| A tudományos szemlélet sajátosságai | 11 |
| A szociológia tárgya | 13 |
| A szociológia emberképe | 14 |
| Az objektivitás | 15 |
| Szociológia és jog | 16 |
| SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK | |
| A szociológia kialakulása | 21 |
| Társadalomtörténeti háttér | 22 |
| A szellemi előzmények és a korai szociológia | 25 |
| Franciaország a felvilágosodás után | 28 |
| Auguste Comte szociológiája | 30 |
| Anglia a fejlődés bűvöletében | 32 |
| Herbert Spencer elméletei | 32 |
| A klasszikus angol szociológia problémája | 35 |
| A klasszikus szociológia Európában | 37 |
| Franciaország: rend és integráció | 38 |
| Émile Durkheim kora | 38 |
| A társadalmi tény | 39 |
| A szolidaritás típusai | 40 |
| Az anómia | 43 |
| Németország: fejlődés és racionalizálódás | 45 |
| Max Weber kora | 45 |
| Közösség és társadalom | 47 |
| Simmel formális szociológiája | 48 |
| Karl Marx kritikai elmélete | 50 |
| Max Weber szociológiájának alapfogalmai | 55 |
| Uralom és bürokrácia | 58 |
| Vallásszociológia | 60 |
| A jogrendszer racionalizálódása | 61 |
| Szociológia az Amerikai Egyesült Államokban | 67 |
| Társadalmi környezet | 67 |
| A 20. század elejének szellemi élete | 68 |
| A chicagói iskola | 70 |
| A lengyel paraszt Európában és Amerikában | 71 |
| A város kutatása | 72 |
| Mikroszemlélet | 73 |
| Szimbolikus interakcionizmus | 74 |
| Az én és a társadalom | 75 |
| Szociológiai szerepelmélet | 78 |
| Fenomenológia a szociológiában | 79 |
| A kritikai hagyomány | 82 |
| Modern konfliktuselméletek | 84 |
| A modern kritikai szociológia születése: a frankfurti iskola | 85 |
| A társadalmi nyilvánosságtól a kommunikatív cselekvésig: Jürgen Habermas | 88 |
| A nyilvánosság | 89 |
| Válságelmélet | 90 |
| Cselekvéselmélet | 90 |
| A jog pozitív szerepe | 91 |
| A civilizáció folyamata: Norbert Elias | 93 |
| Az egyenlőtlenségek reprodukciója: Pierre Bourdieu | 97 |
| Iskolai egyenlőtlenségek | 97 |
| Habitus | 99 |
| Társadalmi mező | 99 |
| Többrétegű tőkefogalom | 100 |
| A funkcionalizmus a szociológiában | 102 |
| Parsons funkcionalista rendszerelmélete | 103 |
| Mintaváltozók | 104 |
| Az AGIL-séma | 105 |
| A jog rendszerszükségletei | 106 |
| Fejlődéselmélet | 107 |
| Funkcionalizmus középszinte: Robert K. Merton | 108 |
| Neofunkcionalizmus | 110 |
| A magyar szociológia előtörténete | 113 |
| A szociológia intézményesítésének akadályai | 113 |
| Szociográfia a két világháború között | 116 |
| A magyar jogfilozófia szociológiai szemlélete | 118 |
| Szociológiai gondolatok a jogtudományban | 119 |
| A magyar szociológia sorsa 1945 után | 122 |
| A szociológia intézményesülésének kezdetei | 123 |
| A SZOCIOLÓGIA NÉHÁNY KUTATÁSI TERÜLETE | |
| Társadalmi struktúra és rétegződés | 130 |
| Elméletek a társadalom szerkezetéről | 130 |
| Marxi és weberi alapok | 131 |
| A társadalmi szerkezet többdimenziós vizsgálatának kezdetei | 133 |
| A társadalmi egyenlőtlenségek funkcionalista értelmezése | 133 |
| Rétegződés és struktúra | 135 |
| A mobilitáskutatások alapfogalmai | 137 |
| Elitek | 138 |
| Klasszikus elitfogalmak | 139 |
| Politikai és politológiai fogalomhasználat | 140 |
| Szociológiai elemzések | 142 |
| Az értelmiség szerepe | 143 |
| Az értelmiség helyzetének szociológiai értelmezései | 143 |
| A magyar értelmiség társadalomtörténeti helye | 145 |
| A jogászszakma néhány társadalomtörténeti jellemzője | 146 |
| A politika radikalizálódásának hatásai | 148 |
| A magyar értelmiség helyzete a második világháború után | 149 |
| Strukturális változások a fejlett országok társadalmában | 151 |
| A foglalkozásszerkezet változása | 151 |
| A középosztály problémája | 152 |
| Munkaidő, szabadidő és fogyasztás | 152 |
| Jóléti bürokrácia | 153 |
| Leszakadók | 154 |
| A kockázat-társadalom | 154 |
| A magyar társadalom szerkezete 1945-ig | 157 |
| Társadalomtörténeti bevezetés | 157 |
| A kettős társadalom koncepciója | 159 |
| A magyar társadalom struktúrája a két világháború között | 161 |
| A magyar társadalom szerkezete a szocialista időszakban | 164 |
| A társadalom átalakítása | 164 |
| A szociológia értelmezési kísérletei a társadalmi struktúráról | 166 |
| A rendszerváltás társadalmi folyamatai Magyarországon | 177 |
| A rendszerváltás szubjektív érzete | 178 |
| Társadalmi egyenlőtlenség | 179 |
| Az elitváltás értelmezései | 181 |
| A középosztály helyzete | 183 |
| A szegénység szociológiája | 185 |
| Szegénység Magyarországon | 189 |
| Szegénység a rendszerváltás után | 191 |
| A szervezetek szociológiája | 195 |
| Az állam szervezete: a bürokrácia | 196 |
| Az ipari szervezet: a gyár | 198 |
| Döntéselméletek a szervezet vizsgálatában | 200 |
| Szociálpszichológiai kitekintés: társadalmi csoportok, csoportközi viszonyok, előítélet | 202 |
| Csoportok | 202 |
| Csoportközi viszonyok | 204 |
| Az előítélet | 207 |
| A tömeg | 210 |
| Pszichológiai magyarázatok | 211 |
| A tömegjelenségek és szociológiai értelmezéseik | 214 |
| A közvélemény | 217 |
| A kultúra fogalma: társadalmi normák, értékek és szocializáció | 219 |
| Néhány alapfogalom | 219 |
| Értékek, életmód a magyar társadalomban | 221 |
| Válságjelenségek a rendszerváltás után | 224 |
| A deviáns viselkedés | 227 |
| Az anómia mint szabályozáshiány és mint strukturális feszültség | 229 |
| Középszintű devianciaelméletek | 233 |
| Társadalmi integráció | 240 |
| FÜGGELÉK | |
| Tudományelméleti alapok: a tények hívőitől a mindenben kételkedőkig | 249 |
| Rendszerelméletek és általános rendszerelmélet | 255 |
| A posztmodern elmélet és a szociológia feladata | 257 |
| A kulturális antropológia társadalomképe | 260 |
| Makroelméletek | 267 |
| Modernizációelméletek | 272 |
| Perspektívaváltás és interdiszciplinaritás a társadalomtudományban | 277 |
| Hajnal István: Történelem és szociológia | 283 |
| Magyarország regionális sajátosságai | 285 |
| BIBLIOGRÁFIA | |
| Az idézetek forrásai | 291 |
| Tájékoztató irodalom | 297 |
| Névmutató | 327 |