Szociológiaelmélet

Szerkesztő

Julius Morel

Eva Bauer

Tamás Meleghy

Heinz-Jürgen Niedenzu

Max Preglau

Helmut Staubmann

Fordító

Berényi Gábor

Lektor

Budapest

'Julius Morel: Szociológiaelmélet ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	321 oldal
Sorozatcím:	Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-379-957-0
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az eddig öt kiadásban napvilágot látott kötet hat szerző által írt tizenhárom fejezetben foglalja össze a szociológiaelmélet irányzatait és legjelentősebb képviselőinek munkásságát. Az első, az "alapító atyákkal" foglalkozó rész után a szerzők sorra tárgyalják a viselkedéselméletet, a konfliktuselméletet, a folyamat- és alakzatelméletet, Luhmann rendszerelméletét, a kritikai társadalomelméletet s végül a "posztmodern szociológiát". Az egyes fejezetek egységes szempont szerint íródtak: az adott irányzat történeti és tudományelméleti kereteinek rövid ismertetése után fő képviselőjének munkásságát foglalják össze többnyire valamelyik alapműve tömör és immanens elemzése révén. Ebből az elemzésből bontják ki a szóban forgó elméleti irányzat fő kérdésfeltevéseit és megoldási javaslatait. Ezután rövid kitekintés következik a kérdéses elméleti koncepció további sorsáról, esetleges továbbfejlesztéséről.
Az egyes fejezeteket nagyrészt az adott irányzat elkötelezett hívei írták, s ezáltal... Tovább

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz	11
Előszó a negyedik kiadáshoz	12
Előszó a harmadik kiadáshoz	13
Előszó (az első és a második kiadáshoz)	14
A szociológiaelmélet keletkezéséről: a szociológiai gondolkodás kezdetei
Bevezetés: e fejezet céljáról	19
Mi a szociológiai gondolkodás, és mikor kezdődik?	19
Észjogi alapon álló társadalomelméletek: az ember "mesterséges" társadalmi rendet teremt magának	20
Liberális társadalommodellek a klasszikus politikai gazdaságtanban: a társadalmi rend öntörvényű	22
Új törekvések a 19. század végének és a 20. század elejének társadalomtudományában: a társadalmi viszonyok totalitása a marxista gondolkodásban; a társadalom pozitív tanulmányozása; "társadalmi csak társadalmival magyarázandó"; a társadalomelmélet mint cselekvéselmélet	24
Auguste Comte (Franciaország, 1798-1857): a társadalomtudomány és a szociológia pozitívvá tétele	25
Emile Durkheim (Franciaország, 1858-1917): a társadalmi társadalmival magyarázandó	29
Kiindulópont: a társadalmi kötelék nyomában	29
Az emberi természet kettőssége: egyéni és társadalmi	29
Munkamegosztás és szolidaritás: a modern társadalmak integrációjának mozzanatai?	31
Durkheim életműve és annak továbbfejlesztése	34
Max Weber (Németország, 1864-1920): A szociológia mint az értelemmel teli társadalmi cselekvés tudománya	35
A szoiológiai megismerés tárgya: az egyén szubjektíven értelemteli tájékozódása	35
A szociológia alapfogalmai - ideáltípusok	37
Kapitalizmus és potestáns etika - szubjektív cselekvés és társadalom	38
Weber műve és hatása	40
Kitekintés	41
Válogatott irodalom	41
Viselkedéselméleti szociológia - George Caspar Homans
Elméleti háttér és megismerési érdek	45
Módszertani megfontolások	47
A viselkedéselméleti szociológia általános hipotézisei	53
Példa	59
Továbbfejlesztés és hatástörténet	61
Válogatott eredeti irodalom	62
Válogatott szakirodalom	62
További irodalom (válogatás)	62
Szimbolikus interakcionizmus - George Herbert Mead
Elméleti háttér és megismerési érdek	67
Az ember különállása: a "szimbólumalkalmazó állat"	68
Szimbolikusan közvetített interakció	70
Tudat	72
Identitás (én)	73
Társadalom	75
A szimbolikus interakcionizmus egy gazdasági példán szemléltetve	77
Hatástörténet és továbbfejlesztés	78
Válogatott eredeti művek	79
Válogatott szakirodalom	79
További irodalom	79
Fenomenológiai szociológia - Alfred Schütz
Elméleti háttér és megismerési érdek	83
A fenomenológiai filozófia: problémafelvetése - módszere - jelentősége a társadalomtudományok szempontjából	84
Az életvilág elemzése	87
A mindennapi világ valósága	87
Túl a mindennapok világán: az értelemtartományok sokfélesége	94
A megértő szociológia módszertanáról	97
A társadalmi világ ideáltípusos modellálása - egy példán szemléltetve	99
Továbbfejlesztés és hatástörténet	100
Válogatott eredeti irodalom	101
Válogatott szakirodalom	101
További válogatott irodalom	102
A materialista társadalomelmélet - Karl Marx
Elméleti háttér és megismerési érdek	105
Vita Hegellel és Feuerbachhal	106
A történelmi materializmus	109
Alap és felépítmény, lét és tudat viszonyáról	113
Osztályharc és társadalmi változás	115
A tőkés gazdasági rendszer elemzése	118
Példa	122
Hatástörténet és továbbfejlesztés	124
Eredeti irodalom	124
Válogatott szekunder irodalom	125
Kézikönyvek	125
A strukturalizmus - Claude Lévi-Strauss
Elméleti háttér és megismerési érdek	129
A társadalmi együttélés konkrét formái	131
A konkrét formák és a modell	133
Modell és struktúra	138
Az emberi szellem tudattalan elvei	141
Példa: a házasodás és a rokonság struktúrája	143
Továbbfejlesztés és hatástörténet	153
Lévi-Strauss művei	153
Válogatott irodalom	154
További olvasmányok (válogatás)	154
Cselekvéselméleti rendszerelmélet - Talcott Parsons
Elméleti háttér és megismerési érdek	157
A cselekvés strukturális-funkcionális vonatkozási keretei	159
Cselekvés-funkció-struktúra rendszer	159
Cselekvési rendszerek a cselekvés kapcsolati keretében	160
A mintaváltozók	164
Az AGIL-paradigma	165
Az AGIL-séma és a cselekvési rendszer alrendszerei	165
A szimbolikus médiumok elmélete	168
Példa: tudományos szakmák és az egyetem	173
Hatástörténet és továbbfejlesztés	175
Bevezető irodalom	176
Válogatott eredeti irodalom	176
Válogatott szekunder irodalom	177
Konfliktuselmélet - Ralf Dahrendorf
Elméleti háttér és megismerési érdek	181
A konfliktuselmélet helye, helyi érdeke és igénye	182
A konfliktus fogalmáról és a konfliktuselméleti magyarázat hatóköréről	183
Az emberi társadalmasodás alapelvei: a norma, szankció és uralom hármassága	187
Az uralom: a társadalmi konfliktusok strukturális kiindulópontja	188
Osztálykonfliktusok és társadalmi változás - Dahrendorf osztályelmélete	190
Konfliktuscsoportok képződése	191
A társadalmi konfliktusok változékonyságának dimenziói	193
Konfliktusszabályozás	193
Példa	195
Hatástörténet és továbbfejlesztés	195
Válogatott eredeti irodalom	196
Válogatott szekunder irodalom	197
Folyamat- és alakzatelmélet - Norbert Elias
Elméleti háttér és megismerési érdek	201
A folyamatmodellek érvényre jutása	203
Az alakzat fogalma	203
Antropológiai alapvetések	207
Mi-én egyensúly	210
A kettős kötés elmélete	212
A primitív vagy tudományelőtti világkép, annak megváltozása és e folyamat következményei	215
A civilizációs folyamat társadalmi mechanizmusai	217
Példa: a civilizáció folyamata	219
Hatástörténet és továbbfejlesztés	222
Válogatott eredeti irodalom	223
Válogatott szekunder irodalom	223
A szociális rendszerek mint önreferenciális rendszerek - Niklas Luhmann
Elméleti háttér és megismerési érdek	227
Önreferenciális rendszerek	228
A szociális rendszerek: önreferenciális rendszerek	230
Kommunikáció	231
Cselekvés és átélés	232
Értelem	233
Struktúra	235
A szociális rendszerek környezetei	236
A társadalom és alrendszerei	239
Példa: a modern társadalom ökológiai fenyegetettségéről	243
Hatástörténet és továbbfejlesztés	244
Bevezető irodalom	244
Válogatott eredeti irodalom	245
Válogatott szekunder irodalom	246
Kritikai elmélet - Jürgen Habermas
Elméleti háttér és megismerési érdek	249
A kritikai-filozófiai tudományfelfogás létjogosultságának igazolása	251
A kritikai társadalomelmélet kifejtése	256
Cselekvéselméleti alapok	256
A rendszerelmélet beépítése	258
Társadalom	259
Szociális evolúció	260
Jelenkori diagnózis: a modernitás terve és annak tökéletlen megvalósulása a kapitalizmus feltételei között	263
A modernitás mint szociokulturális fejlődési lehetőség	263
A kapitalista modernitás mint empirikus-történeti valóság	264
A kritikai elmélet - egy eseten szemléltetve	267
A kritikai elmélet helye a mai szociológiában	268
Válogatott eredeti irdalom	269
Válogatott szekunder irodalom	269
További irodalom (válogatás)	270
A posztmodern szociológia
Filozófiai alapok - Jean-Francois Lyotard	274
A "nagy elbeszélések" vége - a felvilágosodás és a modern történetfilozófia kritikájához	275
" A különbségek megmentése " - a posztmodern nyelvfilozófiai megalapozásához	276
A posztmodern szociológiai elmélet - Richard Harvey Brown	278
A tárgyterület állapota: a társadalom mint szöveg	278
A társadalomtudományok helyzete, módszere és szociális funkciója	280
A társadalomtudományok és a politikai gyakorlat	282
Összefoglalás: mi a sajátosan posztmodern R. H. Brown szociológiai elméletében?	285
A kockázati társadalom (Ulrich Beck) - a társadalmi posztmodernizálódás egyik esete?	286
(Egyszerű) modernitás: az ipari társadalom	287
Posztmodern (reflexív) modernitás: a kockázati társadalom	288
A posztmodern szociológia befolyása a "modern" szociológiára	291
Válogatott eredeti irodalom	291
Válogatott szekunder irodalom	292
További olvasmányok	292
A szociológia és a szociológiák
Szociológiai elméletek összehasonlítása	295
Szociológiai paradigmák és az alapparadigma - kifejtés	297
Előzetes megjegyzések	297
Az alapparadigma meghatározása és leírása	298
Az itt képviselt felfogás előnyei	299
Végkövetkeztetések	300
A szociológiai paradigmák és az alapparadigma - viszonyuk vázlatosan	301
G. C. Homans	301
G. H. Mead	302
Schütz	303
K. Marx	304
C. Lévi- Strauss	304
T. Parsons	305
R. Dahrendorf	305
N. Elias	306
N. Luhmann	307
J. Habermas	307
A posztmodern szociológia	308
Összefoglalás és példa: elméletek a gyakorlat szolgálatában	308
Hivatás	308
Előzetes megjegyzések	309
A viselkedéselmélet	309
Más paradigmák	311
Felhasznált irodalom	312
Névmutató	313
Tárgymutató	316

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem