Szociológiaelmélet

Szerző

'Pokol Béla: Szociológiaelmélet ' összes példány

Kiadó:	Rejtjel Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	376 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	9
Elméleti keretek	11
A szociológiatörténet átfogó elméletei	13
Niklas Luhmann rendszerelmélete	25
A kommunikáció - mint a szocialitás alapeleme	25
A szocialitás rendszerei: interakció, szervezet, társadalom	27
A szocialitás kontingenciája: az időbeli differenciálódás	31
A társadalmi entrópia leépülése	33
A társadalmi alaprendszerek autopoiezisze	41
Eltérések és azonosságok	49
A társadalom alrendszertől a professzionális intézményrendszerig	49
A szervezeti és a társadalmi alrendszerek elhatárolása	49
A társadalmi alrendszerek határmegvonása	50
Mindennapi élet és professzionális intézményrendszerek	55
Belevonás és differenciálódás	58
A gazdaság kettős jelentése	60
A professzionális intézményrendszer kettős racionalitása	63
Az egyetemi - tudományos szféra kettős racionalitása	64
A kettős racionalitás további esetei	68
Evolúciós mechanizmusok	71
A társadalmi szerkezet alternatív tematizálásai (Habermas, Münch, Lukács)	74
Jürgen Habermas: az instrumentális racionalitás és az életvilág	74
Eltérések és azonosságok	79
Richard Münch: a társadalmi racionalitások interpentációja	80
Eltérések és azonosságok	84
Lukács György: mindennapi élet és objektivációs rendszerek	85
Személyiség és társadalmi struktúrák	88
Osztálystruktúra és társadalmi alrendszerek	90
Luhmann struktúrafogalmának változásai	95
Kommunikáció, szerep, személyiség	101
Szociális rendszerek, mindennapi élet és létrelevancia	106
A mindennapi élet fogalmának rekonstrukciója	107
Létrelevancia és mindennapi élet	109
A professzionális intézményrendszerek létrelevanciája	113
A professziótól a professzionális intézményrendszerig	117
A társadalmi alrendszer koncepciójának változásai	118
A társadalmi alrendszer koncepciójának korrekciója	120
A professziótól a professzionális intézményrendszerig	122
A professzionális intézményrendszerek	129
A tudomány mint professzionális intézményrendszer	131
Az egyetem és a tudomány elszakadási tendenciái	131
Az amerikai egyetem	134
A tudomány értékelési mechanizmusa	141
A tudományos értékelés torzulásai	145
Feyerabend "anarchista" tudományelmélete	155
Társadalomelméleti következtetések	152
A politika professzionális intézményrendszere	154
Kompetició és az államhatalom stabilizálása	155
Bináris logika és pártfejlődés	159
Érdekképviseleti szervek és neokorporatizmus	164
A közvetlen demokrácia korrekciós formái	166
A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai	168
A politika rekonstruális és értékelési mechanizmusai	172
Tömegkommunikáció rendszerének szerveződése	175
Tömegkommunikációs szféra a fejlett társadalmakban	175
A tömegkommunikációs alrendszer és a politika elkülönülése	176
A magyar újságíró-társadalom professzionalizálódása	179
A rádió és a televízió politikai szerepe	187
A jog mint professzionális intézményrendszer	190
Jogdogmatika és jogi hermeneutika	190
A jog belső rétegei	195
Az alapjogok és a jog rétegei	203
A jogásztársadalom sturktúrája	207
A "heremeneutikai puffer"	210
Topika és professzionális intézményrendszer	215
A jogpolitika és a jog rétegei	219
Modern francia szociológiaemélet vázlata	227
A mondern francia szociológiaelmélet vázlata	229
A francia szellemi-értelmiségi háttér	229
Bevezetés	229
Az értelmiségi szféra szerveződésének tematikái: 1940-1990	230
Az értelmiségi szféra egységes struktúrái	233
A médiaértelmiségek középpontba kerülése	236
A médiaértelmiségek csoportosulásai	237
A modern francia szociológiaelmélet főbb alakjai	242
Foucault, Lyotard Touraine	249
Michael Foucault szellemi fejlődése	249
Tudománytörténet és geneológia	252
Foucault geneológia tézisének kritkája	255
Fegyelmezés sé hatalom	256
Jean-Francois Lyotard és a posztmodern társadalom	258
Alain Touraine akcionalista szociológialmélete	262
Michel Crozier és a bürokratikus társadalom elmélete	266
Az egyéni autonómiára törekvés következményei	267
A változóképesség problémái	275
A sztrájkok központi szerepe a konfliktusmegoldásban	277
A francia oktatási rendszer bürokratikussága	280
Raymond Boudon és a módszertani individualizmus	285
Boudon szellemi fejlődése	285
A módszertani individualizmus kategóriái	286
A perverz effektusok elmélete	289
Boudon nézőpontjának értékelése	293
Boudon a szociológiaelmélet paradigmáiról	296
Pierre Bourdieu szellemi fejlődése	298
Bourdieu elméletének alapkategóriái	317
A "társadalmi mező" fogalma	317
A habitus fogalmáról	322
Szimbolikus tőke, kulturális tőke és társadalmi tőke	328
Bourdieu tőke-elemzésének kritikája	334
A francia "állami nemességről"	337
Adalékok Bourdieu és Luhmann elméletének összehasonlításához	342
A társadalom kettős struktúrája	342
Luhmann elméleti kiindulópontjai	343
Bourdieu elméleti kiinduló pontjai	345
Luhmann és Bourdieu elmélkedésének közelítési lehetőségei	348
Jegyzetek	355
Irodalom	365