Előszó
Előhang
Pilis pír-palástján pompás a Nap fénye,
Titkos tudásokat őriz rőt erénye!
Hajnalonta selymes ezüstpára csillog,
Bíborsmaragd könnye leveleken villog.
Barnálló avarra cseppennek...
Tovább
Előszó
Előhang
Pilis pír-palástján pompás a Nap fénye,
Titkos tudásokat őriz rőt erénye!
Hajnalonta selymes ezüstpára csillog,
Bíborsmaragd könnye leveleken villog.
Barnálló avarra cseppennek szikrázva,
Hangtalan reszketnek, sorsuk magyarázva,
Zörgő avarpaplan köszönget az ősznek,
Szarvasbikák bőgnek, őzek kergetőznek.
Száraz faág reccsen, léptük töri széjjel,
Agancsok csattognak ősi szenvedéllyel,
Mohás-tövű fákon foszlott inda kúszik,
Győztes agancs hegye boldogságban úszik.
Majd' kövér hódunyhán hagy nyomot patájuk,
Ködszín lélegzettel illatozik szájuk.
Havas tájék felett békés bagoly huhog,
Kiterjesztett szárnnyal a téli éj suhog.
Fehér subát öltött erdő minden ága,
Ezüstöt csordít rá csillagok világa,
Szőke gyöngysor szakkan hóvirág szirmára,
Közelgő kikelet, itt lesz nemsokára!
Vissza