Előszó
1953. augusztus 20. Az egész ország az alkotmányt ünnepelte, és Budapesten ezen a napon avatták fel a Népstadiont.
Hosszú és göröngyös úton jutottunk el a felavatásig, hisz az első...
Tovább
Előszó
1953. augusztus 20. Az egész ország az alkotmányt ünnepelte, és Budapesten ezen a napon avatták fel a Népstadiont.
Hosszú és göröngyös úton jutottunk el a felavatásig, hisz az első kezdeményezéstől egészen 1953-ig évtizedek teltek el. A felszabadulást megelőző esztendőkben a vezetők, hivatalok és testületek nem fukarkodtak az ígéretekben, mondván: lesz stadion! Csak azt nem mondták meg, hogy mikor...
A „nagy stadion" - sok sportszerető magyar ember álma - hosszú időn át gyakorlatban azért nem valósulhatott meg, mert a honatyák és érdekcsoportok évekig csak a terveken vitáztak, a bírálaton túl nem jutottak.
Tanulságos végigkövetni az utat, amely végül a Népstadion felépítéséhez vezetett, s a megvalósítástól napjainkig terjedő időszak sport- és kultúrtörténelmünk kalandos történet is egyben. A véletlen adta az első lehetőséget, hogy stadion építésével foglalkozzanak fővárosunkban.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság értesítette a tagországokat, hogy Athén lemondta az 1896-os Olimpiai Játékok megrendezését, mert a görög állam kasszájában - e célra - nem volt elegendő pénz. Az így kialakult helyzetben Budapest is igényelhette az Olimpiai Játékok rendezési jogát, holott körülményeink szintúgy kedvezőtlenek voltak. Gazdasági gondok gyötörték ekkor az egész világot, országos áldozatokat igényelt volna a világesemény megrendezése. Görögország nemzeti büszkeségből mindenáron akarta az olimpiát és végül egy gazdag görög anyagilag lehetővé tette a stadion felépítését Athénban. Averoff ezzel Hellász gondjait megoldotta, de ez egyben azt is jelentette, hogy hazánkban bizonytalan időre felfüggesztették a stadion építését.
Jónéhány esztendő múltán - másodízben - került napirendre a budapesti nagy stadion ügye. Az 1911-ben született NOB határozat Budapestnek adta az 1920. évi Olimpiai Játékok rendezési jogát. A század elején készült terveket újból elő lehetett venni...
A stadion helyéül a tervezők a Vérmezőt jelölték ki. Azonban a hadtestparancsnokság tiltakozására - mivel a Vérmező akkor katonai terület volt -, az itt történő építkezésről le kellett mondani.
Születtek ugyan más tervek is, de ekkor már egész Európát megcsapta az első világháború szele. Aztán, mikor már Európa lángokban állott, ki gondolhatott sportstadionra?!
Vissza 
