Szolgálati kutyák a személy- és vagyonvédelemben I-III.

Előszó

A modern társadalmak közbiztonsági problémáinak megoldásában felértékelődött az őrző-védő kutyák szerepe. A szolgálati kutyák klasszikus hármas igénybevételi lehetőségéből: a felderítési, a kényszerítő, és biztonsági célú igénybevételből - a vagyonvédelmi vállalkozások vajmi keveset profitálhatnak. A szolgálati kutyák felderítési célú igénybevétele és kényszerítő eszközként történő alkalmazása a rendvédelmi szervek privilégiuma. Ennek ellenére gomba módra szaporodnak azok a vagyonvédelmi vállalkozások, amelyek kutyás vagyonőröket foglalkoztatnak. Mi ennek a látszólagos ellentmondásnak az oka?
A magyarázat rendkívül egyszerű: a jól képzett szolgálati kutya megvédi vezetőjét a váratlan támadásoktól, jelzi az érezhető veszélyforrásokat, józan önmérsékletre készteti az intézkedés alá vont személyt. Összességében: önbizalmat ad a vezetőjének. De ne feledjük, csak a jól kiképzett kutya képes minderre. A szolgálati kutya és a kutyavezető kölcsönösen függenek egymástól.
A kutyával szemben támasztott legfontosabb követelmény: bármikor és bárhol köteles a vezetőjének engedelmeskedni és utasításait követni. A kutyavezető pedig legyen képes bármely szituációban uralma alatt tartani a kutyát.
Amikor az állam megengedi a vagyonvédelmi célból tartott őrkutyák igénybevételét, akkor nem bármely kutyára, hanem csak a kiképzett szolgálati kutyára gondol. Kötelezően előírja, hogy foglalkozásszerűen kutyát csak szakképzett vagyonőr, illetve kutyavezető vezethet, továbbá kimondja: Közterületen vagy nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen személy- és vagyonőri tevékenység csak vizsgáztatott kutyával látható el.
A "kutyavezető" szakképesítés 1994-ben történt bevezetése, valamint a kutyák teljesítménybírálatának elrendelése, a kutya + kutyavezető párok intézkedéseinek szakszerűségét, valamint az intézkedés alá vont vétlen állampolgárok védelmét hivatott erősíteni. Vissza