| I. kötet: | |
| Előszó | |
| A szőlőfélék származása és törzsfejlődése | 7 |
| A szőlőnemzetségek megjelenése a földön | 7 |
| A Vitis nemzetség földrajzi fajcsoportjainak kialakulása | 9 |
| A kerti (sativa) szőlő kialakulása | 11 |
| A szőlőfélék botanikai leírása | 16 |
| A szőlőfélék családja, nemzetségei és azok általános jellemzése | 16 |
| A Vitoideae alcsalád nemzetségei | 17 |
| A Vitis (Tournef.) L. nemzetség | |
| A Muscadinia Planch. alnemzetség | 18 |
| Az Euvitis Planch. alnemzetség | 18 |
| Az Euvitis Planch. alnemzetség amerikai fajai | 20 |
| A szőlőnövény alaktani leírása | 53 |
| A magról kelt növény | 54 |
| A vegetatív úton szaporított szőlőnövény alkata | 54 |
| A gyökérzet | 57 |
| A gyökerek képződése, a gyökerek hosszanti tagolódása, elágazása, terjedési iránya | 57 |
| A fiatal tőkék gyökérzetének növekedése és terjedése | 61 |
| A gyökérrendszer alakulását meghatározó legfontosabb tényezők | 65 |
| Faji és fajta-sajátosságok hatása a gyökér fejlődésére | 65 |
| A tenyészterület hatása a gyökér alakulására | 66 |
| A talaj sótartalmának hatása a gyökértömeg alakulására | 67 |
| A köztes növények hatása a gyökérzet alakulására | 67 |
| A talajművelés, trágyázás hatása a gyökérzet alakulására | 68 |
| A gyökérzet és a föld feletti tőkerészek összefüggése | 68 |
| A szár | 70 |
| A szár általános alkati bélyegei | 71 |
| A szárrendszer kialakulása | 70 |
| A hajtásszár részei és morfológiai bélyegei | 71 |
| A hajtástengely szerveződésének elmélete | 75 |
| A vessző morfológiai bélyegei | 77 |
| A kialakított tőke részei | 78 |
| A szár oldalszervei | 79 |
| A levél | 79 |
| A rügy és a hónaljhajtás | 91 |
| A virágzat | 97 |
| A virág | 99 |
| A kacs | 112 |
| A termés | 115 |
| A szőlőnövény anatómiai felépítése | 123 |
| A gyökérzet | 123 |
| Tenyészőkúp | 123 |
| Elsődleges szerkezet | 123 |
| Oldalgyökér-képződés | 124 |
| Járulékos gyökérképződés | 124 |
| Másodlagos vastagodás | 125 |
| Kóros szöveti elváltozások | 127 |
| A vegetatív hajtás | 127 |
| Hajtástenyészőkúp | 127 |
| Levélszerkezet | 131 |
| A szár másodlagos vastagodása | 135 |
| Az érett vessző szerkezete | 137 |
| Az oltásforradás szövettana | 144 |
| A szárszerkezet változásai a második és további életévekben | 147 |
| A kacs és a rügy szöveti szerkezete | 150 |
| A reproduktív hajtás szerkezete | 151 |
| A virágzat- és virágkezdemények fejlődése | 151 |
| A virágtípusok és típusváltozatok anatómiai sajátosságai | 155 |
| A termés kialakulása | 163 |
| A szőlő citológiai jellemzői | 168 |
| A szőlő anyagcseréje | 171 |
| A szőlő szervetlen táplálkozása | 171 |
| A levelek CO2 asszimilációja | 184 |
| A szénhidrát-anyagcsere | 186 |
| A szőlőlevél szénhidrát-anyagcseréjéről | 187 |
| A szőlőhajtás és a szőlővessző szénhidrát-anyagcseréje | 190 |
| A vesszőérettség és a szénhidráttartalom viszonya | 194 |
| A szénhidrátok változása többéves karokban | 196 |
| A gyökerek szénhidrát-anyagcseréje | 197 |
| A szőlőtőke metamer szénhidrátváltozásai | 197 |
| A vessző keményítő- és cukorváltozásának biokémiai magyarázata | 198 |
| A szőlő fehérje-anyagcseréje | 198 |
| A másodrendű vegyületek anyagcseréje - Szerves (alifás) savak anyagcseréje | 202 |
| A szőlőbogyó anyagcseréje | 205 |
| Szín- és csereanyagok | 211 |
| A szőlőtermesztés ökológiai tényezői | 214 |
| Éghajlati tényezők | 214 |
| Fényviszonyok | 215 |
| Hőviszonyok | 218 |
| A szőlő tenyészetének kardinális hőviszonyai | 218 |
| Magyarország hőviszonyai | 226 |
| Káros hőmérsékleti hatások | 230 |
| A nedvességviszonyok | 231 |
| A szőlő vízforgalma | 231 |
| A fiziológiai nedvesség mennyiségének hatása a szőlőre | 236 |
| A szőlő szárazságtűrése | 237 |
| A levegő és a talaj nedvességének alakulása | 239 |
| A csapadék különböző formái és azok ökológiai hatása | 240 |
| Hazánk csapadékviszonyai | 241 |
| A környezet vízviszonyainak és a növények vízforgalmának szabályozása agro- és fitotechnikával | 242 |
| A fény-, hő és nedvességi viszonyok együttes értékelése | 243 |
| A levegő mint ökológiai tényező | 244 |
| A levegő széndioxid-tartalma | 244 |
| Az oxigén | 245 |
| A szél | 245 |
| A klimatikus tényezők kialakulását módosító környezeti hatások | 246 |
| Földrajzi szélesség | 246 |
| A tengerszint feletti magasság | 247 |
| Az ültetvény expozíciója (kitettsége) és a lejtő foka | 248 |
| A tenger, tavak és erdők közelsége | 249 |
| Az emberi létesítmények | 249 |
| A talaj | 250 |
| A szőlőtalaj származása | 250 |
| A mészmentes vagy kevés meszet tartalmazó talajokat kialakító kőzetek | 250 |
| Meszes jellegű talajokat képző kőzetek | 251 |
| A homok | 253 |
| A szőlőtalajok vázalkatrészek szerinti összetétele | 255 |
| A talaj rétegezettsége | 256 |
| A talaj kötöttsége | 256 |
| A talaj mésztartalma | 258 |
| A talaj sótartalma | 261 |
| A talaj vízkapacitása | 261 |
| A talaj hőviszonyai | 262 |
| A talaj tápanyagtartalma | 265 |
| A különböző származású talajok hatása a bor jellegére és minőségére | 265 |
| A szőlőültetvény állományklímája | 267 |
| Az állományklíma alakulására ható tényezők | 267 |
| Az ültetvény fényviszonyai | 268 |
| Az állomány hőviszonyai | 270 |
| A növény szerveinek hőmérséklete | 275 |
| Az ültetvény talajhőmérséklete | 276 |
| Az állomány levegőjének relatív páratartalma | 278 |
| A szőlő élő környezete | 280 |
| A szőlő életszakaszai, évi biológiai ciklusai és vegetációs fázisai | 282 |
| Életszakaszok és biológiai ciklusok | 282 |
| A vegetációs fázisok | 284 |
| A könnyezés | 284 |
| A rügyfakadás | 289 |
| A hajtás növekedése | 291 |
| A virágzás | 294 |
| A virágnyílás | 294 |
| A megporzás és a megtermékenyülés | 299 |
| A virágok kóros lehullása, "elrúgása" | 304 |
| A zöld bogyók növekedése | 305 |
| A termés érése | 307 |
| A hajtások beérése | 311 |
| A szőlő nyugalmi ideje | 313 |
| Irodalomjegyzék | 317 |
Folytatás Microsoft-tal