| Bevezetés | 3 |
| A szőlőtermesztés története | 3 |
| A magyar szőlőtermesztés kialakulása és története | 4 |
| A hagyományos szőlőtermesztés kora | 4 |
| A modern szőlőtermesztés kialakulása | 6 |
| A szőlőtermeszéts gazdasági jelentősége | 9 |
| A szőlőfélék származása, növényrendszertani csoportosítása | 16 |
| A Muscadinia alnemzetség | 16 |
| Az Euvitis alnemzetség | 17 |
| A szőlő és környezete | 20 |
| A szőlőtőke részei | 20 |
| Föld alatti részek | 20 |
| Föld feletti részek | 23 |
| Fás részek | 25 |
| Zöld részek | 29 |
| A szőlő anyagcsere-folyamatai és életjelenségei | 39 |
| A szőlő anyagcsere-folyamatai | 39 |
| A szőlő évi biológiai ciklusai | 42 |
| A vegetatív szervek életjelenségei | 45 |
| A rügyek fejlődése | 45 |
| A reproduktív szervek életjelenségei | 46 |
| A szőlő környezeti tényezői | 48 |
| A meteorológiai tényezők | 48 |
| A fény hatása | 48 |
| A hőviszonyok | 49 |
| A káros hőmérsékleti hatások | 49 |
| A csapadék jelentősége | 50 |
| A levegő mozgása | 51 |
| A tengerszint feletti magasság | 51 |
| A szőlőültetvény égtáj szerinti fekvése és lejtésszöge | 51 |
| Talajtani tényezők | 52 |
| Egyéb élő tényezők | 52 |
| A szőlő szaporítása | 55 |
| A telepítéshez szükséges szaporítóanyag megteremtése | 56 |
| Az európai szőlővessző | 56 |
| Az európai szőlővessző beszerzése | 56 |
| A szaporítóanyag szedése | 57 |
| A vesszők feldolgozása | 58 |
| A vesszők vermelése | 60 |
| Az alanyvesszők előállítása | 62 |
| A gyökeres európai és alanyvesszők előállítása | 66 |
| Az iskola talajainak megválasztása | 66 |
| A talaj előkészítése | 67 |
| Az iskolázás | 67 |
| A dugványiskola nyári gondozása | 69 |
| Az iskola fölszedése | 70 |
| A szőlőoltvány előállítása | 72 |
| Az alany- és más oltóvessző előkészítése oltásra | 72 |
| Az oltás művelete | 73 |
| A ládázás | 75 |
| Az előhajtatás | 76 |
| Az oltványok edzése | 77 |
| Az oltványok iskolázása | 78 |
| Az oltványiskola nyári gondozása | 80 |
| Az oltványiskoal fölszedése | 81 |
| Tőkepótlási módok | 86 |
| Bujtás | 86 |
| Döntés | 87 |
| Helyben oltás | 90 |
| Tőkenyakba oltás | 91 |
| Gyökértörzsbe oltás | 92 |
| A Czeiner-féle zöldoltás | 93 |
| A szőlő szemzése | 95 |
| A tőkepótlások növényvédelmi munkái | 97 |
| A szőlőültetvények létesítése | 100 |
| A telepítések állami szabályozása | 100 |
| Az ültetvények üzemi formája és jellege | 100 |
| A telepítés tervezése | 100 |
| A terület felmérése, térképezése | 102 |
| Az üzemi épületek és építmények elhelyezése | 102 |
| Az ültetvény kialakítása | 102 |
| A fajta megválasztása | 104 |
| A tenyészterület megválasztása | 105 |
| A szaporítóanyag megválasztása | 105 |
| A terület előkészítése. Telepítés | 107 |
| Tereprendezés | 107 |
| A talaj előkészítése telepítésre | 112 |
| A telpítés | 115 |
| A fiatal ültetvények gondozása | 121 |
| A szőlő tenyészterülete | 125 |
| A szőlőültetvények támaszberendezése | 130 |
| Gyalogművelésű szőlők | 130 |
| Karós támberendezés | 131 |
| Huzalos támberendezés | 132 |
| A huzalos támberenedezés elemei | 132 |
| A támberendezés felállítása | 134 |
| A szőlőtőke művelésének és metszésének módjai | 136 |
| A tőkeművelési és metszésmódokal kapcsolatos biológiai alapfogalmak | 137 |
| Polaritás | 137 |
| Terhelés | 140 |
| Termőegyensúly | 141 |
| A rügyek termékenysége | 141 |
| A fajták metszési igénye | 141 |
| Az alakító metszése | 142 |
| A termőszőlő metszése | 142 |
| A tőkeművelési és metszésmódokkal kapcsolatban használt morfológai fogalmak | 143 |
| Az üzemi gyakorlatban legelterjetebb művelésmódok | 146 |
| Fejművelés | 146 |
| Bakművelés | 151 |
| A fejművelés és a bakművelés közötti átmenti formák | 153 |
| Legyezőművelés | 154 |
| Alacsony és középmagas vízszintes kordonművelés | 156 |
| Alacsony és középmagas Guyot-művelés | 160 |
| Moser-féle magaművelés | 163 |
| A magasművelésre alkalmas szőlőfajták | 169 |
| Magasművelés az Alföldön | 170 |
| A kombinált tőkeművelésmód | 172 |
| Szőlőlugaok | 175 |
| Több emeletes, vízszintes karú lugas | 175 |
| Thomery-lugas | 177 |
| Állólugas | 179 |
| Tetőlugas | 180 |
| A lugasok rendeltetése | 180 |
| A metszés gyakorlása | 184 |
| A metszés időpontja | 184 |
| A metszés eszközei | 185 |
| A metszés előtti rügyvizsgálat | 187 |
| A tőkék erőbeli állapotának elbírálása | 188 |
| A metszés művelete | 188 |
| A metszést kiegészítő munkák | 190 |
| Az előtörő vesszők eltávolítása | 190 |
| A harmatgyökerezés | 191 |
| A szálvesszők kikötözése | 192 |
| A téli fagykárt szenvedett szőlők metszése | 192 |
| A szőlő zöldmunkái | 195 |
| Általános tudnivalók | 195 |
| A zöldmunkák fajtái | 195 |
| A csonkázás élettani hatása | 196 |
| Kötözés és hajtásvezetés | 196 |
| Az alakító metszést kiegészítő zöldmunkák és a termőszőlő zöldmunkái | 196 |
| A fejművelésű szőlők zöldmunkái | 196 |
| A bakművelésű tőkék zöldmunkái | 198 |
| A legyező- és a kordonművelésű tőkék zöldmunkái | 199 |
| A magasművelésű szőlők zöldmunkái | 200 |
| A több emeletes vízszintes karú lugas és a Thomery-lugas zöldmunkái | 201 |
| Különleges esetekben végzendő zöldmunkák | 203 |
Folytatás Microsoft-tal