| I. kötet: | |
| Előszó | |
| A szőlőfélék származása és törzsfejlődése | 7 |
| A szőlőnemzetségek megjelenése a földön | 7 |
| A Vitis nemzetség földrajzi fajcsoportjainak kialakulása | 9 |
| A kerti (sativa) szőlő kialakulása | 11 |
| A szőlőfélék botanikai leírása | 16 |
| A szőlőfélék családja, nemzetségei és azok általános jellemzése | 16 |
| A Vitoideae alcsalád nemzetségei | 17 |
| A Vitis (Tournef.) L. nemzetség | |
| A Muscadinia Planch. alnemzetség | 18 |
| Az Euvitis Planch. alnemzetség | 18 |
| Az Euvitis Planch. alnemzetség amerikai fajai | 20 |
| A szőlőnövény alaktani leírása | 53 |
| A magról kelt növény | 54 |
| A vegetatív úton szaporított szőlőnövény alkata | 54 |
| A gyökérzet | 57 |
| A gyökerek képződése, a gyökerek hosszanti tagolódása, elágazása, terjedési iránya | 57 |
| A fiatal tőkék gyökérzetének növekedése és terjedése | 61 |
| A gyökérrendszer alakulását meghatározó legfontosabb tényezők | 65 |
| Faji és fajta-sajátosságok hatása a gyökér fejlődésére | 65 |
| A tenyészterület hatása a gyökér alakulására | 66 |
| A talaj sótartalmának hatása a gyökértömeg alakulására | 67 |
| A köztes növények hatása a gyökérzet alakulására | 67 |
| A talajművelés, trágyázás hatása a gyökérzet alakulására | 68 |
| A gyökérzet és a föld feletti tőkerészek összefüggése | 68 |
| A szár | 70 |
| A szár általános alkati bélyegei | 71 |
| A szárrendszer kialakulása | 70 |
| A hajtásszár részei és morfológiai bélyegei | 71 |
| A hajtástengely szerveződésének elmélete | 75 |
| A vessző morfológiai bélyegei | 77 |
| A kialakított tőke részei | 78 |
| A szár oldalszervei | 79 |
| A levél | 79 |
| A rügy és a hónaljhajtás | 91 |
| A virágzat | 97 |
| A virág | 99 |
| A kacs | 112 |
| A termés | 115 |
| A szőlőnövény anatómiai felépítése | 123 |
| A gyökérzet | 123 |
| Tenyészőkúp | 123 |
| Elsődleges szerkezet | 123 |
| Oldalgyökér-képződés | 124 |
| Járulékos gyökérképződés | 124 |
| Másodlagos vastagodás | 125 |
| Kóros szöveti elváltozások | 127 |
| A vegetatív hajtás | 127 |
| Hajtástenyészőkúp | 127 |
| Levélszerkezet | 131 |
| A szár másodlagos vastagodása | 135 |
| Az érett vessző szerkezete | 137 |
| Az oltásforradás szövettana | 144 |
| A szárszerkezet változásai a második és további életévekben | 147 |
| A kacs és a rügy szöveti szerkezete | 150 |
| A reproduktív hajtás szerkezete | 151 |
| A virágzat- és virágkezdemények fejlődése | 151 |
| A virágtípusok és típusváltozatok anatómiai sajátosságai | 155 |
| A termés kialakulása | 163 |
| A szőlő citológiai jellemzői | 168 |
| A szőlő anyagcseréje | 171 |
| A szőlő szervetlen táplálkozása | 171 |
| A levelek CO2 asszimilációja | 184 |
| A szénhidrát-anyagcsere | 186 |
| A szőlőlevél szénhidrát-anyagcseréjéről | 187 |
| A szőlőhajtás és a szőlővessző szénhidrát-anyagcseréje | 190 |
| A vesszőérettség és a szénhidráttartalom viszonya | 194 |
| A szénhidrátok változása többéves karokban | 196 |
| A gyökerek szénhidrát-anyagcseréje | 197 |
| A szőlőtőke metamer szénhidrátváltozásai | 197 |
| A vessző keményítő- és cukorváltozásának biokémiai magyarázata | 198 |
| A szőlő fehérje-anyagcseréje | 198 |
| A másodrendű vegyületek anyagcseréje - Szerves (alifás) savak anyagcseréje | 202 |
| A szőlőbogyó anyagcseréje | 205 |
| Szín- és csereanyagok | 211 |
| A szőlőtermesztés ökológiai tényezői | 214 |
| Éghajlati tényezők | 214 |
| Fényviszonyok | 215 |
| Hőviszonyok | 218 |
| A szőlő tenyészetének kardinális hőviszonyai | 218 |
| Magyarország hőviszonyai | 226 |
| Káros hőmérsékleti hatások | 230 |
| A nedvességviszonyok | 231 |
| A szőlő vízforgalma | 231 |
| A fiziológiai nedvesség mennyiségének hatása a szőlőre | 236 |
| A szőlő szárazságtűrése | 237 |
| A levegő és a talaj nedvességének alakulása | 239 |
| A csapadék különböző formái és azok ökológiai hatása | 240 |
| Hazánk csapadékviszonyai | 241 |
| A környezet vízviszonyainak és a növények vízforgalmának szabályozása agro- és fitotechnikával | 242 |
| A fény-, hő és nedvességi viszonyok együttes értékelése | 243 |
| A levegő mint ökológiai tényező | 244 |
| A levegő széndioxid-tartalma | 244 |
| Az oxigén | 245 |
| A szél | 245 |
| A klimatikus tényezők kialakulását módosító környezeti hatások | 246 |
| Földrajzi szélesség | 246 |
| A tengerszint feletti magasság | 247 |
| Az ültetvény expozíciója (kitettsége) és a lejtő foka | 248 |
| A tenger, tavak és erdők közelsége | 249 |
| Az emberi létesítmények | 249 |
| A talaj | 250 |
| A szőlőtalaj származása | 250 |
| A mészmentes vagy kevés meszet tartalmazó talajokat kialakító kőzetek | 250 |
| Meszes jellegű talajokat képző kőzetek | 251 |
| A homok | 253 |
| A szőlőtalajok vázalkatrészek szerinti összetétele | 255 |
| A talaj rétegezettsége | 256 |
| A talaj kötöttsége | 256 |
| A talaj mésztartalma | 258 |
| A talaj sótartalma | 261 |
| A talaj vízkapacitása | 261 |
| A talaj hőviszonyai | 262 |
| A talaj tápanyagtartalma | 265 |
| A különböző származású talajok hatása a bor jellegére és minőségére | 265 |
| A szőlőültetvény állományklímája | 267 |
| Az állományklíma alakulására ható tényezők | 267 |
| Az ültetvény fényviszonyai | 268 |
| Az állomány hőviszonyai | 270 |
| A növény szerveinek hőmérséklete | 275 |
| Az ültetvény talajhőmérséklete | 276 |
| Az állomány levegőjének relatív páratartalma | 278 |
| A szőlő élő környezete | 280 |
| A szőlő életszakaszai, évi biológiai ciklusai és vegetációs fázisai | 282 |
| Életszakaszok és biológiai ciklusok | 282 |
| A vegetációs fázisok | 284 |
| A könnyezés | 284 |
| A rügyfakadás | 289 |
| A hajtás növekedése | 291 |
| A virágzás | 294 |
| A virágnyílás | 294 |
| A megporzás és a megtermékenyülés | 299 |
| A virágok kóros lehullása, "elrúgása" | 304 |
| A zöld bogyók növekedése | 305 |
| A termés érése | 307 |
| A hajtások beérése | 311 |
| A szőlő nyugalmi ideje | 313 |
| Irodalomjegyzék | 317 |
| II. kötet: | |
| A szőlőtermesztés története | |
| Az ókori szőlőtermesztés | 5 |
| Szőlőtermesztés a középkorban | 8 |
| A szőlőtermesztés továbbterjedése az újkorban | 9 |
| A lisztharmat, a filoxéravész és a peronoszpóra hatása a szőlőtermesztésre | 10 |
| Nemzetközi együttműködés a szőlő termesztésben | 12 |
| A világ szőlőtermesztésének jelenlegi helyzetképe | 12 |
| A magyar szőlőtermesztés kialakulása és története | 20 |
| A szőlőtermesztés hazánk területén a honfoglalás előtt | 20 |
| Szőlőtermesztésünk a honfoglalástól a mohácsi vészig | 21 |
| Szőlőtermesztésünk a török hódoltság idején | 22 |
| A kuruc szabadságharcok hatása szőlőtermesztésünkre | 23 |
| Szőlőtermesztésünk Mária Terézia és II. József uralkodása idején | 24 |
| A reformkor hatása szőlőtermesztésünkre | 24 |
| Szőlőtermesztésünk a szabadságharc bukásától a filoxéravészig | 25 |
| Szőlőtermesztésünk a filoxéravésztől az első felújítás befejezéséig | 27 |
| A peronoszpóra megjelenése hazánkban | 28 |
| A csemegeszőlő-termesztés fejlődésének megindulása | 29 |
| Szőlőtermesztésünk a két világháború között | 29 |
| Szőlőtermesztésünk a második világháború után | 31 |
| A korszerű nagyüzemi szőlőtermesztés kialakulása | 33 |
| Szőlőtermesztésünk jelenlegi helyzetképe, fejlesztésének irányelvei | |
| Általános helyzetkép | 37 |
| Termesztési körzetek beosztása | 42 |
| A termesztési körzetek ismertetése | 45 |
| Borvidékek | 45 |
| Alföldi borvidék | 45 |
| Badacsonyi borvidék | 47 |
| Balatonfüred - csopaki borvidék | 48 |
| Balaton melléki borvidék | 48 |
| Bársonyos - császári borvidék | 49 |
| Egri borvidék | 49 |
| Mátraalji borvidék | 49 |
| Mecseki borvidék | 50 |
| Móri borvidék | 51 |
| Somlói borvidék | 51 |
| Soproni borvidék | 51 |
| Szekszárdi borvidék | 52 |
| Tokajhegyaljai borvidék | 52 |
| Villányi - siklósi borvidék | 54 |
| Borvidékbe nem sorolt jó bortermőhelyek | 54 |
| Bortermőhelyek | 56 |
| Csemegeszőlő-termesztési körzetek | 56 |
| Termesztésre javasolt csemegeszőlő-fajták | 57 |
| Termesztésre javasolt egyéb minőségi borszőlő-fajták | 57 |
| A szőlő szaporítása | |
| Szaporítás magvetéssel | 59 |
| A vetőmag begyűjtése és eltartása | 59 |
| A magvak előkészítése vetésre | 60 |
| A magágy elkészítése és a vetés | 61 |
| A magoncok tűzdelése és első évi nevelése | 64 |
| A magoncok további nevelése a termőrefordulásig | 66 |
| Vegetatív szaporítási módok | 67 |
| Bujtás | 67 |
| Tőkepótló bujtás | 67 |
| Porbujtás | 68 |
| Fejbujtás | 69 |
| Kör- vagy sugarasbujtás | 70 |
| Kínai bujtás | 70 |
| Feltöltéses bujtás | 72 |
| Zölbujtás | 72 |
| Kosaras és cserepes bujtás | 72 |
| Döntés | 73 |
| Dugványozás | 75 |
| A dugványozás és változatai | 75 |
| A dugványvessző és -hajtás előállítása | 75 |
| A vesszők megszedése | 76 |
| A vesszők feldolgozása, válogatása, osztályozása | 78 |
| A sima- vagy dugványvesszők kötegelése, megjelölése | 85 |
| A dugványvesszők csomagolása, szállítása | 86 |
| A dugványok vermelése | 87 |
| A dugvány- vagy gyökereztető iskola területének megválasztása és iskolázásra előkészítése | 92 |
| A dugványok előkészítése iskolázásra | 94 |
| A vesszők átválogatása és talpalása | 94 |
| A vesszők áztatása | 94 |
| Növekedésszabályozó anyagok alkalmazása a dugványozásban | 96 |
| A szőlődugványok kezelésére alkalmazott anyagok | 96 |
| Az iskolázás | 99 |
| A bakhátas iskolázás | 100 |
| A bakhát nélküli iskolázás | 106 |
| A gépesített dugványozás | 107 |
| Az iskolázási műveletek megszervezése | 110 |
| A dugványiskola művelése | 111 |
| A dugványiskola felszedése | 119 |
| A gyökeres dugványok válogatása, osztályozása, kötegelése | 121 |
| A gyökeres vessző csomagolása, szállítása, átvétele | 123 |
| A gyökeres vessző vermelése | 125 |
| A kétéves iskola művelése | 126 |
| Az egyéves dugványiskola évi munkaszükséglete | 127 |
| Különleges, ritkán alkamazott dugványozási módok | 127 |
| Műanyagfóliák alkalmazása és talajfűtés a szabadföldi dugványozásban | 127 |
| Rügydugványozás | 127 |
| Dugványozás szabadföldben | 128 |
| Dugványozás hideg- vagy melegágyban | 130 |
| A nagyüzemi rügydugványozás | 131 |
| A szőlő oltása | 134 |
| Az oltványkészítés biológiai alapjai | 134 |
| A kompatibilitás és az affinitás | 134 |
| Az alany és a nemes rész közötti biológiai kapcsolatok | 136 |
| A szőlőoltványok forradását meghatározó legfontosabb tényezők | 136 |
| Az oltási összetevők közti élettani viszonosság | 139 |
| Az oltási módok csoportosítása | 143 |
| A kézben oltás | 144 |
| A hajtatott oltvány készítése | 144 |
| Az oltványkészítő és előhajtatóház berendezése | 144 |
| Az oltványkészítéshez szükséges felszerelések és anyagok | 147 |
| Az oltványok készítésének és hajtatásának ideje | 148 |
| Az alany- és oltóvesszők megszedése, válogatása, osztályozása, vermelése | 149 |
| Az alany és a nemes oltócsapok előkészítése oltásra | 149 |
| Az oltványok serkentőszeres kezelése | 152 |
| Az alanyvesszők oltás előtti hajtatása | 154 |
| Az oltás | 154 |
| Az oltások csoportosítása a metszlap vágás szerint | 155 |
| A kézi oltás | 157 |
| Az oltás gépesítése | 158 |
| Az oltványok ellenőrzése | 160 |
| Az oltványok beládázása | 161 |
| Az oltványok tárolása, hajtatása | 165 |
| Az előhajtatott oltványok edzése | 169 |
| Különleges és újabb hajtatási eljárások | 169 |
| Az oltványok iskolázása | 170 |
| Az oltványiskola művelése | 176 |
| Az oltványiskola felszedése, az oltványok válogatása, osztályozása, vermelése, csomagolása, szállítása | 179 |
| A sározott oltvány készítése | 185 |
| A gyökeres alanyok oltása és hajtatása | 185 |
| A helyben oltás | 185 |
| Zöldoltás | 185 |
| Hasítékos oltás | 187 |
| Nyerges oltás | 192 |
| Párosítás | 193 |
| Héj alá oltás | 194 |
| Szemzés | 195 |
| Fásoltás | 198 |
| Tőkenyakba oltás | 198 |
| Gyökértörzsbe vagy tőgyökérbe oltás | 201 |
| Lebegőoltás | 201 |
| Zöldre-fásoltás | 203 |
| Fásra-zöldoltás | 204 |
| Szőlőültetvények létesítése | |
| Szőlőtelepítések állami szabályozása | 205 |
| A terület megválasztása szőlőtelepítésre | 206 |
| Az ültetvény üzemi formája, jellege, és szerkezete | 208 |
| A telepítés megszervezése | 210 |
| A terület felmérése, térképezése | 210 |
| A terület talajának vizsgálata | 211 |
| A helyi klímaviszonyok tanulmányozása | 212 |
| A terület rendezése, telkesítés, telepítési alapokmány | 212 |
| Tereptisztogatás, terepegyengetés | 214 |
| Bokorirtás, tuskó-, gyökér- és kőszedés | 214 |
| Területegyengetés, planírozás | 215 |
| A talajok előkészítése szőlőtelepítésre homokon | 217 |
| Telkesítés, területrendezés a hegyi szőlőkben | 218 |
| A hegyi szőlőterületek telkesítésének szükségessége | 218 |
| Az erózió kártétele | 219 |
| A teraszosítás célja, lehetőségei | 220 |
| A teraszok elemeinek méreteit és kölcsönös viszonyát meghatározó geometriai összefüggések | 221 |
| Terasztípusok | 225 |
| Mikroterasz | 225 |
| Lejtős teraszok | 226 |
| A vájt - töltött lépcsőzetes teraszok | 227 |
| A rézsűk és teraszfalak | 233 |
| Utak, csatornák és vízgyűjtők | 236 |
| Üzemi épületek és építmények elhelyezése | 238 |
| A szőlőültetvények belső szerkezete | 239 |
| A parcellák, táblák és tagok | 239 |
| A tenyészterület meghatározása | 242 |
| A gyökérzet tenyészterülete | 243 |
| A lombozat tenyészterülete | 244 |
| A tenyészterület komplex hatása az ültetvény vegetációjára, a termés mennyiségére és minőségére | 245 |
| A tenyészterület alakjának hatása a növények növekedésére, a termés mennyiségére és minőségére | 248 |
| A művelési rendszer hatása a tenyészterület meghatározására | 250 |
| Rendeletek a hazai nagyüzemi ültetvények tenyészterületére vonatkozóan | 251 |
| A tőkeszám alakulása különböző sor- és tőtávolság esetén | 251 |
| A talajelőkészítés telepítésre | 251 |
| A talaj megjavítása | 253 |
| Pihentetéssel és zöldtrágyás vetésforgóval való javítás | 253 |
| Trágyázás | 254 |
| Forgatás | 255 |
| Forgatás robbantással | 257 |
| A telepítési anyag megválasztása és telepítésre előkészítése | 259 |
| Fajtamegválasztás | 259 |
| A termőhelyi viszonyok hatása a termőfajták megválasztására | 259 |
| A technikai adottságok és a művelési rendszerek hatása a termőfajták megválasztására | 260 |
| Az alanyfajták megválasztása | 260 |
| A fajtamegválasztás általános üzemi irányelvei | 261 |
| A telepítés ideje | 265 |
| A parcellák kitűzése és a tőkehelyek kijelölése | 265 |
| Az ültetési anyag előkészítése telepítésre | 268 |
| Az ültetés | 269 |
| Kézi ültetés | 270 |
| Ültetés géppel | 274 |
| Az új ültetvények gondozása a termőrefordulásig | 279 |
| Köztes-termesztés a fiatal szőlőültetvényben | 282 |
| A szőlőtelepítések leltározása | 284 |
| A szőlőültetvények támaszberendezése | 284 |
| A szőlő gyalogművelése | 285 |
| A szőlőtámaszok | 286 |
| Élőfa | 287 |
| Karó | 287 |
| A hasított szőlőkaró | 288 |
| A fűrészelt szőlőkaró | 289 |
| Egyéb karók | 291 |
| A karók leállítása | 291 |
| A karók tartósítása | 290 |
| A huzalos támasz | 292 |
| A huzalos támaszberendezések csoporotosítása | 293 |
| Egysíkú, függélyes huzalos támaszrendszerek | 293 |
| A páros ferdesíkú huzalos támasz | 308 |
| Az ereszes támaszrendszer | 308 |
| A szőlő metszése | |
| A metszés biológiai alapjai | 312 |
| A metszés kialakulása | 312 |
| A metszés célja | 313 |
| A polaritás szabályozása | 313 |
| A rügyek biológiai sajátosságai | 314 |
| A tőkék terhelése | 316 |
| A terhelés hatása a tőkék vegetációjára | 316 |
| A terhelés hatása a termés mennyiségére és minőségére | 318 |
| A terhelés és a szervezet egysége | 320 |
| A metszés formai elemei | 320 |
| A metszés ideje | 321 |
| A metszés eszközei | 322 |
| A szőlőtőke alakító metszése | 324 |
| A tőkeművelésmódokról általában | 324 |
| A különböző tőkeművelésmódok | 326 |
| A fejművelésű tőke alakító metszése | 326 |
| A bakművelésű tőke alakító metszése | 327 |
| A legyező alakú tőke alakító metszése | 328 |
| A Kosztka-féle vagy mély tőkeművelés | 330 |
| A combművelésű tőke alakító metszése | 331 |
| A kordonművelés | 334 |
| Az alacsony és középmagas kordon alakító metszése | 334 |
| A váltott négykarú kordon alakító metszése | 338 |
| A magas kordonművelésű tőkék alakító metszése | 338 |
| A vegyes törzsmagasságú kordonművelési rendszerek | 342 |
| A lugastőkék alakító metszése | 344 |
| A tőkék lugasműveléséről általában | 344 |
| Legyező alakú lugas tőkealakító metszése | 345 |
| Kordonlugas alakító metszése | 346 |
| Szárnyaslugasok alakító metszése | 346 |
| Ernyős lugas | 348 |
| Füzérlugas alakító metszése | 349 |
| A lugasok alkalmazása | 351 |
| A gyorsított tőkekialakítás | 354 |
| A termőremetszés | 355 |
| A termőremetszés alapelvei | 355 |
| A tőketerhelés megtervezése és beállítása | 356 |
| A metszési módok | 358 |
| A kopaszmetszés | 358 |
| A rövidcsapos metszés | 358 |
| Fejművelésű tőke rövidcsapos metszése | 358 |
| Bakművelésű tőke rövidcsapos metszése | 359 |
| A kordon- és lugastőkék rövidcsapos metszése | 361 |
| Hosszúcsapos metszés | 361 |
| Fejművelésű tőkék hosszúcsapos metszése | 361 |
| Bakművelésű tőkék hosszúcsapos metszése | 361 |
| Kordon- és lugastőke hosszúcsapos metszése | 362 |
| Szálvesszős metszés | 362 |
| A soproni fejművelésű tőkék szálvesszős metszése | 363 |
| A Guyot-metszés | 365 |
| A venyige összegyűjtése | 366 |
| A szálvesszők kikötése | 366 |
| A szőlő zöldmunkái | |
| A hajtásválogatás | 369 |
| A hajtások támaszhoz rögzítése | 372 |
| A virágok mesterséges megtermékenyítése | 378 |
| Fürt- és bogyóritkítás | 382 |
| Gyűrűzés | 383 |
| A hajtások visszametszése | 386 |
| A főhajtások kurtításának hatása a növény életfolyamataira és szervezetére | 386 |
| A hónaljhajtások kezelésének hatása a tőke életfolyamataira | 390 |
| A hajtások kurtításának hatása a tőkék termékenységére és a termés minőségére | 390 |
| A hajtáskurtítás összefoglaló értékelése | 391 |
| A hajtáskurtítás technikája | 391 |
| A hajtások lelevelezése | 393 |
| Termésszabályozó vegyi kezelések | 395 |
| A szőlő növényvédelme | |
| Gombás betegségek | 399 |
| Állati kártevők | 404 |
| Vírusbetegségek | 410 |
| Élettani betegségek | 410 |
| Az időjárás kártételei | 411 |
| A szőlő trágyázása | |
| A szőlőültetvény tápanyagszükségleteinek megállapítása | 417 |
| A tápanyaghiányoknak a növény kondíciója, külső diagnosztikai bélyegei alapján való meghatározása | 317 |
| A növény kémiai elemzésén alapuló tápanyagigény meghatározása | 418 |
| Talajvizsgálat | 423 |
| A tápanyagszükséglet meghatározása kísérleti úton | 425 |
| A különböző tápanyagok mennyiségének és arányának meghatározása a trágyázáshoz | 425 |
| A trágyák kiválasztása | 429 |
| Istálló- és egyéb szerves trágyák | 429 |
| A műtrágyák kiválasztása és a műtrágyázás | 433 |
| A trágyázás technikája | 435 |
| A szerves trágyák bedolgozása | 435 |
| A zöldtrágyázás technikája | 439 |
| A műtrágyák bedolgozása | 444 |
| Fejtrágyázás | 446 |
| Mikroelem-trágyázás | 451 |
| Talajjavítás | 452 |
| A talajjavítás módjai | 452 |
| Újabb talajszerkezet javító anyagok | 453 |
| A talajuntság megszüntetése | 454 |
| A termő szőlőültetvény talajmunkái | |
| A szőlő talajmunkáiról általában | |
| A talajművelés célja | 456 |
| A talajmunkák hatása | 456 |
| A fedés és az őszi mély talajmunkák | 459 |
| A nyitás | 462 |
| A tavaszi mély talajmunka | 465 |
| A nyári sekély talajmunkák | 467 |
| Gyomirtó, porhanyító kalapálások | 467 |
| Kapálás érés alá | 469 |
| A szőlőtalaj időszakos mély művelése, a forgatás megismétlése | 469 |
| Talajvédelmi munkák | 472 |
| A vegyszeres gyomirtás | 474 |
| A szőlő öntözése | |
| A szőlőöntözés célja | 476 |
| A szőlőültetvény vízfelhasználásának meghatározása | 476 |
| A talaj tulajdonságának hatása az öntözésre | 478 |
| Az öntözés idejének, gyakoriságának és az öntözővíz mennyiségének meghatározása | 479 |
| A szükséges öntözővíz meghatározása | 481 |
| Az öntözésre felhasználható víz minősége | 482 |
| Az öntözések hatása a tőke növekedésére, termékenységére és a termés minőségére | 483 |
| Öntözési módok | 483 |
| A felületi öntözés | 484 |
| A felszín alatti öntözés | 489 |
| Az esőszerű öntözés | 489 |
| Az öntözött ültetvények trágyázása és tőketerhelése | 495 |
| Szüret | |
| A szőlőfürt érettségének megállapítása | 496 |
| A borszőlő érettségének megállapítása | 496 |
| Az étkezési szőlő érettségének a vizsgálata | 497 |
| Mutatószámok az étkezési szőlő érettségére | 498 |
| A szőlő szedése | 499 |
| A szüret előkészítése | 499 |
| A szüret eszközei és gépei | 499 |
| Az étkezési szőlő szedése | 503 |
| Az étkezési szőlő manipulálása | 505 |
| A fürtök tisztogatása | 505 |
| A fürtök válogatása | 506 |
| A gépesített manipulálás | 507 |
| A szőlő csomagolása | 508 |
| Csomagoló anyagok | 509 |
| Csomagolás | 510 |
| A szőlő szállítása, exportálása | 513 |
| Az áru átvétele | 515 |
| A borszőlő szüretelése | 515 |
| Alanyvessző-termesztés | |
| Az alanyvessző-termesztő telepek rendeltetése és elhelyezése | 518 |
| Az anyatelepek telepítése | 518 |
| Támaszberendezés | 519 |
| A termő anyatelep évi művelési munkái | 520 |
Folytatás Microsoft-tal