Előszó
Részlet a könyvből:
"Ha Balzac modorában óhajtanánk intonálni, úgyszólván jegyzőkönyvszerűen ezt az egyszerű, noha tanulságos történetet, mely minden látszatok ellenére, halmozások, fondorlatok...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Ha Balzac modorában óhajtanánk intonálni, úgyszólván jegyzőkönyvszerűen ezt az egyszerű, noha tanulságos történetet, mely minden látszatok ellenére, halmozások, fondorlatok s huncutságok ellenére egy negyvenéves nő gyöngeségeiben s csalódásában kulminál, ha alaposan elmélyedni óhajtanánk ebben a történetben, a kutatás, búvárkodás s vizsgálódás minden eszközével: ott kellene kezdenünk, aprólékos részletezéssel s kronológikusan, annál a tudományos kontroverziánál, mely az öreg Horeb Homér és a fiatal Varjassy Kálmán tanárokat, éveken át, annál élesebben állította szembe egymással a maguk módja szerint s nem ökölre mentek, mint a többi rendes emberek. Ki kellene térnünk e két férfiú jellemének górcsövi megvizsgálásával, fizikai, anyagi és társadalmi körülményeik méltatásával, erkölcsi és szellemi értéküknek külön-külön hangsúlyozásával, egymástól oly távol eső nagy alapjainak s apró árnyalatosságuknak kizsigerelésével arra a különleges chimaera bombinans-ra, ami oly gyakori tudósok között. Elvont világuk e ponton válik emberivé, változatossá, sőt olykor izgalmassá is, mert enélkül nehéz volna élniök. Ki kellene térnünk, mindig a fentjelzett modorban, minden részletességgel és csakugyan azzal a balzacszerű mécsgyujtással, melyből végül, Taine szavaival élve, a legsúlyosabb tűzveszedelmek és kivilágítások lesznek, ki kellene térnünk, ismételjük, arra a tudományos vitára, mely a Horeb-Varjassy-féle kissé egyenlőtlen kettősön kívül éveken át izgatta az összes logus-okat, nevezetesen az egyptologusokat, asszirologusokat, sylologusokat, filologusokat (az urologusokat kivéve) s amely annál kevésbbé vezetett valamelyes pozitív eredményre, hogy ezekben a vitákban is, mint egyébként minden földi esetekben, az emberi tévedés és vérmérséklet törvényei kormányozzák és döntik el a dolgokat. Azonfelül ezek a viták, a maguk szószövevényeivel és szóáradataival, azok körül az ősrégi idők körül forogtak, melyekben a babyloni civilizáció eredetét, a phöniciai rejtélyeket s főként régi Arábia történetét kutatjuk a mindenféle ékiratok s filológiai fantáziák alapján, mondhatnánk filológiai ákombákomok alapján, meglehetősen hívságosan, nevetségesen és eredménytelenül.
Vissza