Szomszédok hármas tükörben

Fülszöveg

Mit jelent a Duna menti szomszéd népek számára az a tény, hogy történelmi fejlődésük jórészt azonos koordinátákkal jelölhető? Tekinthető-e vajon a közös múlt egyfajta eleve elrendelt sorsközösségnek is? Vagy azonosság és különbözés szükségképp két egymással ellentétes tendencia - összetartozás és elkülönülés - érvényesülését állandósították tájainkon? S tulajdoníthatunk-e mindezek alapján a közép-kelet-európai kisnemzeti fejlődés összetorlódottságának, megkésettségének, érdekellentéteinek és az ezek nyomán végbement átrendeződésnek, új társadalmi rendszer kiépítésén fáradozó kiútkeresésnek olyan jelentőséget, hogy bennük a Duna-tájnak - mint Nyugat és Kelet közt egyfajta európai alrégiónak - a megkülönböztető és kijelölő sajátosságait vehessük számba?
A szomszédság, a közös örökség, a térség mai nemzeteinek letagadhatatlan "tejtestvérisége" - az ilyen és ehhez hasonló kérdések történeti elemzése kiváló alkalmat kínál egyfajta érdekegyeztetésre. Ennek hiányában ugyanis az összekötő szálak és a konfliktusokból leszűrhető tanulságok feltárása haszon nélkül való példálózás maradna.
A magyar, cseh és szlovák történészek eszmecseréinek, vitáinak keretül szolgáló történész vegyesbizottság a három nemzet, illetve a két állam kapcsolatainak vizsgálatát idáig is, ezután is azzal a meggyőződéssel vállalja, hogy pozitívumok, baráti kapcsolatok feltérképezésén túl kényesnek mondott ellentmondások, ellentétek elemzése-tisztázása is része az együttműködésnek. A vegyesbizottság első huszonöt esztendejét dokumentáló kötet ennek az együttműködésnek eredményeiből nyújt válogatást. Vissza