| A szonettek kezdősorainak betűrendes mutatója | |
| Agyam rejti ajándékod, a naplót | 126 |
| A gyönyörűt szaporítani vágyunk | 5 |
| Ah! be hitvány, amit Múzsám elér | 107 |
| Ah, mért most él ő, e ragályban itt | 71 |
| Ahogy rokkant apának öröm ifjú | 41 |
| Ahogy romlasz, úgy nőssz a tieid | 16 |
| A jövő ellen, ha jön oly jövő | 53 |
| Akár én írom fejfádat, akár | 85 |
| Aludt a szerelem kis istene | 158 |
| A szellemet mocsokban tékozolni | 133 |
| A tükör int: szépséged színe vesz | 81 |
| Az enyém nem olyan, mint az a Múzsa | 25 |
| Az lesz majd szerelmem, ami ma én | 67 |
| Azon, mit rajtad földi szem elér | 73 |
| Az órák, melyek halk remekbe fogták | 9 |
| Az önzés bűne szállta meg szemem | 66 |
| Az ő vitorlaröptű dala tette | 90 |
| Azt mondod, kegyetlen, hogy nem szeretlek? | 153 |
| Az vagy nekem, mi testnek a kenyér | 79 |
| Ámor-mintázta ajka azt | 149 |
| Bár magadé volnál! de az, szerelmem | 17 |
| Bármit tettél, ne bánkódj: tüske van | 39 |
| Bizony, jobb, ha utunk most elszakad | 40 |
| Bűnét tudni gyermek a szerelem | 155 |
| Bűnöm: szerelmem; s hogy gyűlölsz: erényed | 146 |
| Csak ne kérkedj, Idő, hogy más leszek | 127 |
| De csak tedd, ami kínok kínja, hagyj itt | 96 |
| De komor tél volt tőled távol élnem | 101 |
| De légy nyugodt: ha az a zord parancs | 78 |
| De mért nem várja különb fegyvered | 20 |
| De nehezen haladok útamon | 54 |
| Dicső hajnalok csókos úr-szemét | 37 |
| Elhagytalak, s szemem lelkembe néz | 117 |
| Ennek gőgje a rang, annak az ész | 95 |
| Esküszöm, nem a szememmel szeretlek | 145 |
| Ez szid: Kár, hogy ifjú s könnyelmü vagy! | 100 |
| Ég veled, te, túldrága, hogy enyém légy | 91 |
| Falánk Idő, nyűdd az oroszlán körmét | 23 |
| Fáradt vagyok, ringass el, óh, halál | 70 |
| Fitogtasson, kit csillaga kegyel | 29 |
| Frigy köti a szememet-szivemet | 51 |
| Gyilkos csatát vív szemem és szivem | 50 |
| Gyűlölj, ha akarsz, ha valaha, most | 94 |
| Ha a merengés édes ünnepén | 34 |
| Ha bronz, kő s a föld s a nagy tengerek | 69 |
| Ha esküszik a nő, hogy hű s igaz | 142 |
| Ha homlokod negyven tél ostroma | 6 |
| Ha kedved jön lenézni, s megvetés | 92 |
| Ha meggondolom, hogy csak egy rövid | 19 |
| Ha nézem a mult krónikáiban | 110 |
| Ha nincsen uj s mind volt már, ami van | 63 |
| Ha sok-sok villid, vágy, álom, szeszély | 140 |
| Ha szerelmem érdek gyermeke volna | 128 |
| Ha túléled ama boldog napot | 36 |
| Ha, vesztve nép és Szerencse kegyét | 33 |
| Hazugság, amit tollam egykor írt | 119 |
| Hányszor, Zeném, ha zenét játszol a | 132 |
| Hogy a világ ne kérdje szüntelen | 76 |
| Hogy fogyhatna ki múzsám tárgya, míg | 42 |
| Hogyha meghalok, ne tovább, ne gyászolj | 75 |
| Hogy hirdessem illendőn érdemed | 43 |
| Hogy lankaszt tudni, ha rólad irok | 84 |
| Hogy legyek hát megint derűs kedély | 32 |
| Hogy lesz egykor versemnek hitele | 21 |
| Hogy ócsárolnak, ne bántson soha | 74 |
| Hogy ő tied, nemcsak azt fájlalom | 46 |
| Hol vagy, Múzsám, hogy dalod oly soká | 104 |
| Így arca tűnt napok rajza, mikor | 72 |
| Igy mentheti szivem rossz lovamat | 55 |
| Igy szidtam a túlbuzgó ibolyát | 103 |
| Jaj a szívnek, mely miatt oly sebet | 137 |
| Jobb rossznak lenni, mint rossz hírünek | 125 |
| Kecses bűneid, mikre a szabadság | 45 |
| Kedves fiu, ma a te birtokod | 130 |
| Két szerelmem van, az gyötör s vigasztal | 148 |
| Két társuk, tisztító tűz s lenge lég | 49 |
| Kimerült utas, esem édes ágyba | 31 |
| Ki nem árt, bár van benne rá erő | 98 |
| Ki Zene vagy, mért bús a zene néked? | 12 |
| Könnytől félted tán egy özvegy szemét | 13 |
| Lánynak festette maga a Teremtés | 24 |
| Látván az Idő, zord kéz, hogy töröl | 68 |
| Lázragyúlt szivem folyton arra vágyik | 151 |
| Lecsukva lát legjobban a szemem | 47 |
| Lelkem, hogy te vagy koronája, tán | 118 |
| Márvány s királyi arany oszlopok | 59 |
| Ments isten, ki raboddá tett, hogy én | 62 |
| Mért biztattál, hogy szép lesz, derü, fény | 38 |
| Mig más, hogy segítsd, nem fordult feléd | 83 |
| Mily erő adja iszonyú erőd | 154 |
| Mily édes báj a szégyen, ha tiéd | 99 |
| Mily gonddal zártam, útra kelve, hű | 52 |
| Mily lényeg formált, hogy oly árnytömeg | 57 |
| Mily szemet rakott fejembe szerelmem | 152 |
| Mint a kavicsos part felé a hullám | 65 |
| Mint ha étvágyát fokozni keres | 122 |
| Mint tökéletlen szinész a szinen | 27 |
| Mit érne baldachint tárnom föléd | 129 |
| Mondd, hogy azért hagytál el, mert hibáztam | 93 |
| Mondjam: társad, másod a nyári nap? | 22 |
| Mondjon legtöbbet, ki mond többet annál | 88 |
| Most hát bevallottam, hogy ő tied | 138 |
| Múzsám némultan vonúl vissza, míg | 89 |
| Múzsámul annyit invokáltalak | 82 |
| Ne hagyd hát, hogy törölje nyarad a | 10 |
| Nem fejtem a csillagok titkait | 18 |
| Nem igaz: hű lelkek násza nem ismer | 120 |
| Ne mondd, hogy szerelmem bálványozás | 109 |
| Nem öregedsz szememben, szép barátom | 108 |
| Ne volna testem nehéz hús, de szellem | 48 |
| Nézd, életem az az évszak, amelyben | 77 |
| Nézd, mikor emeli égő fejét | 11 |
| Nézz tükrödbe, s mondd az arcnak, melyet látsz | 7 |
| Ni, hogy kergeti tollas szökevényét | 147 |
| Okosan légy kegyetlen, s túlgoromba | 144 |
| Oly zsarnok vagy, igy is, mint akiket | 135 |
| Óh, jaj, igaz: sokfele kóboroltam | 114 |
| Óh, mennyire megszépíti a szépet | 58 |
| Óh, ne kívánd, hogy védjem is a rosszat | 143 |
| Óh, ne mondd szivem hamisnak, barátom | 113 |
| Óh, pörlekedj a Szerencsével értem | 115 |
| Örülök, hogy bántottál valaha | 124 |
| Rabod lévén, más dolgom mi legyen | 61 |
| Renyhe Múzsa, hogy pótold a mulasztást | 105 |
| Sár s bűn központja, lelkem, te, szegény | 150 |
| Se saját rémem, sem a nagy világ | 111 |
| Sohase láttam, hogy festékre van | 87 |
| Számolva az óramondó időt | 16 |
| Szemeid szeretem, s ők, szánakozva | 136 |
| Szemem a festőt játszotta, s szivem | 28 |
| Szerelmed és szánalmad elveszi | 116 |
| Szerelmem, bár gyengült látszatra, nőtt | 106 |
| Szerelmem lordja, kihez érdemed | 30 |
| Szégyen! Mondd, hogy nincs nő, akit szeretnél | 14 |
| Szirén-könnyek mily italait ittam | 123 |
| Szivedbe gyűlt, kincstárba, mind a szív | 35 |
| Távolt telt tőled tavaszom, midőn | 102 |
| Te akarod, hogy képed nyitva tartsa | 65 |
| Te, vak bolond, Szerelem, mit csinálsz | 141 |
| Tékozló báj, mért pazarlod saját | 8 |
| Tudod, mint hitszegő szerettelek | 156 |
| Tükröm hiába mondja, hogy öregszem | 26 |
| Tüzét letéve aludt Kupidó | 157 |
| Ugy fogok élni, hűnek tartva téged | 97 |
| Ugy vagyok, mint a gazdag, aki, bár | 56 |
| Ugy van, nem vagy Múzsám arája; olvasd | 86 |
| Uj dísztől dalom mért oly tar? Dicső | 80 |
| Ujítsd erődet, édes szerelem | 60 |
| Urnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt | 134 |
| Valaha nem tetszett a fekete | 131 |
| Van új az agyban, amit toll leírhat | 112 |
| Vádolj azzal, hogy fukaron fizettem | 121 |
| Vedd kedveseim, kedves, vedd, igen, mind | 44 |
| Villik rajzanak körül, száz lidérc | 139 |