Szörmefeldolgozás/A króm-felsőbőr kikészítése/Krómcserző levelek maszkirozása, különös tekintettel a hazai krómvegyületek felhasználására/Bőripari segédanyagok kikészítési eljárások elmélete és gyakorlata

Fülszöveg

Szőrmefeldolgozás
E könyv célja, hogy segítse a jövő szakmunkásait a szakma elsajátításában.
Az elmúlt évtizedek alatt a magyar szűcsipar szakmunkásai nemzetközi elismerést és megbecsülést érdemeltek ki. A magyar szűcsök kiválóan képzettek s indokolt, hogy a szűcsipari tanulók szakmai felkészültsége is megfeleljen a követelményeknek. S ezek nem csekélyek, mert a nemzetközi verseny erősödik, a szűcsipar termékeinek választéka állandóan bővül, és egyre nagyobbak az igények a minőség tekintetében is. Az új szűcsipari szakmunkásoknak tehát sokkal többet kell tudniuk, látókörüknek szélesebbnek kell lennie, mint a mai szűcsöké. Ezért a szakma gyakorlati fogásain kívül el kell sajátítaniuk a megfelelő elméleti ismeretek is.
Ebben kíván ez a könyv a jövő szakmunkásainak segítségükre lenni.

A króm-felsőbőr kikészítése
Króm-felsőbőrnek azt a kellő puhaságú kész bőrt nevezzük, amelyet krómsókkal cserzünk ki és amely a lábbeli felsőrészének készítésére szolgál.
A króm-felsőbőr előállításánál a kikészítést műveletek nagyon fontos szerepet játszanak. Ezen műveletek helyes elvégzésétől függ nemcsak a bőr külső alakja, de cipőipari szempontból a bőr területének kihasználása is.
E könyv feladata, hogy ismertess a króm-felsőbőr előállításánál alkalmazott kikészítési műveleteket és így megkönnyítése a króm-felsőbőr üzemek kikészítő munkását számára a műszaki alapiskola elvégzését. A könyvben ismertetjük az alapvető kikészítési műveletek célját és elvégzésének módját. A gépi felszerelést csak oly mértékben ismertetjük, amennyire ez az egyes műveleteknek és azok elvégzésének megértéséhez szükséges. Részletesebb ismertetést ezekre vonatkozóan a bőripari gépi felszerelésekkel foglalkozó különleges kézikönyvekben találhatunk.

Krómcserző levelek maszkírozása, különös tekintettel a hazai krómvegyületek felhasználására

Egy évszázad múlt el azóta, hogy Knapp 1852-ben a krómcserzést feltalálta. Az azóta eltelt idő alatt a krómcserzés számos - sok évszázados múltú - cserzési eljárást előzött meg és a növényi cserzés után a legfontosabb cserzési móddá fejlődött. Alkalmazási köre jelenleg is növekvőben van.
Bár a krómcserzés ismeretét a tudományos kutatásnak köszönhetjük, a cserzés fejlesztéséhez a tudományos kutatás a múltban mégis csak kevéssel tudott hozzájárulni és a krómcserzés technológiájának jelentős fejlődése a gyakorlati szakemberek érdeme. Ez annak a következménye, hogy a tudományos kutatásnak nem sikerült tökéletesen felderíteni a cserzőkrómsók szerkezetével, valamint a cserzés természetével kapcsolatos törvényszerűségeket. A krómcserzésre vonatkozó ismereteink sok esetben még ma is csak vitatott feltevések, ezért a cserzés fejlődése empirikus kísérletek kérdése lett, amelyekben pedig a gyakorlati szakemberektől származik a haladás legnagyobb része.
A természettudományok, különösen pedig a fizikai kémia napjainkban bekövetkezett rohamos fejlődése azonban új alapokat adott a krómcserzés tudományos fejlődéséhez. A közelmúlt éveiben a krómcserzés elméleti téren is sokat haladt, ennek megfelelően fokozatosan növekszik a tudományos kutatás hozzájárulása a technológia fejlődéséhez is.
Ennek a beszámolónak az a célja, hogy a publikációk alapján vázlatosan összefoglalja a II. Világháború utáni időszak tudományos eredményeit, továbbá egy kísérletsorozat ismertetésével a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati felhasználására kíván példát adni.
Természetesen e beszámoló nem ölelheti fel a krómcserzés valamennyi tárgykörét, hanem a címnek megfelelően, főleg a krómkomplexekkel és a maszkírozás jelenségeivel foglalkozik. Mielőtt azonban magára a témára rátérnénk, vessünk egy pillantást a komplexkémiai fejlődésének történetére.

Bőripari segédanyagok kikészítési eljárások elmélet és gyakorlata

Ha végigtekintünk a bőripar történelmi fejlődésén, megállapíthatjuk, hogy a bőr-kikészítés módszerei hosszú évezredeken keresztül lényegében semmit sem változtak. Az alapvető változás első jelei a 18. század közepén kezdődnek. Újabb cserzőanyagok és gyorsabb cserzési eljárások után kutatnak. A nagyarányú fejlődés azonban csak a 19. század elején, a gőzgép használatbavételével indul meg. 1883-ban jelenik meg, az első krómcserzésen alapuló szabadalom. Rövid időn belül a legtöbb felsőbőrt az eddig használatos növényi cserzés helyett krómmal cserzik. A krómcserzés teljesen új kikészítési eljárásokat és bőripari gépeket fejlesztett ki. Az emulziós zsírozást csak a krómos cserzés alkalmazása óta használják. A zsíremulziók készítésére először szappant, később szulfonált olajokat használnak. A századfordulón kezdik a bőröket anailinfestékkel festeni, ezzel a régi festékek és festési eljárások hamarosan elavulnak.
Az utóbbi évtizedekben mutatkozó fejlődést az ismeretek bővülése mellett fokozta a divat színes és világos bőrük iránti egyre növekvő követelménye, valamint a bőr és a kikészítő anyagok terén fellépő hiány. Utóbbi körülmény szükségessé tette az eddig mellőzött barkasérült bőrök felhasználását cipő felsőbőr céljára, ill. a bőriparban még nem használt újabb kikészítő anyagok bevezetését.
A további fejlődés biztosítására elengedhetetlenül szükséges a színezékek természetének és a cserzett kollagénnal való reakciójának alapos ismerete, mivel ez teszi lehetővé a fogyasztók egyre növekvő jogos kívánalmainak kielégítését. Vissza