Fülszöveg
Hat szöveg olvasható a kötetben, valamennyi színházi ihletésre született, és színre is került sokfelé, tágas színpadon éppúgy, mint intim kamarateremben, kísérleti közegben nemegyszer, ahogy a hagyományok vonzásában is.
Szövegek a színház számára, ekként újra és újra feltéve a kérdést; mi is történik a színházban a szöveggel? És a szöveg által a színházban? Csakugyan egymásra vannak-e utalva, mint kétezer éven keresztül hittük, vagy éppen kényszer volt boldogtalan románcuk, míg végre elérkezett az idő, hogy közös szándékkal végleg elfejlődjenek egymástól?
Ezek a kérdések a „posztdramatikus" színház megjelenése óta foglalkoztatják a szakembereket - a drámaírót azonban nem foglalkoztatják feltétlenül. Az drámát ír, akkor is, ha egyébként lenyűgözik a színházelméleti eszmefuttatások és a drámán túli kísérletek. És éppoly érdeklődéssel követi ezeket az eseményeket színpadon és azon túl, amilyen örömmel keresi erre a feleletet írás közben.
Legyen szó akár a történelem...
Tovább
Fülszöveg
Hat szöveg olvasható a kötetben, valamennyi színházi ihletésre született, és színre is került sokfelé, tágas színpadon éppúgy, mint intim kamarateremben, kísérleti közegben nemegyszer, ahogy a hagyományok vonzásában is.
Szövegek a színház számára, ekként újra és újra feltéve a kérdést; mi is történik a színházban a szöveggel? És a szöveg által a színházban? Csakugyan egymásra vannak-e utalva, mint kétezer éven keresztül hittük, vagy éppen kényszer volt boldogtalan románcuk, míg végre elérkezett az idő, hogy közös szándékkal végleg elfejlődjenek egymástól?
Ezek a kérdések a „posztdramatikus" színház megjelenése óta foglalkoztatják a szakembereket - a drámaírót azonban nem foglalkoztatják feltétlenül. Az drámát ír, akkor is, ha egyébként lenyűgözik a színházelméleti eszmefuttatások és a drámán túli kísérletek. És éppoly érdeklődéssel követi ezeket az eseményeket színpadon és azon túl, amilyen örömmel keresi erre a feleletet írás közben.
Legyen szó akár a történelem szövetéről'-.textúrájáróh- például Aradon, ahol a jövendő mártírok mégiscsak kitérnének sorsuk elől. Vagy a török szorongatta Gyulán, ahol a kalandos kitérés lesz a sors maga. S aíkétféie döntés különös kollízióját sejtető színműben a haspók Habsburgról, egyébként^linikai elmebetegről, akire mégiscsak felesküdtek a negyvennyolcas magyar forradalmárok. Vagy legyen szó a szövegekkel folytatott kísérletezésről; miként is lehet „újrafelhasználni" Tolsztoj drámáját mai érzéseink és tévelygésünk értelmezésére, s miként kell archaikus szerkezetét átformálni ehhez? No meg „ollóval és ragasztóval" miként formálhatók drámák különféle szövegtörmelékekből, amelyek egy-egy jelentős szenvedély sodrában rakódtak le különféle lapokon; naplókban, versekben, levelekben? Babits Mihály és Tanner Ilonka találkozása efféle drámai kollázsként mutatkozik meg, akárcsak a fiatal Szerb Antal kamasznaplójának megannyi belső krízise és katasztrófája és kiküzdött harmóniája.
Es talán ezért is ez a kötet. A krízisek és katasztrófák nyomán, színpadon/szövegen innen és túl, hogy létrejöjjön a harmónia. Nem tudjuk, létrejön-e. De az érte való küzdelmet ismerjük - mely egy másik klasszikust idézve élet, cél és maga.
Nagy András
Vissza