Szövegek között értelmezéssel (dedikált példány)

Fülszöveg

A deKON-kÖNYVek sorozatában megjelenő újabb, páros" kötet tanulmányait szövegek közötti, „intertextuális" értelmezési eljárások hozták létre. A két, az irodaimári pályán nemrégiben elindult szerző nemcsak jól tudja, de hatékonyan meg is mutatja, hogy olvasásaink során sosem csak egy - az éppen a kezünkben tartott - művet olvasunk, hanem sok-sok korábban elolvasott szöveg kerül összjátékba. Ha például ESTERHÁZY PÉTER valamely művét olvassuk, akkor PETER HANDKE mondatai is visszhangoznak a fülünkben, s bizony OTTLIK GÉZA is mindig jelen van. Vagy ha HAZAI ATTILA minimalistának mondott prózáit lapozgatjuk, akkor tudati ernyőnkön megjelennek JAY MclNERNEY és BRET EASTON ELLIS írásainak részletei is. Ez a kötet tekinthető mintegy bevezetőnek is olyan olvasási módok világába, amely az irodalmi műveket korántsem tekinti zárt, megbonthatatlan rendszereknek, sokkal inkább partitúrának, jelentéslehetőségek betűhalmazának, amelyben nemcsak a jelentések mozgékonyak, áthelyezhetők és... Tovább

Fülszöveg

A deKON-kÖNYVek sorozatában megjelenő újabb, páros" kötet tanulmányait szövegek közötti, „intertextuális" értelmezési eljárások hozták létre. A két, az irodaimári pályán nemrégiben elindult szerző nemcsak jól tudja, de hatékonyan meg is mutatja, hogy olvasásaink során sosem csak egy - az éppen a kezünkben tartott - művet olvasunk, hanem sok-sok korábban elolvasott szöveg kerül összjátékba. Ha például ESTERHÁZY PÉTER valamely művét olvassuk, akkor PETER HANDKE mondatai is visszhangoznak a fülünkben, s bizony OTTLIK GÉZA is mindig jelen van. Vagy ha HAZAI ATTILA minimalistának mondott prózáit lapozgatjuk, akkor tudati ernyőnkön megjelennek JAY MclNERNEY és BRET EASTON ELLIS írásainak részletei is. Ez a kötet tekinthető mintegy bevezetőnek is olyan olvasási módok világába, amely az irodalmi műveket korántsem tekinti zárt, megbonthatatlan rendszereknek, sokkal inkább partitúrának, jelentéslehetőségek betűhalmazának, amelyben nemcsak a jelentések mozgékonyak, áthelyezhetők és folyamatosan feülírhatók, hanem a szöveg is önmozgást hajt végre. S ebben az (ön)mozgásban bizonyos mondatok, szavak és maguk a betűk is elmozdulhatnak, felcserélődhetnek, sőt el is tűnhetnek.
,,De hát minden nyelvi mű létrehozása cz, játék a nyelvvel, kirakós-di, térbeli, időbeli dominó.
Elemek megfelelése, viszonya, anyag, gyűrhető, alakítható, kiismerhetetlen, csodálatos anyag.
Nyelvhús." (parti nagy lajos) Szerzőink nemrégiben szerezték meg doktorátusukat irodalomelméletből a Szegedi Egyetemen, medgyes Tamás jelenleg is ott dolgozik, ármeán Otília Marosvásárhelyen, a Sapientia Egyetemen tanít. Vissza