Szövegértés-szövegelemzés-szövegalkotás

Előszó

Ennek a kötetnek kettős célja van: egyrészt elmélyíteni a szövegtani elemzés képességét és ezáltal megkönnyíteni a befogadást, megmutatva a szöveghez való közelítés útjait, módszereit, másrészt hozzájárulni a szövegalkotó képesség fejlesztéséhez kreativitást igénylő feladatok megoldatásával.
A szövegtani szempontú elemzés nem azonos sem az irodalmi, sem a stilisztikai, sem a nyelvtudományi nézőpontú vizsgálattal, noha a szövegvilág felfedezése irodalmi jellegű vizsgálódás, a szövegstílus feltárásához stíluselemzés szükséges, a szöveg nyelvi elemhasználatának megítélése pedig nyelvészeti boncolgatás eredménye lehet.
Egy szövegben a nyelvi elemek sok szállal fűződnek egymáshoz: ugyanaz a szó lehet szemantikai kapocs és grammatikai viszonyt is jelölő nyelvi elem bizonyos struktúra részeként, meghatározott pragmatikai szituációban sajátos stílusjegyeket hordozva. Míg tehát nyilvánvaló, hogy a szöveg nyelvi cselekvést megvalósító egységes egész jelsorozat, és mint ilyennek a feltárása csakis sok szempontra figyeléssel lehetséges, addig a tanulás folyamatában mégis szükséges és megkerülhetetlen a textusvizsgálatkor a nyelvi szintek szerinti formális elkülönítés. Az így feltárt szövegjellemzőket csak mesterséges választja el az elemző, mert csak ezek ismeretében sajátítható el módszeresen a szövegtípusra figyelő szövegtani aspektusú analitikus vagy szintetikus módon végrehajtott funkcionális komplex szövegvizsgálat. Vissza