Szövegforma, szövegértelmezés, szövegmondás

Előszó

Az Egyetemi Fonetikai Füzetek most közreadott 4. kötete, amely a "Szövegforma, szövegértelmezés, szövegmondás" címet viseli, nem fonetikai részproblémák taglalását adja, hanem a felsőoktatási intézmények Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd, helyes kiejtés versenyeivel, a versenyekre való szakmai felkészüléssel foglalkozik. Az ELTE Fonetikai Tanszéke kapta/vállalta azt a feladatot, hogy összefogja a felsőoktatási intézményekben folyó nyelvművelő tevékenységet, melynek legfőbb célja, hogy felkeltse és ébren tartsa az érdeklődést az értelmes, szép beszéd, az igényes nyelvhasználat iránt, hogy cselekvő példaadásra buzdítson, hogy szélesítse az anyanyelvi műveltség növeléséért fáradozók táborát.
Szeretnénk, ha ezt az egész magyar társadalom érdekeit szolgáló törekvést az intézményi vezetők közül minél többen támogatnák. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ott volt tere a cselekvésnek, ahol az intézmény vezetői kellő megértéssel fogadták elképzeléseinket, támogatták a nyelv ügyében fáradozó szakembereket és nem fukarkodtak az érdem szerinti elismeréssel sem. Köszönettel tartozunk az ELTE rektorának és Egyetemi Tanácsának, hogy lehetővé tette az "Egyetemi Anyanyelvi Napok 1991" megrendezését, amely az egyetemi kiejtési versenyek sorában már az 50. volt. Ugyanezt mondhatjuk a Kazinczy-versenyek idei (19.) országos döntőjét megszervező és mintaszerűen lebonyolító sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskoláról is.
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Kazinczy Alapítványi Bizottság egy testületet hozott létre a versenyekhez kapcsolódó szakmai munka segítésére, koordinálására. Vissza